A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 25. szám - Az 50 frton aluli biztosítási ügyek és a bagatell törvény

A JOG. emütés nem tétetik; ennélfogva felperesnek a 19,530 frtnak 1854. dec. 31-töl 1879. évi január 24-ig kiszámított 6% kamatok, vagyis a kereseti 2,822 frt 8 krhoz jogos igénye nincsen. (1885. okt. 8. 20,057. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok; Felperes ügyvédi jutalomdíj címén azon tökének kamatait követeli, melyek ugyanazon címen való megítélése iránt a gyöngyösi kir. járásbíróságnál 4,008/80. sz. a. F. Kálmán és a jelen perbeli alperes F. Árpád ellen már is keresetet indított, a nélkül, hogy azon keresetében a kamatokat is megítéltetni kérte volna; már pedig oly járulékokra nézve, melyek a fötárgygyal egybekapcsoltan voltak keresetbe vehetők, de keresetbe nem vétettek, külön keresetnek helye nincs. Ennélfogva, stb. (1886. április 20. 7,939/85. sz. a.) Midőn valamely végrehajtató a végrehajtást valamely ingatlan haszonélvezetére kívánja vezetni, habár annak állagára végrehajtási zálogjoga már be is van kebelezve, a végrehajtásnak a haszonélvezetre elrendelése az 1881. évi LX. t.-c. 211., illetőleg 208. §-a értelmében a per bíróságának illetőségéhez tartozik. A m. kir. Curia (1886. április 28. 341/86. sz. a.): Sch. Hermáim és fiai cégnek Sz. János elleni 96 frt váltótőke és járulékai iránti kielégítési végrehajtási ügyében a kir. törvényszék váltóbirósága és telekkönyvi hatósága között fenforgó illetőségi összeütközés tárgyában . . . Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ha váltóperbeli alperes lakhelyén ügyvéd nincs és így a sommás végzés elleni kifogásoknak kellő időben való benyújtása végett az ügyvédhez utaznia kell, az uti költség mint elhárithatlan kiadás neki a pervesztes felperes ellenében megítélendő. A kifogásokban a váltó visszaadása is kéretvén, ez viszonkereset jellegével bir, melynek a váltóeljárás szerint nincs helye. A balassa-gyarmathi kir. törvényszék (1885. szept. 23. 4,100. sz. a.): Dr. Huszár Kálmán ügyvéd által képviselt B. Sámuel és testvére czégnek Hudecz Zsigmond ügyvéd által védett B. Fülöp elleni 527 frt 74 kr. iránti váltóperében következőleg itélt: Az 1885. évi július 13-án 3,594. sz. a. kelt sommás végzésnek hatályon kivül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik, stb. Köteles a kereset alapjául szolgáló A. alatt felmutatott, Bécsben 1884. szept. 5-én 527 frt 74 krról B. József- által a felperes rendeletére kibocsátott eredeti váltót alperesnek visszaszolgáltatni és 47 frt 70 krra mérsékelt perköltséget megtéríteni. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének azon része, mely az 1885. július 13-án 3,594. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest keresetével elutasította és alperes részére perköltség fizetésére kötelezte, oly részbeni változtatással, hogy a perköltség összegét a teljesített munka és felmerült készpénz kiadás arányában 19 frt 50 krra mérsékli; annak vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik; azon része ellenben, mely felperest a kereseti váltónak alperes részére kiadására kötelezte : tekintve, hogy alpsres részéről a váltó kiadatása iránt a kifogásokban előterjesztett kérelem viszonkeresetet képez, váltóperben viszonkereset érvényesítésének pedig a váltóeljárás 125. §-a szerint helye nincs, megváltoztattatik és alperes részéről a váltó kiadatása iránt előterjesztett kérelemnek hely nem adatik. A m. kir. Curia (1886. április 13. 266. sz.): Tekintve, hogy alperes lakhelyén ügyvéd nincs s ennélfogva alperes tekintettel a kifogások beadására szabott rövid határidőre, kénytelen volt a kifogások szerkesztéséhez szükséges ügyvédi értesítés miatt a legközelebbi ügyvédi székhelyre utazni, következőleg alperes utazási költségei teljesen nem mellőzhetők, a budapesti kir. itélő tábla ítéletének neheztelt azon része, mely szerint az alperes részére megítélt költség összege 19 frt 50 krra leszállittatott. megváltoztattatik s felperes köteleztetik 38 frt perbeli költséget alperesnek megfizetni, stb. Az üzletvezető jogosítva *van árát rendelni, illetve vásárolni. A budapesti YIII—X. ker. kir. járásbíróság (1885. okt. 17. 