A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A polgári perrendtartási tervezet

A JOG. 35 A A polgári perrendtartási tervezet. * (Észrevételek dr. Nagy Dezsőnek a polgári perrendtartás tervezetéről irt bírálatára.) írta: dr. PLÓSZ SÁNDOR, budapesti egyetemi tanár. A mint már a magyar jogászegyletben 1883. nov. 17-ón tartott felolvasásomban jeleztem, én a szóbeliség főelőnyét és főcélját abban találom, hogy az által a valódi releváns tényállás kiderittessék és a bíróság az előtte és az ő részvétével tisztába hozott tényállásról lehető tökéletesen és lehető idő és munkakiméléssel informáltassék. Másként fogja fel a szóbeliség célját Nagy D. ur. Szerinte a szóbeliség főcélja az, hogy a referens biró a referens ügyvéd által helvettesittessék, ki a bíróságot az egyébként már releváns módon előállított peranyagról informálja. O ügyvédi előadást, oratiót akar, én tárgyalást, ő szerinte »az ügyvéd informál, a biró itél«, én szerintem a biró is informálja magát. Abban azonban megegyezünk egymással, hogy a szóbeliséget mindketten eszköznek tekintjük egy bizonyos célra; és azt hiszem abban is, hogy a célt —- mindenik a magáét — lényegesnek és annak elérésére a szóbeliséget, mint eszközt, szintén lényegesnek tartjuk. Ismét nem egyezünk meg azonban egymással abban, hogy a szóbeliséget hogyan kell berendezni. Nevezetesen, hogy a szóbeli előadásnak a periratokhoz való viszonya, a szónak és az írásnak jelentősége mikép állapittasssék meg. Ezen eltérés miatt fogja azután N. D. ur reám, hogy én a szóbeliséget öncélnak, nem pedig eszköznek tekintem stb. Ismeretes, hogy a szóbeliségnek különféle fajai vannak. így, hogy ne menjünk messze, a 40-iki váltóeljárás is szóbeli akart lenni és a mostani sommás eljárás is szóbelinek van kontemplálva. A lehetőség mind két eljárás mellett fennforog, hogy a szóbeliségnek bizonyos előnyei megvalósíttassanak. Nevezetesen mindkét eljárás mellett jobbára elérhetők a szóbeliség azon előnyei, melyeket Báhr már idézett értekezésében ilyenekül elismer. A felek ügyüknek élénkebb színezetet adhatnak, különösen pedig a biró, ki mindkét felet maga előtt találja, azokkal értelmesen beszélhet, félreértéseket megszüntethet és alkalmas kérdések által oda hathat, hogy a vitakérdés tisztáztassék (az i. h. 391.) Miért nem valósittatnak meg tehát ezen kétségtelen előnyök • az életben is ? Azért, mert eszközük a szóbeliség sem valósittatik .meg az életben, mert a 40-iki váltóeljárás egészen, — a mostani sommás eljárás pedig, ha abban ügyvédek szerepelnek, rendszerint Írásbelivé fajult. * A megelőző közleményeket 1. a Jog 1885. évi 51. és 52. számaiban. Ovó intés ez a törvényhozó részére, hogy nem elég az által tisztában lenni és nem elég a helyes célt, habár teljesen is akarni, hanem hogy az eszközzel is tisztában kell lenni és a megfelelő eszközt is teljesen akarni kell. Részemről, éppen azért, mert a szóbeliség által elérendő célra helyezek súlyt, a szóbeliséget nem dispositive, azaz nem ugy akarom megállapítani, hogy a bíróság és a felek individuális hajlamaitól, szokásaitól és kényelemszeretetétől függjön, hogy legyen-e szóbeliségünk és eléressenek-e annak céljai, hanem kényszert akarok statuálni a szóbeli előadásra és pedig az által, hogj kimondom, miszerint a fél csak azon tényállítások és ténybeli nyilatkozatok bírói figyelembe vételére számithat, a melyeket a szóbeli tárgyaláson előadott. Ezen érvelés megdönthetlen hazai tapasztalatok alapján áll és akkor is helyes, ha N. D. úrral a szóbeliség célját az átkos előadói rendszer helyettesítésében látjuk. A szóbeliséget ekkor is komolyan és nem csak félig-meddig kell akarni. És mi szól N. D. urnák, a francia rendszer klasszieitásáról kockáztatott állítása mellett? Mi szól a mellett, hogy a francia eljárásban a szóbeliség előnyei kifejlődhetnek? Legfeljebb idegen viszonyok között tett tapasztalatok, melyek még akkor is, ha N. D. ur állításai hitelesek volnának, csak azon esetben bizonyíthatnának, ha reá tudnánk magunkat szánni, hogy a francia eljárással együtt a többi azt támogató intézményeket is átültessük és ezenfelül, ha a francia bírákat és ügyvédeket traditióikkal együtt hozzánk varázsolhatnánk. Egyébiránt a frankomanoknak, kik az üdvösséget csak francia intézményeknek persze általuk (!) megjavított (?) alakban való importálásától reménylik, egyelőre két szót ajánlok megfontolásra : semmitőszék, végrehajtó. A javaslat szerint tehát igenis élőszóval kell tárgyalni, hanem azért a javaslat az Írásnak, nevezetesen az előkészítő iratoknak is igen fontos és határozott szerepet juttat. Azok ugyanis az előkészület és emlékezet eszközei. Mindkét szerep ép oly természetes, az irás céljainak megfelelő, mint a szónak juttatott szerep. Bonyolódott ügyeket igen nehéz, vagy, a mint szokás mondani, nem lehet levélben elintézni, azokat meg kell beszélni. E megbeszélés tárgyát igen célszerű Írásbeli pontozatokkal az ellenfélnek (a perben a harmadik résztvevő személynek, a bírónak is) megelőzőleg tudomására hozni, hogy az előre gondolkodhassék felette és elkészülve jelenhessék meg. Ha pedig arról van szó, hogy a megbeszélés eredménye jövőre is hozzáférhetővé tétessék, akkor ismét az irás lép előtérbe. A javaslat kiterjedt mértékben gondoskodik arról, hogy a felek az előkészítő iratokat a szóbeli tárgyalás tanúsításának eszközéül felhasználhassák. A minthogy a javaslat általá: benne. E veszteség, a mennyiben a börtönrendszer tudományát érinti, arra késztet, hogy ügyünk állására s egyszersmind a vezéi rek s harezosok sorára egy rövid pillantást vessek. Kétségtelen, hogy a szabadságvesztés-büntetések fokozatos végrehajtásának eszméje az utóbbi években rendkívül nagy tért hódított. Azon tetemes változtatások, melyek ezen rendszer egyes fokozatainak külső elrendezése tekintetében Irlandban az 1883. évben létrejöttek, * távol attól, hogy ellenségeinek számát szaporították volna, ép ellenkezően barátjainak csoportját növelték, mert e változtatásokban bizonyítékát találják azon tapasztalatuknak, hogy a rendszernek a continensen nem alkalmazható részletei, magában az ős hazában is csak nehézségekre s leküzdhetlen akadályokra adtak okot. Három év folyama óta elmondhatjuk, hogy a csatornán innen és a csatornán túl, egyenlő nyomon haladunk, a minek folytán megszűnt azon ellenvetés jogosultságának még látszata is, hogy mi az ottani helyes eszme valósítására tévutakat választánk. Tért hódított a büntetések fokozatos végrehajtásának rendszere a tudományban s a gyakorlatban. A stockholmi nemzetközi congressus a feltételes szabadonbocsátás intézményének kitűnő jelentőségét felismerte s a r ó m a i congressus, a fegyencek munkaerejének a szabad levegőn való felhasználását, követésre méltónak kijelenti. Ezzel a szigorú magánrendszer uralma, az elmélet terén egészen háttérbe szorult. Még nagyobb eredményeket mutat fel a mindennapi élet. Belgium börtönügyének legfőbb intézői, a szigorú magánrendszer zászlóvivői, egy félszázadra terjedő kísérlet után bevallják, * Lásd erről, Tauffer: "Ueitragc zur neuesten Geschichte des Gefángnisswesens in den europaischen Staaten.« Stuttgart 1885. Ferdinánd Enke. hogy a magánelzárásnak 10 évi idő tartamra való honosításával igen messze mentek; hogy az eredmény sem a költség nagyságának, sem a jogos várakozásnak meg nem felel; hogy további reformjaikban, a helyesen berendezett közös munka, a szabadban való foglalkozás s a föltételes szabadonbocsátás honosítása szükségesnek mutatkozik. A délnémet államok többje, a magánelzárás terjeszkedésének határozottabban ellentáll, mint ez ideig valaha. Olaszország a Savelli-féle büntető törvényjavaslattal (1883.) egész nyíltan a irlandi rendszer pártjára állt. Magyarországon törvény biztosítja a szabadságvesztés büntetéseknek fokozatos végrehajtását. Horvátország évek óta megvalósitá e rendszert s szívesen fogadja a külföldi szakembereket, kiket tanulmányi célok vezetnek oda. Görögország, a Belgiumból hozatott nagyhírű szakembernek — Stevens-nek — a helyi körülménvek tanulmányozása alapján készített s a magánrendszer eszméjén nyugvó reformterveit, szépen megköszönte s megfizette, de a valósításra el nem fogadta. Szerbia, az irlandi rendszer elvei szerint építendő fegyházról készíttetett tervet s költségvetést! Mindez, kevéssel több, mint másfél évtizednek gyümölcse; vívmánya az elvek józanságának, melyeket nagynevű emberek tolla vezetett győzelemre. Ezen fényes tehetségek egyike, harcosaink előharcosa volt Schwarze Oszkár is. Sorban egymás után dőlnek ki a szellem hérosai s méltó utódokat helyükbe lépni, vajmi keveset látunk. Különösen érzékeny e veszteség a börtönügyre, mert a büntető jog tudományának, főleg ezen terén ritkul a vezérek száma. Az ősz C r o f t o n oxfordi magányába vonult; súlyos betegség bénítja Holtzendorffnak bámulatos munkaerejét; évek előtt letette a tollat a 78 éves Grevelink; nehéz családi csapások alatt görnyed B e 11 r a n i-S c a 1 i a, ki e miatt az activitás teréről már is vissza lépett. Ezen neveknek köszöni az irlandi rendszer iro-