A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 34. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 3. r.

136 A JOG. értelmében a kereset hivatalból lett volna visszautasítandó, helyesen mellőztetett, mert a kereseti váltón mint kibocsájtó Bruckner jános van aláírva, s habár aláírása előtt Biazini D. aláírása ki van törülve, e körülmény magában véve még sem képezhetett elegendő okot arra, hogy a váltókereset hivatalból visszautasittassék, minthogy a kereset tartalmából nem tünt ki az, hogy e kitörlés jogellenesen történt, valamint az sem, hogy alperes forgatmánya a kitörlés előtt keletkezett. Érdemileg helyben volt hagyandó a másodbiróság ítélete, mert kétséget nem szenved ugyan, hogy a váltóbirtokos fel van jogosítva valamely hiányzó kelléket a váltón utólag kitölteni s e miatt váltóadós, hacsak a kitöltés a megállapodással ellenkező módon nem történt, kifogással nem élhet s e szerint jelen esetben, a mennyiben alperes a váltót saját üres forgatmányával még a kibocsátó nevének aláirása előtt látta el, a kibocsátó utólagos aláírásának tényével sikerrel nem védekezhetik ; de egészen más szempont alá esik azon körülmény, hogy az utólagos kitöltés későbben megváltoztatott, s az eredetileg kibocsátókép szerepelt Biazini D. neve aláirása Htörültetvén, a váltót mint kibocsátó Bruckner János irta alá, mert az alperesnek a kibocsátó aláírásával el nem látott váltóra vezetett üres forgatmányában rejlő meghatalmazást nem lehet oda magyarázni, hogy ez által a váltóbirtokos ez utólagos kitöltés megváltoztatására is fel lett hatalmazva, következőleg a ienforgó esetben felperest terhelte annak bizonyítása, hogy Biazini D. nevének kitörlése és Bruckner János utólagos aláirása alperes beleegyezésével történt, e részben azonban felperes bizonyítási kötelezettségének meg nem felelt. Nem vehető figyelembe felperesnek a felebbezésben felhozott azon állítása, hogy alperes be nem bizonyította, hogy D. Biazini kitörült aláirása valódi volna, mert mellőzve azt, hogy felperest a tárgyalás során a kérdéses aláirása valódiságát határozottan nem tagadta, ő neki állott volna kötelességében annak kimutatása, hogy D. Biazini kitörült névaláírása csak tévedésből került a váltóra. Alaptalan felperes azon érvelése is, hogy irányában, mint harmadik jóhiszemű váltóbirtokos irányában az eredeti kibocsátó nevének kitörléséből merített kifogás nem érvényesíthető, mert a váltó eredeti tartalmának az alperesi forgatmány rávezetése után történt jogellenes megváltozása minden harmadik váltóbirtokossal szemben is érvényesíthette. Nem lévén e szerint kimutatva az, hogy Biazini D. nevének kitörlése és Bruckner János nevének mint kibocsátónak utólagos aláirása alperes belegyezésével történt, e váltó alapján alperes el nem marasztalható. Indokolt továbbá alperesnek az óvás hiányosságára fektetett kifogása is, mert a váltótörvény 43. §-a szerint a telepitett váltókat a telep helyén kell fizetés végett bemutatni, s az óvás s ugyanott veendő fel, a B. alatti óvásból pedig csak az tűnik ki, hogy az óvást teljesítő kir. közjegyző az elfogadót Kolozsvárt közelebbről meg nem határozott helyen kereste * és hogy a rendőrségnél értesült, hogy az elfogadó nem lakik a városban, ellenben azt, hogy a fizetés végett való bemutatás és az óvás felvétele a kibocsátónál történt, a közjegyző nem bizonyítja. (1885. június 19-én 510. váltó sz.) Bűn-ügyekben. Gyermekölési esetben a kötelezőié? elöszabott hnllaboncolás elmulasztása folytán tényálladék meg nem állapithatása. — Befejezés vagy kisérlet l A besztercebányai kir. törvényszék: B. P. Mária (33 éves özv.) a btk. 284. §-ába ütköző gyermekülés bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a btk. 91. §-a alkalmazásával 21/2 évi börtönre és három évi hivatalvesztésre Ítéltetik, stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás folyamán kiderített tényállás szerint vádlott 1885. évi január havában tilos szerelmi viszonyból teherbe esvén, ezen állapotát mindenki előtt titkolván, dacára annak, hogy élőbbről már 4 gyermeke született, a szüléshez semmi előkészületeket nem tett, sőt közvetlenül bekövetkezendő szülése előtt szeptember havában, Trencsénmegyéből Turócmegyébe ment egy munkás-csoporttal s Divéken munkába szegődött. A nyújtható segély elől azonban itt is kitért, mert midőn szeptember 12-én kora reggel a szülési fájdalmaktól meglepetett, munkás-társnői környezetéből