A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 35. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 3. r.
282 A JOG. Vajha szerény hangom felhatna az igazságügyi miniszter ur magas személyéig! s vajha azt becses figyelmére méltatni kegyeskednék !! Segíthetni vélek még a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur 58,285/884. számú s a jegyzői szigorlatra vonatkozó magas szabályrendeletének kibővítése által akként, hogy az első szakaszba, a szigorlat tárgyai közé pótlólag bevenném az 1868. LIV. t.-c. VII. fejezetét s az 1877. évi XX. t.-cikket egészen. Az idézett rendelet 1. §-a f) pontjában mondott eme szavakból ugyanis: »Községi elöljárók teendőit szabályozó törvények és utasitások«, nem lehet kiolvasni azt, hogy ezen értelmezésben az örökösödési és gyámi törvények is bennfoglaltatnak; már pedig elvitázhatlan tény az, hogy ezek ismerete nélkül a községi, vagy körjegyző idegen lesz Izraelben s nyakra-főre lövöldözni fogja még pedig sikeresen — a kövér bakokat. Ezen tárgyakból a jegyzők, illetve jelöltek, a szigorlaton gyakorlati oldalról is vizsgáltassanak meg, melyekből a miniszteri szabályrendelet 2. §-ában emiitett vizsgáló-bizottságba még beválasztandónak vélek egy ügyvédet és a köztörvényhatóság területén rendszeresített közjegyzők egyikét, kik a jelöltet ezen tárgyakból volnának hivatva megvizsgálni. A tiszti ügyész, szerintem, nem pótolja e helyeket, mert ő, mint köztisztviselő, csakis a törvények és utasitások« hivatalos elintézésének mikéntjére s nem a törvény lényegének alkalmazására van hivatva szorítkozni. Végre : segítve volna a jelzett leltármizériákon az által is, ha a hiányosan s nem a törvénynek megfelelőleg felvett leltárakat a gyámhatóságok s bíróságok egyszerűen s azon szigorú meghagyás mellett utasítanák a jegyzőnek vissza, hogy azokat a törvényszabta módon újra készítsék el s záros határidő alatt terjeszszék be. Ezzel két cél éretnék el és pedig először : sohasem kellene hasból felvett leltárak alapján tárgyalni, vagyis : nyilt szabálytalanságot hivatalos mezbe bujtatni. Másodszor : megmenekülnének a tárgyalást vezető közjegyzők az új leltározás kellemetlenségeitől s a senki által meg nem téritendő időfecsérléstől. Ezekben voltam bátor az én kettős kerületemben dívó leltármizériákat, azok okait s elhárítási módját röviden a »Jog« hasábjain nyilvánosságra hozni. Kijelentem, hogy bárkinek becses észrevételét, ha hogy azt a kérdésben levő helyzet megkönnyítésére fordíthatom, köszönettel veendem. Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. (Harmadik közlemény.) * III. Ülés. (Tartatott 18c6. április 16-án.) Jelen voltak : Elnök : P e r c z e 1 Béla. Tagok: Csemegi Károly, Fabiny Theofil, Manoilovich Emil, Berczelly Jenő, Wlassics Gyula. Az igazságügyminister képviseletében Szentgyörgyi Imre, államtitkár. Elnök felhívására olvastatott a 37. §. Manoilovich Emil indítványozza, hogy ezen §. a 40. és 42. §-okkal kiegészíttessék és ezen kiegészítésnek megfelelőleg egy §-ba foglaltassanak e három egymással összefüggő tartalommal bíró intézkedések. F a b i n y Theofil nehogy nagyon hosszú legyen a §., az összefoglalás helyett azt indítványozza, hogy a 37. után tétessék a 40. és 41. §.; mert szerinte ez helyesebb beosztás volna. Csemegi Károly annak megjegyzése mellett, hogy a fejezet-beosztás szintén rendszeren alapszik, mert először intézkedik az ügyész kötelességéről, a hivatalból üldözendő cselekvények tekintetében és két átalános természetű intézkedés után ismét a sértett fél indítványára üldözendő cselekményekre nézve írja elő az ügyész kötelességét, elfogadja Fabiny móclositványát. E 1 n ö k minthogy az értekezlet többi tagjai is Fabiny indítványát elfogadták, kimondja, hogy a szövegező bizottság az elfogadott indítvány értelmében fogja c $-t elhelyezni. ;>8. (40.) i;. -Al a n o i 1 o v i c h Emil nem tartja szükségesnek az ügyészi illetőségről külön intézkedni, mert a bíróság illetőségével együtt jár az ügyészi illetékesség. Ily intézkedés mellett már a nyomozás stádiumában az ügyészségek közt illetékességi összeütközések támadhatnak. Csemegi Károly szükségesnek tartja e szakaszt, mert vilnmint az előző szakaszok átalában megszabják az ügyészség * Az előző közleményeket 1. a »Jog« 29. és 33. számában. kötelességét a nyomozás teljesítésére nézve, ki kell mondani azt is, hogy melyik ügyészség köteles a felmerült esetben eljárni. Wlassics Gyula tekintettel arra, hogy az ügyészség füg. getlen a bíróságtól, minden esetre célszerűnek tartja annak eompetentiáját szabályozni: és pedig a bírósági illetőséggel megfelelően, ugy a mint azt a javaslat teszi. Fabiny Theofil, Berczelly Jenő a javaslat álláspontja mellett nyilatkozván, a szakasz elfogadtatott. 39/(41.) §. Manoilovich Emil megjegyzi, hogy a 104—105. §-ok kimerítik azon eseteket, melyekben az ügyészség a bíróságnak fentartott cselekményeket teljesítheti; tehát feleslegesnek tartja itt még azonfelül a törvényben megbatározott esetekre hivatkozni. A kérdés a szövegező-bizottsághoz utasíttatott. 11. (42.) §. Manoilovich Emil ellenzi azt, hogy a vád képviseletének megtagadhatása a szakaszban foglalt két ok által feltételeztessék. Mert lehetnek egyéb okok is. Ezen ^ szakaszban azt tartja kimondandónak, hogy az ügyészség megtagadó végzését indokolni tartozik. Csemegi Károly kéri a javaslat e szakaszát változatlanul elfogadni, mert oly széles diseretionarius hatalmat nem kívánna az ügyészségnek adni és nem is akar arrra sem tért adui, hogy az ügyészség könnyedén engedje át a vádjogot a magánfeleknek. Szükséges kimondani, hogy a vád képviseletét csak két esetben tagadhatja meg a kir. ügyész, azaz akkor, midőn a cselekmény nem képez büntetendő cselekményt és ha a szükséges bizonyíték meg nem szerezhető. E két eset alá kell subsummálni minden megtagadást. Azon kérdés előtt, hogy a végzés indokolandó-e a felmerült diseretionarius kérdésre nézve, kéri a bizottság megállapodását. Fabiny Theofd az ügyészséget szigorúan megkötné a vád képviseletének megtagadhatására nézve, mert nagyobb megnyugvással veszi azon eljárást, mely a közvádló közreműködése, mint azt, a mely csak a raagánvádló közbenjötte mellett folyik. Helyesnek tartja a javaslat ezen szakaszának álláspontját. Wlassics Gyula kérdést intézvén a javaslat szerzőjéhez arra nézve, hogy ezen szakasz, mely a »magánvádló indítványáról* szól, intézkedési körébe vonja-e a hivatalból üldözendő hun tetendő cselekményeket, az erre adott igenlő válasz után, különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb visszásságra vezetne, ha a kir. ügyészségnek tetszésére bízatnék a vád képviseletének megtagadása, még a hivatalból üldözendő büntetendő cselekmények tekintetében is a szakasz álláspontját fogadja el, mely világosan megszabja a képviselet megtagadásának egyedüli törvényes okait. (Folyt, köv.) Sérelmek.* Közigazgatási jogszolgáltatás Tolnamegyében. Hogy közigazgatási administratiónk terén, itt nálunk — Tolnamegye dombóvári járás szolgabiróságánál, ugy a hivatalos eljárások folyamán, mint a szolgabirósági személyzetnek és a törvényekhez, az igazsághoz és erkölcsökhöz való önalkalmazkodásában, mily monstre törvénysérelmek •— egyes esetek vetik föl magukat : ezek megvilágosítására szolgáljon 1-ör Tolnamegye alispánjának e következő szószerinti határozata : 75/1886. kihág. sz. »A dombóvári járás segédszolgabirójának mult 1885. évi október 27-én 9I/kih. sz. a. kelt, de csak f. évi június hó 18-án kihirdetett Ítélete, mely szerint Németh Péter nagy-szokolyi lakos, a nevezett község bírája által ellene tett feljelentésében foglalt azon vád alól, miszerint fogatát tűzvész alkal mával nem boesájtotta a helyi hatóság rendelkezésére — felmentetett, — a községi biró felebbezése folytán ugyanazon járás szolgabirája által f. hó 22-ről 46/kihág. sz. a. beterjesztetvén, — ezen »különben is feloldandott — mert az 1881. évi L,567/k. hszámú belügyminiszteri rendeletben előszabott módon meg nem bízott segédszolgabiró által hozott — elsőfokú ítélet, az 1879. XL. t.-c. 31. §-a, s az annak kapcsán 1884. évi 326/kih. sz. alatt kibocsátott I elügyminiszteri rendelet szerint beállott elévülés miatt, másodfokú felülvizsgálat tárgyát nem képezheti s ennélfogva az eljárást be kell szüntetui.« * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.