A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 33. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 2. r.

132 A J O G. egyezése nélkül eladta, a birlalatában levő idegen dolgot jogtalanul eltulajdonította. Ugyanezen indokoknál fogva tehát vádlottnak F. Tamás kárára elkövetett cselekménye a Btk. 379. §-ába ütköző és 380. §. szerint minősülő csalás vétségének minősíthető nem volt. Vétkesnek volt vádlott végtére nyilvánítandó R. Oszkár kárára elkövetett és a Btk. 379. §-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás vétségében azért, mert maga beismerte, hogy az Internationales Journalban magát ugy tüntette fel. mint egy hangzatos reális társasüzlet tulajdonosa és % leengedésekkel kecsegtette árjegyzék alapján K. Oszkár által 1884. évi aug. 22-én küldött 11 márkát 2 pfeninget felvette, a nélkül, hogy az ennek fejében megrendelt cipőt panaszosnak megküldötte volna, s mert az a védekezése, hogy a cipő el nem küldése csak elnézésből történhetett, figyelembe nem jöhet, mert vádlottnak ez időben üzlete nem is volt, mert azt maga is beismeri, hogy az általa K. Oszkárnak küldött árjegyzéket nem ő készíttette, hanem az más cég által bocsáttatott ki, s ezen árjegyzékről ő a készítő cég nevét levágta és így mindezen cselekményeivel K. Oszkárt ravasz fondorlatával tévedésbe ejtvén, annak 11 márka 2 pfening kárt okozott. A büntetés kimérésénél súlyosító körülményül vétetett, hogy életét szédelgésből tartotta fen és így a reá kiszabott összbüntetés bűnösségéhez mérten megfelelőnek találtatott. A 9 >. §. alkalmazása a bűnhalmazat fogalmának természetéből következik. A pénzbüntetés kiszabása a Btk. 383. §-a, a hivatalvesztés és polg. jogok felfüggesztése iránti intézkedés a Btk. 15. és 388. §-ain alapszik, stb. (1885. nov. 3. 37,713. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kii. tszék ítélete részben megváltoztattatik, vádlott büntetése a Btk. 98. §-a alapján 1 és fél évi fogházra felemeltetik, a pénzbüntetés a Btk. 102. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a két csalás vétsége után külön-külön 50—50 frtban állapittatik meg, egyebekben pedig az Ítélet részint indokánál fogva, részint azért hagyatik helyben, mert a) a B. Mátyás és Lőrinctől kicsalt 8—8 frt a napló 12. és 14. sz. a. hivatolt értesítések szerint vádlott birtokába nem jutván, azon cselekvények a Btk. 65. §-a 2. bekezdése alá eső csalás vétségének kisérletét képezik ; l?) a Sch. J. által tett indítvány elkésett még akkor is, ha megcsalatásának tudomására jutása a feljelentés K. mellékletének kézhez vételétől számíttatik; minthogy a magánvádló nem igazolta azt, hogy az a kelet után 4—5 nappal került volna hozzá ; c) hogy a F. Tamásnak eladott sorsjegy az eladás idején vádlottnak birtokában volt, igazolja saját beismerése és P. Annin, K. Ede és S. Gusztáv tanuk előadása (1885. dec. 31. 37,6ű9. sz. a.) A ni. kir. Curia : Az alsóbb bírósági ítéletek következőleg változtattak meg: 1. Vádlottnak a K. Oszkár hátrányára elkövetett cselekménye a Btk. 355. §-ába ütköző és a 358. §. szerint büntetendő sikkasztás vétségének minősíttetik. 2. Vádlottnak összbüntetése a mai naptól számítandó 15 havi (1 év és 3 havi) fogházban állapittatik meg . . . 3. Pénzbüntetésnek most már csak K. Béla kárára elkövetett csalás vétsége miatt levén helye, az 10 frtra szállíttatik le, stb. Egyebekben a kir. ítélő táblának Ítélete indokánál s az alantabb következő indokoknál fogva helybenhagyatik. Indokok: A Btk. 112. §-a értelmében tudomásszerzéssel nem azonosítható ugyan annak puszta vélelmezése, hogy bizonyos, csak a sértett fél indítványára üldözhető cselekmény esetleg büntettet vagy vétséget képezhet; de viszont az emiitett törvényszakaszban megállapított három havi inditványozási határidő megkezdése azon naptól sem számitható, midőn az indítványozáshoz jogosított a vonatkozó cselekmény bűnös voltáról részletes és nézete szerint teljesen bizonyító adatok alapján győződött meg; minthogy ilyen feltétel mellett az inditványozási határidő merőben illuzóriussá válnék, a mennyiben a kiindulásául szolgáló »tudomására jutás« megszűnne bizonyítható ténykörülmény lenni, hanem a helyett ugyanaz kizárólag az illető félnek felfogásától és erről elválaszthatlanul egyéni akaratától függővé tétetik. Ezekhez képest a kir. Curia a kérdéses tudomásvétel időpontjának csak azon napot találja tekintendőnek, melyen az indítványozásra jogosított oly tények és körülmények fennforgásáról értesült, melyekből azt, hogy a vonatkozó cselekmény a büntető törvénybe ütközik, alaposan következtethette. Ilyen