A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A végrendeletek egyik neméről

38 A JOG. készülnek tovább ís a perek számát szaporító kellékhiányos okiratok s fájdalom, csaknem minden esetben találkoznak ügyvédek is, a kik a nyilván érvénytelen okirat védelmét könnyelműen elvállalják a helyett, hogy az örökösök barátságos kiegyeztetésére törekednének. A fentebbiek után természetesen azon kérdést is felvetettem magamnak, vájjon miként lehetne a bajon segíteni? s a törvény világos intézkedéseinek megsértésével szerkesztett okiratok s ezekböi folyó perek számát a lehető minimumra apasztani? Az élők közötti vagyon átruházási szerződések külkellékek tekintetében is helyesen leendő szerkesztésére kellő biztosíték leend, ha a telekkönyvi betéteknek, a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztéséről stb. szóló törvényjavaslat 68. §-nak intézkedését — a körjegyzőkre vonatkozó részének mellőzésével — a törvényhozás elfogadja. A végrendeletek szerkesztésére ügyvédi vagy közjegyzői kényszert javasolni balgaság lenne. Más esközt kell tehát használni, mely a családi béke s nyugalomra, de a közérdekre is oly fontos okirat — a végrendelet — törvényszerű alakban való szerkesztésének biztosítására alapos kilátást nyújt. _ Célravezetőnek oly intézkedést tartok, mely ugy a k ö zs ég i jegyzőket, mint az i s k o 1 a t a n i t ó k a t arra kényszeríti, hogy az Írásbeli és szóbeli magán végrendeletek k e 11 é k e i k e t m e g t a n u 1 j á k s annak bizonyosságát vizsgatétel által is tanúsítsák. Az 1876 : XVI. törvény elég világos s 39. §-ból állván, elég rövid is. E törvény s ennek megfelelő okirat szerkesztése miniszteri rendelet által a községi jegyzői vizsga tárgyai közzé igtattatnék s a tanitóképezdékben rendes tantárgyul felvétetnék. A már tényleg alkalmazott jegyzők, valamint a már korábban ^ vizsgázottak is alkalmaztatásuk után egy a tárgynak megfelelő záros határidő alatt e törvényből pótvizsgatételre köteleztetnének. Az iskolatanitók közül pedig azok jogosíttatnának fel magán írásbeli végrendelet szerkesztésére, a kik p. o. a kir. járásbiró előtt az 1876 : XVI. törvényből vizsgát tettek s ezek nevei a járás területén közhírré tétetnének. A szakértő előtt érvénytelennek feltűnt s ilyennek könnyen felismerheti) végrendeletek védelmét az ügyvédek csak az esetben vállalnák el, ha a végrendelet érvényesítését kívánó fél teljes bizonyítékot nyújtó okiratban akként fejezné ki a végrendelet per utján is érvényesítésére irányuló akaratát, hogy bár a megbízott ügyvéde előre világosan és határozottan megmagyarázta az okirat kellékhiányait s ennek folytán nem reményli a fél által óhajtott sikert, mindazáltal kívánja a végrendelet érvényességének perbeni vitatását. Ezen eljárási módot az ügyvédi kamarák kezdeményezhetnék s határozatukat önmaguk ellenőrizhetnék s ezen ellenőrzést a bíróságok akként segíthetnék elő, ha a nyilván kellékhiányos végrendelet alapián keletkezett perekbeni ítéletek egy példányát az illetékes ügyvédi kamarával közölnék. Ily eljárás mennyire emelné az ügyvédi kar hitelét, mennyire fokozná az irántai bizalmat? felesleges fejtegetnem. Ha a perkérdést az Írásbeli magán végrendelet külkellékeinek hiánya képezi s a megtámadott okiratból feltűnően kitetszik, hogy az 1876: XVI. törvény 1 — 6. §-aiban intézkedések mellőztettek, — az első folyamodásé biróságok a perbeli költség kevesbbitésére lényeges befolyást gyakorolhatnának az által, ha a végrendeleti tanuk kihallgatását teljesen mellőznék. Ezt annál nyugodtabban megtehetnék, mivel a felsőbb biróságok többszörösen kimondották, hogy »magán végrendeleteknél magából a végrendeletből kell kitűnni, hogy az 1876: XVI. t.