A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 27. szám - Exceptio veritatis. 2. r.

216 A JOG. (a házi rend ellen 645). Tekintve a fegyelmi büntetéseket, elég kedvező. Azegészségi viszonyokat tekintve, volt 1883-ban i',044 megbetegedés, mi meglehetős kedvezőtlen. A halálozás pedig volt 188. Az oktatás eredménye volt jó eredménynyel: a vallásban 2,275 (4,936 közül), olvasás-, irás-és számolásban S63 (1,710 közül), kézi munkában 598 (1,362 közül), művességben 1,382 (3,607 közül), mezőgazdaságban 106 (173 közül), más tárgyakban 120 (424 közül). Végezetül még a fegyencek munkaviszonyaira vonatkozólag kiemelendőnek tartjuk, hogy az 5,293 fegyenc közül munkaképtelen volt 65. Az 5,228 munkaképes által végzett összes munkanapok száma: 914,732 (miből kereset céljából a fegyencek által töltetett 729,525, az intézet szükségleteire fordíttatott 185,207 nap. M u n k a n é 1 k ü 1 töltött munkanapok száma pedig : 422,931. Az összes fegyenc munka tiszta jövedelme volt 132.465 frt 37 kr. (ebből az államra esik 101,142 frt 98 kr., a fegyencekre 31,322 frt 39 kr.). Ezekben ismertettük az országos m. kir. statisztikai hivatal által kibocsájtott, hazánknak 1883. évbeni igazságszolgáltatására vonatkozó statisztikai adatait. Mint a bevezetésben kiemeltük, bár szorgalmas munka, még sem kielégítő. Az igazságügyi statisztika nem csupán statisztikus, de jogászi értelem közreműködését is igényli. Ennek a hiánya megérzik a munkán. A felett az igazságügyi statisztikának igen lényeges és számos irányára nem is terjedt ki, a mi természetesen nem a hivatalnak, hanem az igazságügymin iszte riumnak róható fel. Ennek kellene gondoskodni, hogy oly adatok és azok oly módon gyűjtessenek, hogy az igazságügy minden tere általuk kell ő1 e g megvilágítva legyen. Pedig mennyi megszívlelendő ujjmutatást tartalmaznak — hogy többet ne említsünk — a polgári jogszolgáltatás tekintetében a párisi 1885-iki, a londoni 1860-ki és különösen a haagi 1869-iki nemzetközi statisztikai kongresszusok, és mennyi hiányzik még a büntető igazságszolgáltatás statisztikájában azokból, miket a brüsseli 1853-iki, a párisi, a bécsi 1857-iki, a florenzi 1867-iki és a pétervári 1872-iki nemzetközi statisztikai kongresszusok, mint kívánatosokat jeleztek. Ha az igazságügyminiszterium ezek iránt kellő direktívákat adhatna és adna a mi statisztikai hivatalunknak, akkor teljesen kieléAz intézetek építészeti hiányain csak a lehetőséghez képest és idővel lehetett segíteni; azonban, hogy a főbérlők, illetve az egész bérrendszer eltöröltessék, azon már segítettek; még 1869. évben elhatározta a kormány, hogy a bérszerződések lejártával azokat meghosszabbítani nem fogja, hanem a házi kezelést hozza be. így is történt és miután ezen szerződések nem egyszerre, hanem negyed félévi időkben jártak le, a büntetési rendszer is — hogy ugy mondjuk — lépésenként érvényesült és minden egyes lépés kielégítő eredményéből az egész reform keresztülvitelére csak bátorítást lehetett meríteni, a mi ugy erkölcsi, mint pénzügyi szempontból a legszebb eredményre vezetett. Erkölcsi tekintetben állithatjuk, hogy fegyenceink jövőjüknek inkább megfelelő, különféle munkákkal foglalkoznak, mint a főbérlők idejében. Fegyházainkban ma főkép a következő iparáguk cultiváltatnak : czipész-ipar, szabóság, asztalos, esztergályos, bognár, kocsigyári és ács-ipar, mázoló, szitakötő, lakatos, kovács, köteles, bádogos, könyvkötő, kefekötő, aranyozó-ipar, szövészet, gyapjú- és lentakács, zsinórkészitő, kosárfonó ipar stb. Nagyobb ügyességet sajátítanak el ezen iparágakban, mivel tudják, hogy nem egy vállalkozó részére dolgoznak és hogy most már nem jöhet elő, hogy ügyesebb munkájú, azonban rosszabb fegyencek a vállalkozó részéről előnyben részesülnek. Ehhez járul azon éppenséggel meg nem vetendő előny, hogy az igazgatósági hivatalnokok ezen rendszer mellett a fegyencekkel többet foglalkozván, alaposabb ösmeretet