A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 29. szám - A szóbeli magán végrendelet egyik lényeges kellékéről - Válasz "Egy pár szó a torturáról" című cikkre - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 1. r.

234 A JOG. Elnök felhívására olvastatott az 1, és 2. §. B e r c z e 11 y Jenő mindkét szakaszt mellőzendőnek tartja, mert nem szükséges ezen elvnek expressis verbis való kimondása. De ha mégis az első szakasz megmaradna, ugy a nyomatékos* jelzőt kihagyandónak véli. A második szakaszban foglalt elvet, mely a büntetés végrehajtására vonatkozik, ezen törvény keretébe valónak épen nem tartja. Elnök azon figyelmeztetése után, hogy a második szakaszban a büntető törvénykönyvre való hivatkozás nem helyes; mert ha a törvényszék kizárólag kihágás felett itél, a mi bekövetkezik azon esetben, midőn a vád tárgyát képező bűntett vagy vétség alól vádlott felmentetik, a törvényszék nem a büntető törvénykönyv, hanem a kihágási büntető törvénykönyv szerint itél, a többség ezen módosítással az 1. és 2. §-t elfogadta. 3. §. B e r c z e 11 y Jenő a szakaszt kihagyandónak véleményezi, mert ennek első alineája nem az általános rész keretében szabályozandó. A második bekezdésben foglalt rendelkezés fegyelmi törvényvbe való. F abiny Theofil, Manoilovich Emil, K o z m a Sándor, Wlassies Gyula elfogadván azon álláspontot, hogy nem a büntető eljárás keretébe tartozik annak meghatározása, mikor van valaki ellen fegyelmi eljárásának helye, a második bekezdést kihagyandónak véleményezik. Az első bekezdést azonban fentartandónak tartják, mert ezzel egy Németországban máig is fennálló controversiának helyesen eleje lesz véve. E szerint a második bekezdés kihagyatott. 4., 5., 6. §-ok elfogadtattak. 7. §. Fabiny Theofil a pót-magánvád rendszerét, mint az ügyészi hatalmi kör helyes egyensúlyát, mely felett egyébiránt már a nagy szaktanáeskozmány határozott, feltétlenül elfogadandónak tartja. Azon esetre azonban, ha a kir. ügyész mint vádhatóság eljár, a magánvádlónak önálló inditványozási jogot nem vél adni, mert mind a vádhatóság eljárásában ok nélkül bénítva van, mind pedig az eljárás vontatottabb lesz akkor, ha a közvádló kir. ügyészség mellett számos magánvádló önálló indítványokat tehet. O tehát a csatlakozó magánféltől minden önálló inditványozási jogot, — kivéve a kártérítés kérdését — megvonna, de a felebbezési jogot biztosítaná. Wlassies Gyula nem fogadja el sem a javaslat álláspontját, sem az előtte szóló által ajánlott modósitványt. A javaslat álláspontját azért nem, mert az nemcsak az előzetes eljárás, a ténykörülmények felderítése, bizonyitékok beszerzése, szemlék elrendelése stb. tárgyában biztosit a kir. ügyész mellett müköd(') magánvádlónak jogot, hanem azt is megengedi, hogy a minősítés és büntetés tekintetében az eljáró kir. ügyész, mint a közvádra hivatott hatóság által tett, marasztalást czélzó indítványtól eltérő indítványt tehessen. A módositványt pedig azért nem fogadja el, mert tisztán a károsított magánjogi érdekénél fogva is teljesen jogosult, hogy a tényállás felderítésére nézve kellő befolyása legyen. Felesleges, sőt visszás csak az, ha a magánfél, kinek a kir. ügyész eljárása mellett csak magánérdekeiről lehet szó, az állam törvényhozása által a társadalmi jogrend hivatott őreként felállított vádhatóság mellett szintén közjogi czéllal közvádlóvá állíttatik fel. Egymással szemben állhat az állami és társadalmi közvádló és mindenik más minősítés alá eső cselekménynyel látja megtámadva a társadalmi és állami jogrendet és más-más büntetéssel véli azt helyreállithatónak. Az inconvenientia, a vádak összeütközése kikerülhetetlen. A mennyire fontos és szükséges, hogy a kir. ügyész visszavonulása után a közrend és nemcsak a magánérdek szempontjából a károsítottak teljesen önálló inditványozási, illetve vádjoggal bírjanak — subsidiárius magánvád — és igy felmentést célzó ügyészi indítvány mellett a magánvádló jogosítva legyen vádinditványt tenni, ép ugy helyesen korlátoltatik a csatlakozó magánfél joga az ő speciális érdeke által vont terület határai közé akkor, midőn a kir. ügyész a vádat el nem ejti. De a terhelt érdekével is összeütközik a különböző alapokon ellene emelt vád, mely ellen a védelem különösen a nem védelem-köteles ügyekben alig érvényesülhet; a vád egysége egyik elsőrendű