A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 31. szám - Az ügyvédi nyugdijintézet kérdése - A telekkönyvi rendtartás 74. §-a

Ötödik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1886. augusztus 1. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél .. 3. _ „ negyed 1 • 50 • Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdése. — A telekkönyvi rendtartás 74. §-a Irta: Bölöni László, bánffi-hunyadi ügyvéd. — Miképen értelmezendő a keresk. törv. 20. §-a ? Irta: Dr. Győri Lipót, bpesti ügyvéd. — Sérelmek. (Bélyegmizériák. Irta: Dr. Soltész Andor, Budapesten. ) — Irodalom. (Agrár-politikai tanulmányok. Pólya Jakabtól. I. Irta: Q. II. Irta: Dr. Kiss Ferenc, budapesti ügyvéd. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenet. TÁRCA: Egy mérgezési bűnper Londonban. Irta: —y. Londonban. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki vonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) A „Jog Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvények 11. és 12. ívét (153—"184. lap, XXI. t. =cz. a törvényhatóságokról, folytatás. ) Az esetleges reklamácziókat 8 napon belül kérjük kiadóhivatalunkhoz intézni. Július hó 1-jétöl új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt és még nem hoszszabbitották meg előfizetéseiket, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdése. * Az ügyvédi pálya korunkban nem lévén és az ügyvédi hivatás nemesebb értelemben való gyakorlása mellett általában véve a jövőben sem lehetvén a vagyonszerzés pályája, ugy a kar elaggott és keresetképtelenné vált tagjai és az ügyvédek özvegyei és árváira való tekintetek, valamint az anyagi függetlenség érzetének szüksége, mely a gyakorló ügyvédben a munkakedvet föntartani, azt nemes hivatása önzetlen teljesítésére buzdítani és ösztönözni egyedül képes. A magyar ügyvédi karra nézve elengedhetetlen követelmény gyanánt tüntetik föl, hogy ügyvédi nyugdíjintézet létesíttessék. A számok kérlelhetetlen logikája azonban azon elszomorító tényt állítja elénk, hogy tetemes, százakra menő évi befizetések nélkül, a milyeneket kartársaink legnagyobb része elviselni nem lenne képes, még pedig épen azok nem, akik a nyugdíjintézetre leginkább szorulnak, nyugdíjintézetet életbeléptetni nem lehet, arról tehát, hogy akár egy országos nyugdíjintézetet, akár pedig kamaránként külön nyugdíjintézeteket haladéktalanul alapithassunk, olyformán, hogy ezek működése azonnal megkezdhető legyen, fájdalommal le kell mondanunk. Az egyedüli mód és eszköz, a melynek segélyével a jövő nemzedék részére ily nyugdíjintézet alapitható lenne, a tőkegyüjtés, vagyis egy ugynevezett rendelkezési alap gyüjtése, a mely idővel a nyugdíjintézet megalakulásának alapját képezné és annak létesítését lehetővé tenné. Az albizottság nem tartja célszerűnek, hogy ezen rendelkezési alap az egész országra kiterjedőleg egységesen gyűjtessék * Az országos ügyvédi gyülés állandó bizottsága által kiküldött albizottság véleménye. és kezeltessék, hanem kamaránként gondolja ezen tőkegyüjtést eszközölhetőnek. Azon kérdést, vajjon ezen összegyüjtött alapok idővel egyesittessenek-e egy országos nyugdíjintézeti alappá vagy nem, jelenleg még időelőttinek tartja, ez akkor lenne eldöntendő, ha az alapok annyira megszaporodtak, hogy a nyugdíjintézet vagy a nyugdíjintézetek alakításához majd hozzá lehet fogni. Az alapgyüjtés módját illetőleg az albizottság csakis törvényhozási kényszertől vár eredményt. Az önkéntes befizetések és adakozások a jelen esetben, midőn évek hosszu során át kellene az egyesekben az általuk talán nem is élvezendő nyugdíjintézet iránti érdeklődést fenntartani, bizonyosan nem fognak kielégítő eredményre vezetni. Az ügyvédi rendtartási törvény reviziója alkalmából sürgetendő tehát, hogy a kamarák feljogosittassanak a kamarai tagokra évi illetményeket kivetni, a melyek a nyugdíjalap alakítására és szaporítására fordítandók. Az albizottság mindamellett nem akarja az alapgyüjtés megkezdését a törvényhozás intézkedéséig elhalasztani, vagy attól függővé tenni. Véleménye szerint felhívás lenne intézendő az összes ügyvédi kamarákhoz, hogy a kamarai tagdíjakat addig is oly öszegre emeljék fel, hogy a kamarai rendes szükségleteken felül még a nyugdíjintézeti alap részére is megfelelő járulék maradjon. Kimondható lenne az is, hogy az, ki ezen díjtöbbletet be nem fizeti, sem maga, sem utódai a nyugdíjintézet által nyujtandó előnyöket igénybe nem vehetik. Kimondandó lenne továbbá, hogy ezen rendelkezési alap jövedelmeinek legfelebb fele része fordítható segélyezésekre, másik fele része azonban okvetlenül a tőkéhez csatolandó. Azon kérdést illetőleg, hogy ki által kezeltessék ezen rendelkezési alap, az albizottság ez idő szerint csakis az ügyvédi kamarai választmányt tartja erre alkalmasnak és határozottan ellene van ügyvédi segélyegylet vagy egyletek alakításának. Meg van arról győződve, hogy a kamarai választmány iránt már hatósági szervezeténél fogva több lesz a bizalom a kartársak között, mint társadalmi uton alakult egylet iránt. Azonkívül a kényszeruton való behajtással az ily magánegylet a törvény által fel sem lenne ruházható. Magától értetődik azonban, hogy felette kívánatos lenne, ha a nyugdíjintézeti alap támogatása társadalmi uton is eszközöltetnék. Ez különösen az ügyvédi körök és egyletek szép és nemes feladata lenne. Az albizottság meg van győződve, hogy ezen az uton és egyáltalában önkéntes adakozás utján is szép eredmények lesznek elérhetők. Ezen vélemény az országos ügyvédi gyülés állandó bizottságához beterjesztendő. A telekkönyvi rendtartás 74. §-a. Irta: BÖLÖNI LÁSZLÓ bánffi-hunyadi ügyvéd. A kir. Curia 34. szám alatt 1886. május 21-én teljes ülésben elhatározta (közölve a »Jog« 27-ik száma mellékletén), hogy mihelyt az adóstól különböző más személynek adatik át a tkvi rdttás 74. §-a értelmében terhelt örökség, az igy nyert feltételes zálogjog azonnal hatályát veszti, s a hitelező zálogjogának feltétlen törlését tűrni kénytelen. Ezen megoldás a vidéki peres eljárás (hol majdnem minden végrehajtás a birtokra szorul) leggyakoribb kérdéseinek egyikét érinti. Azonban ez a 34. szám alatti döntvény hiányos is, rosz is.