A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 24. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 1. r. - Közös ingatlanok végrehajtása

A JOG. 95 1882. augusztus 10-én még jövedelmező állása volt, fizetési képességére biztos következtetést vonni azúrt nem lehet, mert a tanuk szerint a debreceni István gőzmalom részére kiállított váltóját már 1882. év végével F. F. A. fizette ki és mert az, hogy ö rendetlen elszámolás miatt állásától felmentetett S a nevezett gőzmalomnak jelentékeny összegekkel maradt adósa, épen arra mutat, hogy már az eredeti lejárati időben sem birt kielégítési alappal, következőleg a fenforgó körülmények szerint meg nem állapitható, hogy az eredeti lejárati idő és a meghosszabbított teljesítési idő közé eső időszakban a nevezett föadós vagyoni állása lényegesen megváltozott és hogy fizetési határidő engedélyezésének ténye alperes visszkereseti jogait veszélyeztette volna. Az 1883. július 1-töl követelt kölcsöndíj iránti keresetével felperes azért utasíttatott el, mert habár alperes megszorítás nélkül vállalt kezességet s ennélfogva a föadós vétkességén alapuló mellékkötelezettségért, jelen esetben a kötelezett kölcsöndíj fizetéseért is volna felelős, felperes ama cselekvénye, hogy a főadósnak alperes hozzájárulása nélkül időhaladékot engedett, e tekintetben alperes kötelezettségére változást idézett elő, mert ennek következtében az eredeti lejárat után esedékes kölcsöndíjak már nem kizárólag a főadós mulasztása vagy vétkessége folytán merültek fel, hanem azok kétségtelenül felperes egyoldalú cselekményére is vezeteudök lesznek. (188G. április 14-én 122. váltó sz.) A csődbíróságnak a csődvagyou értékesítésére való törrényes befolyása. A zombori kir. törvényszék mint csődbíróság; (1885. augusztus 17. 5,339. sz.): Kaufmann S. özvegye elleni csődügyben dr. Grüner Samu csödválasztmányi jegyzőnek, az értékesítés tárgyában felvett jegyzőkönyvet és a 37. sz. választmányi határozatot bemutató kérvénye folytán következőleg végzett: A csődválasztinánynak a megtartott ajánlati verseny felett 37. sz. a. hozott határozata csődbiróságilag jóváhagyatott és ennek folytán Szakáll Adorján ügyvéd mint tömeggondnok, valamint dr. Schuller Simon ügyvéd mint külön vagyonkezelő s illetőleg ez utóbbi 1885. évi 4,957. sz. a. bejelentett helyettese dr. Bruck Annin ügyvéd utasíttatnak, hogy a csődtömegnek Zomborban főés Yukováron fióküzletéhez tartozó üzleti árúcikkeket és felszerelvényeket vevő Sch. Fülöp kulai kereskedőnek; a teljes vételárnak a tömeggondnok kezéhez történendő egyidejű lefizetése mellett adják át, vevő Sch. Fülöp utasittatik, hogy a hirdetményi feltételeknek eleget tegyen, a csödválaszttnány pedig ezúttal szinte utasittatik, hogy a már lefizetett bánatpénz és a befizetendő vételár kellő elhelyezése s értékesítéséről haladéktalanul gondoskodjék és ez iránt teendő intézkedéséről késedelem nélkül e kir. törvényszéknek jelentést tegyen. A budapesti kir. itélő tábla (1885. december 28. 6,^16. sz.): az első bíróság végzése megváltoztattatik, a hitelező választmánvnak a megtartott ajánlati verseny felett 57. sz. a. hozott határozata jóvá nem hagyatik, tömeggondnok és külön a vagyonkezelő ezen határozat foganatosításától eltiltatik s a hitelező választmány utasíttatni rendeltetik, hogy a csődtömeg értékesítése tekintetében a 3,980/885 számú jogerejü végzésnek megfelelőleg járjon el. Indokok: A hitelező választmány a csődtömeghez tartozó árúknak ajánlati okmány utján elárusitását határozván el, az eljáró •csődbíróság 3,980/885 sz. a. végzésével a hitelező választmány által kiegészített feltételeket módosította és kiegészítette, a hitelező választmány pétiig ezen csődbirósági végzés ellen felfolyamodással élt. Ily ügyállás mellett a hitelező választmány, a mennyiben felfolyamodására hasonló kir. ítélőtáblai végzés beérkeztét bevárni nem akarta, az ajánlati verseny körül a 3,980/85 sz. végzés értelmében tartozott volna eljárni, mire a 4,372/85 sz. végzéssel utasítva is lett s miután a hitelező választmány ezt nem tette, hanem az újabbi versenyhirdetményt ismét oly módon bocsátotta ki, mely a 3,980/85 sz. végzésben helytelennek van jelezve, a csődbíróság, mely saját végzésének megváltoztatására jogosítva nincsen, helytelenül járt el, midőn a hitelező választmánynak a 3,980/85 és 4,372/885 sz. végzésekbe ütköző eljárását jóváhagyólag tudomásul vette. Fnnélfogva s tekintettel arra, hogy a 3,980/85 sz. végzését időközben 5,062/85 sz. a. a kir. itélő tábla is helybenhagyta az első bíróság végzése megváltoztatandó, stb. A m. kir. Curia (1886. május 11. 322, sz. a.): Kétségtelen uo-yan, hogy a csődbíróság a csődtömeg kezelése felett a csődtörvény 157. §-a utolsó bekezdése által a felügyeleti joggal van felruházva; tekintve azonban, hogy a csődtörvény 160. §-a szerint az ingóságoknak szabad kézből eladásához a csődbiróség felhatalmazása csak a felszámolási határnap eltelte előtt szükséges ; tekintve, hogy ennélfogva, valamint a 3,9^0 85 sz. kérvényben megnevezett hitelezők helytelenül kérelmezték azt, hogy a csődbíróság a csődválasztmámnak 1885. június 5-én 20. sz. a. hozott határozatában foglalt eladási feltételeket módosítsa, különösen oly értelemben is, miszerint az ajánlati verseny eredményének érvénye a csődbíróság jóváhagyásától tétessék függővé, ugy a csődbíróság sem volt jogosítva ezen kérvénynek helyt adni és^még [ tovább menve a csődválasztmány határozatát egészben bírálat alá I venni és részint megváltoztatni, részint többféle intézkedésekkel megtoldani, hanem esetleg az emiitett hitelezők csak azt kérelmezhették volna, illetve a csődbíróság csak azt rendelhette volna el, hogy az összhitelezők összehivassanak és ezen ügy elhatároza; suk alá terjesztessék (157. §. 3. bekezdés); tekintve, hogy ezekből folyólag ugy az első bíróságnak 1885. J június 24-én 3,980. sz. a. hozott végzése, valamint az azt helybenhagyó 1885. szeptember 23-án 5.062. sz. a. kelt másodbirósági végzés nélkülözi a törvényes alapot; tekintve, hogy azon körülmény, miszerint a csődbíróság a csődválasztmánynak 1885. július 30-án 35. sz. a. és 1885. aug. 15-én 37. sz. a. hozott határozatát 1885. aug. 13-án 5,076. sz. a. és aug. 17-én 5,339. sz. alatt kelt végzéseivel helybenhagyta és ekképen a 3,980. sz. saját végzését megváltoztatta, jelentőséggel nem bir azért, mert a mint fentebb kifejtetett, a birói beavatkozás ez ügyben egyáltalán nem volt helyén ; és tekintve, hogy magától értetődőleg a csődválasztmány eljárásáért a csődtörvény 109. §-a értelmében felelős marad: ezeknél fogva a kir. itélő tábla végzése megváltoztattatik és az első bírósági végzés hagyatik azon bírósági módosítással helyben, hogy a megtartott ajánlati verseny felett hozott 37. számú választmányi határozat egyszerűen tudomásul vétetik és annak bírósági jóváhagyása hatályon kívül tétetik. Bűn-ügyekben. A sírokra tett koszorúk ellopása nem esik a btk. 336- Í. 2. pontja alá. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. tör vényszék ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat a btk. 333. §-ba ütköző és a 336. §. 2. pontja szerint minősülő lopás büntette helyett a btk. 333. §-ba ütköző és a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében mondja ki vétkesnek s ennélfogva a btk. 921 | §-ának alkalmazása mellett behajthatlanság esetén egy napi fogházzal helyettesítendő öt forint pénzbüntetésre itéli, ezzel a válI toztatással egyebekben ugyanazt az Ítéletet indokai alapján helybenhagyja. Indokok: A sírokra tett koszorúk csak bizonyos ünnepek vagy napok ünnepélyességének emelésére szolgálván, ideiglenes céljuknál fogva nélkülözik a maradandóságnak jellegét, mely nélkül a holtak emlékére rendelt tárgyak céljuknak meg nem felelhetnének. Ehhez képest a kir. törvényszék Ítéletét a cselekménv minőségére nézve megváltoztatni, vádlottnőt a lopás vétségében vétkesnek kimondani, a szabadságvesztés büntetést azonban az első fokulag hangsúlyozott nyomatékos indokok folytán a btk. 92. | §-ának alkalmazása mellett megfelelő pénzbüntetésre átváltoztatni : kellett. (1885. június 1-én 17,109. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú Ítélete az abban felhozott s az elfogadott első bir< indokoknál fogva helybenhagyatik. (1886. február 26-án 1885. évi 7,546. sz.) Lopás és jogtalan elsajátítás közötti különbség: kir. Bgyési indítványának hatálya. (B. T. K. 333., 365. és 367. §.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy M. Pál a nadrágnak és az abban lévő óraláncnak sem véletlenségből, sem tévedésből | birlalatába nem jutott, mert V. F. András a nadrágot kijavítás végett K. Ambrushoz küldte, ki honn nem lévén, azt nem vette át és vallomása szerint mig a nadrágért el nem jöttek, addig neki nem is volt tudomása arról, hogy azt javítás végett elhozták : és a vádlott is vallja, hogy a nadrágot ő nem vette át és ezen vallomása Zs. Lidi tanú vallomásával támogattatik, a ki bizonvitja. J hogy a nadrágot a műhely asztalán hagyta az ott dolgozó vádlott i jelenlétében; a ki tehát tudta, hogy a nadrágnak és a nadrásri zsebben netán levő tárgynak munkarendelő V. F. Ambrus a birtokosa ; tekintve, hogy a nadrágnak birlalatba vétele K. Ambrus réi széröl történt akkor, midőn abban már hiányzott az óralánc és j ennélfogva a cselekmény, mely szerint M. V. Pál vádlott a 4 frt