követelmény. Szóló tehát a minősítés és büntetés tekintetében önálló inditványozási jogot a magánfélnek a kir. ügvész marasztaló indítványa mellett nem adna. Nagyban és egészben azon jogkörrel ruházná fel a csatlakozó károsított felet, melylyel az osztrák eljárásban a Brivat-Betheiligter bír az ügyész melletti eljárásban. Manoilovich Emil szintén inconvenientiára vezetőnek tartja, ha a minősítés, tehát a szorosan vett jogi kérdés tekintetében a csatlakozó magánfél teljesen olyan jogkörrel ruháztatnék fel, mint a bűntettek üldözésére felállított államügyészség. A mily fontos és elkerülhetetlen az, hogy a kir. ügyészség elállása vagy felmentést célzó indítványa esetében a károsítottak teljes vádjoggal bírjanak, ép oly felesleges a minősítés tekintetében a kir. ügyész által a jogrend helyreállítása céljából tett indítványtól eltérő minősítés indítványozhatását megadni a magánfélnek. Ezt főkép magánérdekei vezetik; erre nézve tér adandó; de a minősítés kérdése, mely tisztán a közjog megvalósítása, nem tartozhatik hozzá akkor, midőn annak törvényileg hivatott képviselője vádat emel és visz. A büntetés kérdésében egyátalán nem feltétlenül szükséges az indítványozás gyakorlása, elég, ha a vádló — közvádló, magánvádló — a törvény szakaszaira hivatkoznak. Ha azonban a törvény a vádlótól a büntetés indítványozását is kívánja, ugy természetesen a kir. ügyész mellett a magánfélnek ezen jogot nem adná meg, és szóló különben is intézkedést tart célszerűnek arra nézve is, hogy az azonos érdekalapon álló károsítottak közös képviseletre szoríttassanak. B e r c z e 11 y Jenő sem a vád, sem a védelem, sem átalában az igazságszolgáltatás szempontjából nem tartja célszerűnek a parallel vádjogot. A vád céljaira az állam hatóságot teremtett; ennek feladata hivatalból üldözni a büntetendő cselekményeket. Ha ez a vádjogot kezébe veszi, ugy a megsértett jogrendnek nem lehet más képviselője. Az állam büntető igényének képviselete nem lehet több rendű. O, a mily hive a subsidiárius magánvádnak, ép ugy ellenzi a magánvádat akkor, ha az állam hivatott közvádlója a sértett jogrend helyreállítása céljából eljár. Fabiny Theofil álláspontját fogadja el. Csemegi Károly bár a javaslat elvi álláspontját helyesebbnek tartja, de készséggel hozzájárul azon állásponthoz, hogy a minősítés és büntetés tekintetében a csatlakozó magánfélnek önálló inditványozási joga ne legyen. Elnök összegezvén a vita eredményét, kijelenti, hogy a pót-magánvád — subsidiárius magánvád — tárgyában már a nagy enquéte határozván, az most nem is képezte vita tárgyát; a parallel vád kérdésében pedig a szakbizottság többsége'a javaslat álláspontjától annyiban tér el, hogy a kir. ügyészhez csatlakozó magánfélnek a büntetés és minősítés tekintetében a kir. ügyész marasztalást célzó indítványa mellett önálló inditványozási jogot nem ad. Minek következtében kimondatott, hogy a 7. §. ezen megállapodás értelmében és különös tekintettel a világos és könnyű tájékozást nyújtó szerkezetre átdolgozandó. Sérelmek. * Nagy-Kőrösön nem lehet ingatlant árvereltetni. Becses lapjuknak a »Sérelmek« rovatában kérem az alanti nehcztelésemet közzé tenni. A budapesti adónyilvántartó felügyelőség NagyKőrösről az új kataszteri birtokíveket még a múltévben felkérte és az jelenben is ott van. A felügyelőség ezen eljárása által azon hátránya van a nagyközönségnek, hogy megakasztja a hagyatéki és árverési ügyeket, még pedig oly módon, hogy a hagyatéki, de különösen az árverezési kérvényhez nem lehet az 1881: LX. t.-c. 145. §. alapján megkívántató és az ingatlanok legközelebb mult évi adóbizonyitványt becsatolni. Az 1881 : LX. t.-c. 148. §. második bekezdése értelmében pedig szakértők általi megbecslését azért nem lehet eszközölni, mivel azok ily módoni eszközlése csupán adómentes ingatlanoknál lehetséges, már pedig az ingatlanok 99 9/io%-ja adó alá van felvéve. A birósag pedig az adóbizonyitvány becsatolása nélkül a kérvényt el nem intézi. Kívánatos lenne tehát, hogy a birtokívek legalább a törvényszünet végéig rendeltetési helyükre visszaküldetnének. ** Tisztelettel < [utal Sándor, n.-körösi ügyvéd. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** Hát a kecskeméti kir. törvényszék elnöke és a nagy - körösi kir. járásbíróság mindezt csak ölbe rakott kézzel nézték ? Valóban furcsa viszonyok ! A szerk.