-c. 1 — 6. §-aiban előirt szabálvok a végrendelet alkotásánál megtartattak. A tanuknak utólagos kihallgatásakor tett vallomásuk a k ül kellék tekintetében érvénytelen végrendeletet többé érvényre nem emelbeti«, (lásd dr. Fayer László-féle döntvénytár új folyam IV k. 162. VII. k. 172. X. k. 80. szám). A tanuk' kihallgatásának mellőzése tehát nemcsak tetemes költségtől kíméli meg a feleket, de a pernek érdemleges befejezését sietteti s a köznépnek fentebb jelzett téves felfogását tápláló okait is apasztja. Perről elmélkedvén, gondolkozásom kiterjedt az Írásbeli rendes perek némelyikének több évekre terjedő tárgyalásának okaira is. Kérdém magamtól, vájjon ném lenne-e célszerű az igazságszol o-áltatás közérdekében a perfelek képviselőit korlátozni azon gyakorlatukban, hogy némely perben per 30, 60, 90 nap, sőt egy évig terjedő halasztást adnak egymásnak egy perirat beadására? E korlátozásnál figyelembe vétetnék az is, midőn ha egyik fél megtagadta a további halasztást, a másik a 60—90 napi halasztási kérelmének indokolására felhozza néha azt is: hiszen a másik fél is, 6, 10, 12 hónapi halasztást vett igénybe. E kérdés megfejtéséhez azonban már nem jutottam, hivatalos teendőim más irányba terelvén gondolataimat. Ausztria és külföld. Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara évi jelentéséből kiemelem dőnek tartjuk az alábbi adatot, mely a kamara székhelyén 1867., vagyis az új ügyvédi rendtartás behozatala és a numerus clausua megszüntetése óta az ügyvédi kar létszámában beállott emelkedési arányokat kitünteti. E szerint volt a létszám : Bécsben : A vidéken : Bécsben : A vidéken : 1867- ben 134 41 1877-ben 488 100 1868- ban 209 52 1878-ban 518 L06 1869- ben 286 72 1879-ben 536 113 1870- ben 302 78 1880-ban 560 114 1871- ben 319 83 1881-ben 575 125 1872- ben 349 80 1882-ben 591 127 1873- ban 370 81 1883-ban 595 131 1874- ben 395 87 1884-ben 599 134 1875- ben 434 93 1885-ben 602 138 1876- ban 465 95 Azt tapasztaljuk, hogy az ügyvédi létszám emelkedése 3 év óta apadóban van és hogy ügyvédek dolgában a szerény Budapest, Bécset, a büszke világvárost is túlszárnyalta. Sérelmek. * Szemfényvesztő munka a b.-hunyadi kir. járásbíróságnál. Az Isten súlyosabban veri az embert az emberrel, mint valamely rendszerrel; valamely külső ok kevesebb boszúságot okoz rendesen, mint szokott egyik ember a másiknak •— legalább könynyebben felejthető. — Azonban nem azért akarom igénybe venni — szerkesztői általános felhívás után — e rovatot, hogy boszankodjam, lehet és van részünk abban bőven másutt. Ab. - h u n y a d i járásbíróságnál kétfelé osztott referádák egyike oly szerencsétlen kézben van, hogy az eddigi hallgatás róla bőségesen tanúsítja a türelmet. Míg telekkönyvi ügyeinkkel teljesen rendben volnánk, az oda osztott személyzet pontossága és az albiró értelme, előzékeny bánásmódja következtében, addig a polgári ügyek (sommás és bagatelle egyaránt) a legnyomorúságosabban kínlódnak a járásb író kezei között egyfelől az egészen el nem bocsátható felelősség, másfelől az iszonyatos tétlenség tompa szirtéihez csapódva és visszacsapódva. Hosszasan nem lamentálhatok . . . egyszóval ha kimondom, hogy járásbirónknak nincsen semmi munkakedve: eleget mondtam és mindenki megértette egyszersmind a baj valódi okát. A bagatelle ügyeket egy díjnok rábízta, ez könyvel (segít neki a szolga), tanút kihallgat, ítéletet csinál, stb. a sommás ügyeket pedig egy Írnokra, ki szintén könyvel, referál, tanút hallgat, itél stb. A járásbiró igen szeret pipázni, híres pipái vannak, sétál és pipázik egész nap, tollat fogni nagyon irtózik, a másolatokat pedig jó részben íratják az ügyvédek, pénzen fogadott saját embereik által. Némelykor aztán dolgozik a járásbiró ur is, de ebben sincs több köszönet, mint díjnoka Ítélkezésében. — A rovatos kimutatást nézvén, látja a sürgetések elviselhetetlen súlya alatt, hogy sok az elintézetlen: egy délután mind elintézi. — Ez a szemfényvesztő Boskó-munka! Szabályosan beadott kereseteket törvénytelenül visszautasít tárgyalás kitűzése helyett; letárgyalt és félig letárgyalt ügyeket elutasít egyaránt oly forma miatt, mely sommás ügyeknél nem létezik egyátalában; ugyanazon ügyben egyik tanút kihallgatja, másikat már nem, mert nincs felpereskedhetési jog (s azt ilyenkor veszi észre!) stb. Ha pedig nincs ilyen munka-raptusa: akkor az ügyek végtelenül elnyúlnak ; a felek feleselgetnek akár egy törvényszéki perben, halasztások vétetnek tetszés szerint s igy, az úgynevezett »selejtes« ügyek évekig tárgyaltatnak; 1884. októberben volt a tárgyalás, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkeszloscir.