A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 34. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 3. r.

134 A J O G. adhatott volna kellő felvilágosítást, kétségtelen, hogy a B) alatti Írásbeli szerződés mellett oly szóbeli megállapodás, mely a lakásnak mikénti kiállítására vonatkozik, figyelmen kivül nem hagyható. » Azonban a padozat, kályha, festés és ablaktáblaszekrények hiányára alapított körülmények a szerződés felbontására okul el nem fogadhatók, mert ezen hiányok utólag pótolhatók lévén, felperes ezen hiányok miatt a szerződés teljesítését követelheti. Ily körülmények között a kérdés és elbírálás tárgyát csak az képezheti, ha vájjon a t< rvtől lett azon eltérés alapján, hogy t. i. az egyik szoba ablakán a fal 25 centiméterrel beljebb lett építve a szerződés felbontását jogosítva van-e felperes követelni. Hogy ezen ténykörülmény a lakásnak használhatóságát nem akadályozza, ez ugyan kétségtelen, minthogy azonban lakás megbirálásánál az egyéni felfogás az irányadó, alperes, felperessel szemben arra, hogy a lakás használható, tehát a szerződés teljesítve van, nem hivatkozhatik és pedig annál kevésbé, mert a lakásnál nem ily általános fogalmak a mérvadók, hanem azon igények és kívánalmak, melyeket a bérbevevő a lakáshoz köt. Hogy a lakás egyik szobájában a fal az eredeti tervezettől eltérőleg lett felépítve, ez a per során a bírói szemle által bebizonyítva lett. Ezen eltérés folytán kétségtelen, hogy az egyik szoba egyik oldalán ablakfülke nem létezik, a másik oldalon pedig ilyen van, ezen szoba tehát összhangzóan épitve nincs, kétségtelen továbbá, hogy alapos felperes ellenvetése, miszer.nt ezen ablaknál a függönyök helyesen nem alkalmazhatók, miből folyik, hogy az ízlés és külső csínnak meg nem felelő ezen eltéréseket felperes tűrni nem tartozik s a mennyiben alperes a lakást a megállapodáshoz képest ezen hiányok nélkül átadni nem képes, felperes azt megtartani nem köteles, hanem a szerződés felbontását követelheti. E szerint a e.-b. a peres felek közt létrejött szerződésnek felbontását helyesen mondván ki, annak Ítéletét, ezen és az abban felhozott egyéb vonatkozó indokokból helyben kellett hagyni. Ellenben a perköltségek kölcsönös megszüntetésére vonatkozó részét az ítéletnek megváltoztatni és alperest a perköltségben elmarasztalni kellett, mert a per során alperes konokul tagadott oly körülményeket, melyekről tudomással kellett birnia s így a tervezetek beszerzése, valamint a szakértők meghallgatása által felmerült költségekre csakis alperes szolgáltatott okot s igy az 1863. évi LIV. t.-cz. 251. §-ának a perköltségek kölcsönös megszüntetésére vonatkozó kedvezménye reá nézve alkalmazást nem nyerhet. Alperes költségének és munkadíjának megállapítására vonatkozó intézkedést mellőzni kellett, mert munkadíjak megállapításának csak a képviselő ügyvéd részére lehet az 1868: LIV. t.-cz. 252. §. értelmében helye s igy az e.-b. azon intézkedése, hogy a peres félnek költségét mintegy saját maga irányában megállapította, szabálytalan. A m. kii*. Curiil: A másodbiróság Ítélete nem neheztelt részében érintetlenül hagyatik, a perköltség iránti intézkedést tárgyazó neheztelt részében azonban megváltoztatik s e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Mert felperes keresetének kártérítésre irányzott részével elutasittatott és igy részben szintén pervesztes lett. (1886. évi július hó 2-án. 3,888.) Ha a fizetésre a lelek határidőt nem állapítottak meg, a biró határozza me<r, hogy a fizetési kötelezettség ideje beál lőtt-e A budapesti kir. ítélőtábla : Az e. b. ítélete megváltoztatik, felperes idő előtti keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes első sorban azzal védekezett, miszerint felperessel üzleti összeköttetésben állván, ettől azon ígéretet nyerte, hogy tartozását kénye-kedve szerint meghatározandó időben és részletekben fizetheti; felperes az üzleti összeköttetést tagadásba nem vette, de a fizetés módozata iránt, hogy az alperes által állított ígéretet tette volna, tagadta, ezzel szemben alperes más bizonyíték hiányában, felperest főesküvel kínálta meg. minthogy azonban felperes a kinált főesküt sem el nem fogadta, sem alperesnek vissza nem kínálta, alperesnek a kereset időelőttiségére vonatkozó védekezését igaznak venni s időelőtti keresetével felperest s ebből folyólag viszonkeresetével alperest elutasítani kellett. A in. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s felperes keresete idöelőttinek nem találtatik, mihez képest a másodbiróság az ügynek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Azon körülményből, hogy az alperes javára kiszolgáltatott ruhák árának megfizetésére határidő a felek által nem köttetett ki, hanem felperes a fizetésre bizonyos halasztást engedett alperesnek, nem az következik, hogy a fizetésnek^ idejét alperes kénye-kedve szerint szabhatja meg és azt elodázhatja, hanem ily körülmények között a biró határozza meg, hogy a fizetési kötelezettség ideje beállott-e? Minthogy pedig a kérdéses [ ruhaneműek alperes részére 1883. és 1884. években lettek kiszolgáltatva, a felperes által engedett halasztás minden esetre lejártnak volt tekintendő, mihez képest felperes jelen keresetét nem indítván idő előtt, azzal ily indokból nem volt elutasítható, 1 hanem a másodbiróságot Ítéletének megváltoztatása mellett, az ügynek érdemleges elbírálására kell utasítani. (1886. június 11-én. | 2,533. sz.) Az, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti beadvány kérelemnek és nem keresetnek czímeztetett, nem oly alaki sérelem, mely az egész eljárás megsemmisítését vonná ;maga ntán. (1886. : június 28-án. 3,369.) Azon körülmény, hogy az egyik házasfél házasságtörést követett el, lelkészi bizonyitványnyal nem igazolható, mert ezen tény a kiállító lelkész illetőségi köréhez nem tartozik. A hitbér csak a férj halála után követelhető. (1885. június 22-én. 3,511.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A meghatalmazott üzletvezető jogosítva van az általa vezetett üzlet részére hitelben vásárolni, habár meghatalmazása csak az ipai bejelentési igazolványban foglaltatik is.* A békési kir. járásbíróság-: Konkoly Jenő ügyvéd által képviselt B. Dávid bejegyzett kereskedő felperesnek, Hegedűs Mihály ügyvéd által védekezett T. Jánosné alperes ellen 4f>2 írt 51 kr. és jár. iránt indított sommás keresete tárgyában megejtett tárgyalás és felvett birói szemle folytán következőleg ítélt: Alperes tartozik a tárgyalás során felperesileg 362 frt 51 krra leszállított tökéből, 100 frt tőkét a kereset beadásától számítandó 6% kamataival feltétlenül, az azon felül levő 262 frt 51 krt ugyancsak a kereset beadása napjától számítandó 6% kamattal és a bíróilag 18 frt 50 krra mérsékelt perköltséggel együtt pedig feltételesen és csakis azon esetben fizetni ki felperesnek, ha felperes pótesküjét leteendi arra nézve, miszerint az A. alatti kivonat szerinti 512 frt 41 kr. értékű árúcikkeket P. Gábor üzletvezetője által vezetett üzlete részére valósággal kiszolgáltatta, valamint főesküjét is leteendi arra nézve, miszerint nem igaz azon alperesi állítás, mintha alperes felperest eltiltotta volna, j hogy a B. szerint igazolt üzletvezetőjének, P. Gábornak 300 frtot I meghaladó értékű árúcikkeket ki ne szolgáltasson. Es hogy alperes a kereseti összes 362 frt 51 krral felperesnek valósággal i adósa maradván, azzal mai napig is tartozik. Ugyanazért érdekében áll felperesnek ezen Ítélet jogerőre váltától számítandó 15 nap alatt a prts. 259. §-a értelmében a hit letételért folyamodni és azt a bíróság által kitűzendő határnapon múlhatatlanul letenni. Le nem tévén felperes a fentebbi pót-, illetve főesküt. azon esetben a 100 frton felüli követelésével elmozdittatik. A perj költségek pedig kölcsönösen megszüntettetnek: felperesi ügyvéd I munkadija és költségei saját felével szemben 25 frtban, alperesi ügyvéd ugyanazon címeni járandósága pedig ugyancsak saját i fele irányában 20 frtban állapittatnak meg. Mert beismeri alperes, hogy a tárgyalás alapjául szolgáló •/. alatti szerződés szerint felperesnek a tőle hitelben vásárolt i árúcikkek árában 100 frttal adósa maradt, miért is alperes ennek és kamatjárulékainak megfizetésében feltétlenül elmarasztalandó volt. A továbbiakra nézve tagadván alperes a szerződésileg kikötve lett 300 frton felüli árúcikkek megrendelését, ennek ellenkezőjét a fél bizonyítékként szolgáló biróilag megszemlélt, ! alperesileg kifogástalanul hagyott és igy mivel sem gyengített főkönyvi kivonattal igazoltatván, ennek kiegészítéséül felperesnek a póteskü a prts. 235. §-a értelmében megítélendő volt. Mert elvégre tagadván alperes azon felperesi állításokat, ; mintha alperesileg a 300 frton felül levő árucikkeknek alperes üzletvezetője részére lett kiadásától felperes eltiltva lett volna és e tekintetben felperes megkínálván a tagadó főesküvel, mit * Az Ítéleteket Konkoly Jenő, békési ügyvéd ur volt szives | rendelkezésünkre bocsátani. A szerk