értesülést azonban Sch. J. még 1882. évi május hónapban nyert, midőn t. i. egy tudakozó intézetnek H. alatti közleményét, melyben vádlottnak viselt dolgai és viszonyai a legkedvezőtlenebb színekben ecseteltetnek, kapta; tekintve különösen, hogy azon tudakozódást Sch. F. maga eszközöltette, következőleg elég oka volt annak tartalmában megbízni. ° Ezeknél fogva az alsóbb bíróságok helycsen szüntették meg a vádlott ellen Sch. J. elkésett indítványára megindított eljárást. , K. Oszkár esetét illetőleg H. Róza és Z. Mano tanuk bizonvitották, hogy vádlott cipők vásárlásával és eladásával valóban foglalkozott. Abban tehát, hogy vádlott olyan áruk szállítására nyilvánosan ajánlkozott, ravasz fondorlat és mások megkárosítására irányzott szándék ép oly kevéssé ismerhető fel, valamint nem lehetne csalásról szó azon esetben, ha vádlott a K. Oszkár megrendelése folytán annak cipőt küldött volna ugyan, azonban olyant, mely nein az ő (a vádlott) állítólagos gyárában, hanem egy harmadik személy műhelyében készült. Ehhez képest az sem állapítja meg a büntetendő csalás ismérvét, hogy vádlott magát világszerte gyárosnak hirdette s ez alapon reclamot csinált a végre, hogy a másoktól mérsékeltebb áron vásárolt cipőket nyereséggel eladhassa; hasonló szédelgés a forgalmi életben mindennapi dolog, mely, mint minden hazugság, az erkölcsiség szempontjából bizonyára kázhoztatást érdemel, de melynek mégis más, mint a dolus civilissel párosult felelősség, nem tulajdonítható. Ellenben vádlottnak azon cselekedete, hogy a nem létező gyártmányai kidicsérése folytán K. Oszkártól kapott 11 bírod, márkát elköltötte a nélkül, hogy a nevezett megrendelőnek bármi egyenértéket küldött volna, a büntetendő sikkasztás ismérveit kimeríti és azért őt ennek vétségében kellett bűnösnek Ítélni. Ettől lényegileg eltér és egészen más tekintet alá esik vádlottnak a K. Béla hátrányára merénylett cselekménye, mert az esetben vádlott K. Bélával semmi üzleti összeköttetésben nem állt, hanem ennek K. M. cégtől megrendelését és egy ezen cég neve kezdőbetűjével ellátott pecsétnyomót álnokul felhasználván, K. Bélát oly összegnek postai utánvét utján eszközölt megfizetésére bírta, melyet ez K. M. cégnek tartozott volna azon esetben fizetni, ha az utánvétellel terhelt küldemény az e cégnél megrendelt cipőket tartalmazza Hogy pedig vádlott K. Bélának bizonyos fafogast küldött, ez ravasz fondorlatának kiviteléhez annyiban szükséges volt, a mennyiben valamely küldemény nélküli szállítmány esetében postai utánvétnek nem lehetett volna helye; minélfogva ebből nem vonható azon következtetés, hogy K. Béla a fogas átvétele által egyenértéket kapott volna, következőleg a csalás egyik ismérve, a kárositási szándék hiányzik; mert azon felül, hogy K. Béla vádlottnál éppen semmit nem rendelt, a reá erőszakolt fogas értéke az utánvét értékét meg sem közelíti; vádlott pedig a fogast nem csak visszavenni nem akarta, hanem vagyoni haszon céljából azon valótlan állítással is élt, hogy K. Béla a fogast nála valóban is megrendelte volna. (1886. ápr. 16. 2.342/86. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Kir. közjegyző előtt kötött okirat — illetékfizetés-kötelezettség szempontjából — csakis a kir. közjegyző előtt semmisíthető meg. {1885. dec. 28. 3,749. sz. a.) Illetékek után késedelmi kamatok az illeték esedékességének napjától csak addig az időpontig számithatók, a mikor az illetékek az illetékek felvételére jogosított akár községi, akár más hivatalhoz, vagy hivatalos közeg kezeihez lefizettetnek (1886. jan. 2. 3,124/883. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Leitncr A. e., soproni trvszék, bej. okt. 12, félsz, nov. 12, csb. Gesztesy János, tmg. Hartmann Károly. — Saly DozsÖ e., aradi trvszék, bej. szept. 20, félsz. okt. W, csb. Kugler István, tmg. Pavlovits Szvetozár. — Koch Salamon e., szabadkai trvszék, bej. okt. 18, félsz, okt. 25, csb. Aradszky Authym, tmg. dr Békeffy Gyula. — Langenl)acher Péter e., zombori trvszék, bej. szept. 20, félsz. okt. 19, csb. Joannovits Döme, tmg. Scultéty Ede. — Engel Arnold e., kalocsai trvszék, bej. okt. 4, félsz. okt. 18, csb. Witt László, tmg. Szöllös János. — Goldstein Zsigmond e„ szabadkai trvszék, bej szept. 4, félsz, szept. 15, csb. Scultéty Zsigmond^ tmg. Brestyánszky Kálmán. Pályázatok: Az orosházi jrbságnál albirói áll, aug. 23-ig. — A b.-csabai jrbságnál albirói áll szept. 9-ig. — A szombathelyi tvszéknél díjas jogyakornoki áll. aug. 27-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-reszveny-tarsasaK«-nál. (Hotd-utcza 7. szám.t