11,783. sz. a.) : Berger Henrik ügyvéd által képviselt K . . R. felperesnek Róth Rezső ügyvéd által képviselt F. Károly alperes ellen 55 frt 41 kr. és járulékai iránti kereskedelmi perében itéleI tet hozott: Alperes köteles 51 frt 41 kr tőkét... felperesnek megj fizetni. Indokok: A keresethez A. alatt csatolt számlában feíi sorolt árúknak alperes atyja, mint alperesnek a megrendelés idej jében üzletvezetője által alperes részére lett megrendelését és el' szállítását alperes tagadásával szemben felperes az általa hivat| kozott és hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival perrendszerüen beigazolta, minthogy pedig alperes a kereskedelmi törvény értelmében, édes anyja, mint üzletvezetője jogcselekményeiért felelös1 séggel bir; minthogy továbbá az A. alattiban felsorolt árúk árának í helyes felszámítása ellen kifogást nem tett; mindezeknél fogva J alperes felperes kérelméhez képest az ítélet szerint marasztalandó ! volt, stb. A kir. itélő tábla (1885. december lu. 5,991. sz.): a kir. törvényszékitélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Alperes azon nyilatkozata, melyet S.József és K. Lipót tanuk jelenlétében tett, hogy atyja, ki távollétében üzletét vezette s hogy ő az atyja megrendelése folytán küldött árúkat azért nem fogadta el, mivel azokra szüksége nem volt, alperes elmarasztalására alapul nem szolgálhat, mert még az sincs kimutatva, hogy felperes milyen árúkat küldött alperes részére s különösen, hogy az A. alatti számlában jegyzetteket küldötte. De e mellett kötelessége lett volna felperesnek bebizonyítani azt is. hogy alperes atyja alperes üzlete számára épen azon árúkat rendelte meg, melyek az A. alatti számlában jegyezvék, mivel felperes ezen árúk vételárát követeli s alperes csak a valóban megrendelt árút tartozott, illetve tartoznék átvenni. Felperes azonban alperes tagadásával szemben e részben mi bizonyítékot sem szolgáltatott, mert K. Lipót tanú a megrendelésről és annak terjedelméről I tudomással egyátalában nem bir, S. József tanú pedig csak azt ! vallja, hogy alperes atyja saját s illetve fia üzlete számára árú| megrendeléseket tett, de azt, mennyit rendelt saját, mennyit fia j üzlete számára elő nem adja, sem azt, hogy az A. alatti számlában foglalt árukat fia üzlete számára megrendelte, nem erősiti. A tárgyalás során felperes által az iránt kínált főeskü, hogy alperes az atyja által megrendelt árúkat megkapta, e perben nyomatékkal nem bir, mert felperes már keresetlevelében kijelentette, hogy az árú alperes rendelkezésére áll és a perben is a körül forgott a vita, hogy alperes jogosan tagadta-e meg az átvételt; ezekből pedig kétségtelen, hogy alperes az árút meg nem kaphatta. Ezeknélfogva, stb. A m. kir. Curia (1886. május 20. 1:51. v. sz. a.): A kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik és az első bíróság Ítélete haj gyatik helyben. Indokok : Bíróságon kivül Zs. József és Keller Lipót tanuk által igazolt beismeréssel a ptr. 160. §-a értelmében bizonyítva van, hogy alperes távolléte alatt atyja vezette üzletét, hogy utóbbi árúkat rendelt meg és hogy alperes ilyképen megrendelt és | hozzá elküldött árúkat, nem mintha azok atyja által megrendelve I nem lettek volna, hanem azért nem fogadott el. mivel ugy találta, i hogy azokra szüksége nincs. Tekintve már, hogy alperes atyja í mint üzletvezető a ker. törv. 43. §-a szerint árúk megrendelésére ' jogosítva volt és igy ezen cselekménye a ker. törv. 49. §-a szerint I alperest is kötelezi ; tekintve, hogy alperes nem is állította, mintha az általa visszautasított áruk nem az A. alatti számlában felsoroltak lettek volna, tekintve, hogy Zs. József tanú előadásából azt, hogy alperes atyja két üzlet számára, tudniillik a saját és a fia üzlete számára tette volna a megrendeléseket, annyival kevésbé lehet következtetni, mivel alperes vallomása során maga sem állította, hogy atyja is hasonló üzlettel bírna és tekintve, hogy alperes a kérd »sben forgó árúk ellen kifogást nem tett: ezeknél fogva, stb. Felperes már keresetében kijelentvén, hogy az itt szóban | forgó árúk alperes rendelkezésére állanak s alperes ezen kijelentést hallgatással fogadván, az árúk kiszolgáltatása iránti intézkedésnek szüksége fen nem forog. Bűn-ügyekben. Ha a?siílyo> testi sértési többek bántalmazáviból származott éslki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt, mindazok, a kik a báutalmazásban szándékosan részt vettek, büutetendök. (B, T. K. 3C8. sz.) A ni. kir. Curia: Jelen ügy hivatalból is felülvizsgáltatván, az alsóbb birói ítéletek részben való megváltoztatása mellett, P . . . Bálint vádlott szintén a B. T. K. 308. §-a szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnös-