A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 33. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 2. r.

A JOG. bíróság végzése hagyatik helyben. Indokok: Az illető pénzintézet iránti személyes bizalmon alapuló takarékbetéteinek elfogadásáról és átvételéről kiadott okirat illetőleg betéti könyv a tkvrendt. 88. §-ának b) pontjában emiitett adóslevélnek jogi természete alá vonható nem lévén, annak alapján zálog vagy alzálogjogi előjegyzés egyáltalában el nem rendelhető. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Alperesnek azon ellenvetésével szemben, hogy az átvett, de visszaküldött árút csak megtekintésre vásárolta, eladót terheli a bizonyítás arra nézve, hogy a vételi ügylet feltétlenül és véglegesen köttetett. A budapesti kir. járásbirósáfr: Felperes kereseti követelése 83 frt 84 krra leszállittatik s alperes köteleztetik ezen összegre • leszállított tőkét felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes önmaga elismeri, hogy az A. alatti i számlában jelzet árúkat megrendelte felperes utazójánál, beismeri 1 azt is, hogy ezen árúk részére elküldve lettek. Ezen beismerésével j szemben védekezésképen azt hozza fel alperes, hogy az általa 27. alatt becsatolt számla 4., 5., 6. és 9. tételei alattiakat azon alapon küldötte vissza felperesnek, mert azok a megrendelésnek meg nem feleltek és mert ő 100 drb citromot rendelt és felperes 168 darabot küldött és hogy a sajt rosz volt és azon súlynál, mely megrendeltetett, nagyobb volt és az A. alatti számla 3. és 4. tételei alattiakat szintén felperes rendelkezésére bocsátotta az alapon, mert a vételár drágábban számíttatott a megrendelési árnál. Ebbeli védekezése azonban figyelembe vehető nem volt, i mert a kereskedelmi törvény 347. §. rendelkezése szerint az árúkat . visszaküldeni jogosítva nem volt, hanem azokat felperes rendel- ' kezesére tartozott bocsátani a ker. törv. 346. §-a értelmében, mit ! alperes maga elismer, hogy nem tett. Alperes hivatkozik a kereskedelmi törvény 359. §-ára, állítván, hogy ő az árúkat próbára vásárolta; ezen állítása azonban felperes határozott tagadásával j szemben bizonyítva nem lett. Továbbá állítja alperes azt is, hogy közte és felperes utazója közt oly megállapodás jött létre, hogy [ alperes feljogosittatott a nem tetsző árúkat felperesnek vissza- ! küldeni, ezen állítása felperes által szintén tagadásba vétetvén, ennék igazolására alperes bizonyítékot elöállitani meg sem j kísérletté. Mindezek folytán alperesnek kifogásait mellőzve, öt marasztalni kellett, még pedig a leszállított összeg erejéig azon alapon, mert felperes 1 frt 25 kr. téves felszámítást elismeri; ; továbbá elismeri, hogy alperesnek 3 frt 6 krral több citromot küldött s miután alperes a meg nem rendelt árúk értékét meg- j fizetni nem tartozik, annálfogva felperes kereseti követelését j leszállítani és a fentebbi módon határozni kellett. (1885. jul. 14-én 11,072, sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tábla az elsöbiróság Ítéletét nem felebbezett azon részében, mely által az eljáró biróság felperest kereseti követelésének 83 frt 84 krt meghaladó részével j elutasította, érintetlenül hagyja ; egyebekbén részben megváltoztatja, alperest csupán 57 frt 5 krnak megfizetésére kötelezi, felperest kereseti követelésének ezen összeget meghaladó részével elutasítja. : Indokok: Felperes 2/. alatti részletes számla 4., 5„ 6. és 9. tétele alatt felszámított 1 frt 18 krra, valamint a 4'/. ^ alatti j számlában kitett 6 frt 50 krra nézve keresetével elutasítandó^ volt: mert beismeri, hogy alperes a •_> /. szerint szállított gesztenyét és j narancsot, miután azok a megrendelteknél apróbbak voltak, az ugyanakkor szállított groji sajtot pedig, miután az a megrendelés- \ nél nagyobb mennyiségben lett szállítva és különben is penészes volt, megvizsgálás után felperesnek visszaküldte és mert a más helyről küldött árú visszaküldése a rendelkezésre bocsátással egy j tekintet alá esvén, felperesnek, mint eladónak állott volna kötelességében kimutatni, hogy a kifogásolt ezen árúk a meg- J rendelésnek ugy minőség, mint mennyiség tekintetében megfeleltek, j Felperes azonban ennek bizonyítását meg sem kísérelvén, azok vételárát alperestől jogszerűen nem követelheti, mert beismeri, j hogy a megrendelt 100 drb citrom helyett alperesnnk 168 darabot ; szállított és miután vevő a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldött árút átvenni és vételárát kifizetni nem köteles, alperes jogosítva volt az egész küldeményt visszaküldeni; mert másrészről beismeri, hogy a 47. alatti számlában érintett citromot Szabadkára, tehát nem alperes lakhelyére szállította, azt pedig, hogy ezen árú j szerződés