észrevétlenül félrevonult s reggel mintegy 6 óra tájban, gyermekét a hideg esős időben a szabad ég alatt megszülte s azt ugy, a mint az a világra jött, meztelenül a szülés helyén, egy patak melletti réten a fűben elhagyta. Ezt követőleg, körülbelül egy óra múlva, S. Kva és B. Katalin munkásnők a hideg esőtől átázott, teljesen megdermedt újszülött leánygyermeket felfedezték és köldökzsinórját megkötve, életre hozták'; ámde a gyermek a feltalálás idejéig kiállott időviszontagság miatt életerejéből kimerülve, másnap éjjel meghalt. A halottvizsgálati jegyzőkönyv s a kihallgatott dr. L. János orvos, mint szakértő véleménye szerint, a gyermek halála csakis azon külső behatás folytán állott be, melynek a gyermek születésénél kitéve volt s különösen, hogy az, születése után, a hideg esős időben egészen meztelenül mintegy óráig szintén ápolás és gondozás nélkül hagyatott. Vádlott a tárgyalás alkalmával beismerte, hogy szégyenérzetében és rendkívüli nyomorult anyagi helyzetében a gyermektől mindenáron szabadulni akart s ezen körülmények indították arra, hogy a gyermeket minden segély nélkül megszülve — elhagyta, hogy az elpusztuljon. Vádlott ama ténykedésében, mely szerint ő társaitól félrevonult, nagy hidegben és esőben a szabad ég alatt megszült gyermekét a bizonyos elhalálozás veszélyének kitéve hagyta, azon szándéka bennfoglaltatik, hogy gyermekét a szükséges segélynyújtás elvonásával életétől megfosztani akarta ; mert vádlottban a gyermek elpusztítására irányult elhatározás oly komolyan megérlelődött, hogy a gyermeket, midőn azt társnői véletlenségből s még élő állapotban feltalálták, sajátjának el nem ismerte, sőt azt szörnyszülöttnek mondotta s azt a feltalálás helyére visszavitetni akarta, attól a táplálást és gondozást elvonta s anyaságát mindaddig tagadta, mig azt az orvosi vizsgálat ki nem derítette. Ezek alapján, stb. (1886. febr. 19. 556. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik az abban felhozott indokok alapján és azért, mert az, hogy a vádlott szándéka oda irányult, hogy ujdonszülött gyermekét életétől megloszsza, már abban is nyilvánult, hogy ő a szülés után a gyermeknél a köldökzsinórt be nem kötötte, holott mint idősebb asszony, kinek több gyermeke született, okvetlenül tudhatta, hogy gyermeke ezeu mulasztás következtében könnyen elvérezhet. (1886. márc. 29. 9,086. sz. a.) A m. kir. Curia (1886. jun. 9-én, 4,025. sz. a.): Miután a kötelezőleg előszabott hullaboncolás, habár a vonatkozó haláleset a járásbíróságnak haladéktalanul tudomására hozatott, eszközöltetni elmulasztatott, ennek következtében pedig a kimúlt csecsemő halálának oka biztosan meg nem állapíttathatott, ellenben azon bebizonyított tények és körülmények, melyek az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban a vádlott bűnösségére vonatkozólag felhozattak, minden kétséget kizárnak arra nézve, hogy vádlott ujonszületett gyermekét elpusztítani akarta s hogy annak élete kioltását tettleg megkisérlette is: mindkét alsóbb bírósági Ítélet részben megváltoztattatik; vádlott a gyermekülés bűntettének kísérletében mondatik ki bűnösnek és e miatt 1 évi börtönre Ítéltetik. Egyebekben, stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Midőn a liadmentességi díj, díjköteles terJúre a reá megelőző évben előirt állami egyenes adók összege alapján vettetik ki: ha a díjköteles esetleges üzlettárssal együtt lett adó alá felvéve, a liadmentességi díj kivetésének alapjátd csak a díjköteles személyére eső egyenes adó, nem pedig az üzlettárssal közös adóösszeg vehető. {1885. dec. 10. 7,111. sz. a.) Midőn peres eljárásban valamely házközösségi tag ellen intézett végrehajtás_ folyamán, a végrehajtást szenvedettet a házközösségből megillető résznek nevére leendő telekkönyvezése a végrehajtató által kéretik: ez a kérvény nem perenkivüli telekkönyvi beadványnak, hanem peres ügyben benyújtott beadványnak tekintendő és az illetéki díjjegyzék 13. tétel 1.1. pontja értelmében bélyegezendő. (I88J. dec. 2//.. 2,609. SZ- A-) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Faith Gy. e., nyitrai tvszék, bej. szept. 15, félsz. okt. 13, csb. Sándor Géza, tmg. Sándor Pál. — BÖhm Gy. e., kassai tvszék, bej. okt. 1, félsz, november 6, csb. Teleky László, tmg. dr. Brósz László. Pályázatok: A pestvidéki tvszéknél aljegyzői áll. szept. 2-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társasáe«-nál. (Hold-utcza 7. szám.