szerezhetnek azok beléletéről, mint az előtt. gitó munkát követelhetnénk a különben kitűnő vezetésű statisztikai hivatalunktól. Azon adatok'mellett azonban, melyeket most bocsátanak neki rendelkezésre, nem követelhetjük. Mi ez okból azt hiszszük, hogy egy az igaz s á g ü g yminisztérium kebelében szervezend ő k ü 1 ö n statisztikai osztály nélkül egyáltalán jó igazságügyi statisztikánk nem lesz soha. Dr. Stiller Mól Felső bíróságaink köréből. Biztos forrásból értesülünk, hogy a in. kir. Curia két tanácselnöke, és pedig Luk á c s Ignác a II. polg. tanács és Szabó Sámuel a III. (urbérij polg. tanács érdemdús elnökei legközelebb nyugalomba lépnek. — Változás még annyiban áll be, a mennyiben S ü t e <'i Rezső curiai biró a telekkönyvi betétekről szóló törvényhei szükséges rendeletek szerkesztésére lett felkérveés ez ok búi az igazságügyminiszterium statusába vétetik át a legújabb e részbeni törvény alapján. Kivüle még Schedius Lajos és I m 1 i n g Konrád táblai birák vannak kiszemelve ; előbbeni a bűnvádi eljárás mielőbbi létesítése körüli teendőket fogja végezni. Teljes szivünkből örülünk e sikeres választásnak, mely curiai körökben is a legnagyobb elismerésre talál. Curiai bíráknak 2 idősb táblai biró és egy vidéki jeles törvényszéki elnök vannak kandidálva. A neveket egyelőre még nem közölhetjük, de annyit szabad elárulnunk, hogy ezen kinevezések is ép oly osztatlan tetszéssel fognak találkozni, mint az új igazságügyér eddigi tényei. — Az új telekkönyvi törvény végrehajtása kezdetben nagy nehézségekbe fog ütközni, mert igen csekély a gyakorolt birák és telekkönyvvezetők száma, kik a törvény intentióinak megfelelő, teljesen kifogásolhatlan munkát végezni tudnak. — Tervbe van véve végűi a büntetőtanácsok tagjainak szaporítása is, hogy ekkép a növekedő restanciák feldolgoztathassanak. Exceptio veritatis. (B. T. K. 63. §. 3. p.) Irta : VARGHA FERENC, kir. tszéki aljegyző Kassán. (Hefejező közlemény.) A 263. §. 3. pontja tehát egy szerves tagozatot képez, három elemből alkotva, melyek a következők: állítás, tény s az ítélet tartalma. E három elem között a causalis nexus oly szoros, hogy ha egyik vagy másik egyenleg között az összetartozóság logikai szükségszerűsége megszűnik — felbomlik ezzel az exceptio veritatis léte is. Mint már föntebb emlitém, a btk. 263. §. első alineája első sorban általános szabályként megköveteli, hogy az állítás tartalma egy concrét tény vagy kifejezés legyen. — A tény mindig egy megtörtént, tehát önálló léttel biró dolog lehet csak ; a kifejezés pedig vonatkozhatik a sértett egyén jellemére, magánéletére, társadalmi viszonyaira, stb.; de mindig meghatározott irányban és nem oly általánosságban, mely az ember egész ethicai lényét támadja meg, mert ez esetben a valódiság bebizonyításának lehetősége volna megakadályozva. A két fogalom, t. i. tény és kifejezés itt nem alternative van felállítva, hanem mindegyik önálló jelentőséggel bír; vannak u. i. esetek, a hol az állitásnak bizonyos megtörtént dologra — concrét tényre — kell vonatkoznia ; mert másként a valódiság bebizonyítása nem eszközölhető ; a mennyiben a szervi összefüggés az állítás tartalma s a bizonyítékul használt eszközök tartalma közölt meg nem állapit' ható. — így pl. ha egyik részen egy általános kifejezés állana mint becsületsértő momentum; — a vádlott pedig Ítéletet producálna, mely concrét tényről szól, — az összetartozóság e kettő között megállapítható nem lenne s igy vádlott az exceptio veritatist sikerrel nem alkalmazhatná. A törvény tehát ebből kiindulva, taxativ felsorolásában mindenütt kiemeli, hogy hol követeli meg az állított t é n y t (tehát nem kifejezést), mint becsületsértő momentumot; — a mely esetekben a valódiság kifogását is csak a törvényben formulázott föltételekkel biró tényekkel érvényesíthette vádlott. — Ilyen eset kettő van: a 2. és 3. pontban, t. i. ha a büntető eljárás * Előző cikk lapunk 25. számában.