szerint Szabadkára lett volna szállítandó, maga sem állítja ; miből folyólag tekintve, hogy vevő a más helyről küldött árút a mennviben az nem a kijelölt helyre lett szállítva, elfogadni j nem köteles és tekintve, hogy alperes ezen árút felperes rendelkezésére bocsátotta : alperes ezen árú vételárával jogszerűen nem terhelhető. A 4:/. alatti részletes számlában foglalt többi tételekre nézve ellenben alperes kifogásainak helyt adni nem lehetvén, 57 frt 5 krnak és ezen összeg után folyó 6 százalék késedelmi kamatnak megfizetésére kötelezni kellett; mert alperes a 37-^alatti szerint szállított mandulát és heringet egyedül a miatt kifogásolta, mivel ezek vételára a kitett áraknál 1 írttal, illetve 25 krral drágábban lett felszámítva: ezen körülmény azonban az egyébként nem kifogásolt árú visszautasítására nem, hanem csupán a vételárnak a megállapított összegre leszállítására szolgálhat alapul és miután felperes a vételár leszállításába beleegyezett, alperes a kérdéses árúkért a szerződésnek megfelelő vételárt, vagyis 46 frtot és 9 frt 25 krt megfizetni köteles ; mert végül alperes a 3'/. alatti számlának két utolsó tétele (I frt 68 és 12 kr.) ellen kifogást nem tett. (1885. december 29-én, 5,106. sz. a.) A m. kir. Curia (1886- április 20 án, 245. sz. a.): Alperes felebbezése, tekintve, hogy a másodbiróság az elsőbirósági Ítéletet, alperes előnyére változtatta meg, az 1881 : LIX. t.-c. 47. §-a alapján visszautasittatván, a másodbiróság Ítélete azon részében, mely szerint alperes felperes részére 57 frt 5 kr. tőke és kamatának megfizetésében marasztaltatott, érintetlenül marad. Ellenben felperes felebbezése folytán a másodbirósági Ítélet érdemileg felülvizsgáltatván, azon részében, mely által felperes 1 frt 80 kr., 1 frt 68 kr., 7 frt 56 kr. és 12 frt 18 krra nézve keresetével elutasittatott, azért hagyatik helyben, mert alperes a per során vitatta, hogy felperes utazójával abban állapodott meg, hogy jogában áll mindazt, a mit üzletében rosznak vagy nem használhatónak talál, felperesnek visszaküldeni, vagyis, hogy a vételt megtekintésre kötötte, mert az ily vétel a ker. törv. 359. §-a értelmében feltétel alatt kötött vételt képezvén, felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a vétel a mondott feltétel nélkül jött létre, mire nézve azonban felperes mi bizonyítékot sem szolgáltatott, miért is alperesi előadás bizonyítottnak volt veendő; végül azon részében, mely által felperes keresetével 6 frt 50 krra nézve elutasittatott, saját indokain felül azért is helybenhagyatik a másodbiróság ítélete, mert ha való is, hogy a dunai hajózásnak decemberben szünetelése miatt az árút Bajára nem szállíthatta, azt alperes előleges beleegyezése mellett lett volna csak jogosítva Szabadkára, mint a szerződésileg kikötött rendeltetési helytől különböző helyre küldeni. A keresk. törvény 324. 4j-a csak kölcsönből eredő és ehbez hasonló természetű követelésre alkalmazható, de vételárra nem. A székesfehérvári kir. törvényszék: Az illetőség elleni kifogásoknak hely adatván, jelen kereset elbírálására ezen kirtörvényszék illetéktelennek mondatik ki. A budapesti kir. itélő tábla (1886. évi június hó 8-án, 3,291. sz. a.): A kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Keresetlevelében felperes az eljárt biróság helyi illetékességet a ptr. 35. §-nak 1. bekezdése alapján kérte megállapítani, tárgyalás során azonban alperesek határozott tagadásával szemben, mi bizonyítékot sem hozott fel arra nézve, hogy a vételügylet az ő lakhelyén jött létre, vagy alperesekre nézve Bicske volua kikötésnél, vagy a dolog természeténél fogva a teljesítési hely. A kereskedelmi törvénynek tárgyalás során felhívott 322. §-a felperes ellen szól, mivel jelen esetben alperesek kötelezettségének teljesítése képezi a kereseti kérelem tárgyát, az idézett §. szerint tehát, alperesek saját lakhelyükön tartoznak a szerződést teljesíteni. A kereskedelmi törvénynek a felfolyamodásban hivatkozott 324. §-a végre csak kölcsönből eredő és ehez hasonló természetű követelésükre alkalmazható, annak rendelkezése tehát a vételárkövetelésre nem alkalmazható. Az eljárt biróság helyi itletékessége ezek szerint megállapítható nem lévén, az elsöbiróság végzését, a mennyiben az a helyi illetékességet meg nem állapította, helybenhagyni kellett. Bün-ügyekben. Á Btk. 112. §-a értelmébeni "tudomásszerzéssel* nem azonosítható ngyanaunak puszta vélelmezése, hogy bizonyos, csak a sértett fél indítványára üldözhető cselekmény esetleg büntettet vagy vétséget képezhet; de viszont az emiitett törvénvszakaszban megállapított három havi inditványozási határidő megkezdése azon naptól sem számítható, midőn az indítványozáshoz jogosított a