A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 22. szám - A magyar határőrvidéki házközösség megszüntetése tekintetében alkotandó szabályrendelet

178 A J fektetve, s hogy az e tárgybani törvény épen az előkészületi stádiumban van; mondom, ez a ki mindezeket tudja — és azt minden szakembernek tudnia is kell — bámulattal olvassa e rendeletet és ájtatosau az egek ura felé nézve, könyörög : Uram bocsásd meg bűneiket, mert nem tudják mit csinálnak. Valóban nem tudják, mit csinálnak! Most, midőn a díjnok napidija fejében az állam 40 krnál többet fizetni nem képes, midőn a telekkönyvi hatóságok — rendszerint állandó telekkönyvi előadót nélkülözvén az előadói munkákat is legnagyobbrészt a tkkvezetök által végeztetni kényszerítve, a legmélyebb hátralékban fuldokolnak, mondom, most reá parancsolni az illető telekkönyvvezetőre, te neked, ha az egész tjkvi test el is adatik, kötelességed ennek összes, néha 100 részÍrtéit, helyrajzi szám szerint lustrálni, a számokkal óvatosan bánni — és te előadó köteles leszel, ezen helyrajzi számokat végzésedbe foglalni, csak azért is — merta pénzügyministeriumbanigykivánják, — ez már a soknál is több. Kiemeltükés ez a dolog természetében is rejlik, hogy addig mig a kataszteri adótelekkönyv a hiteltelekkönyvvel egészen egybevágónak nem hitelesíttetik, a jelzett rendeletben foglalt intézkedésnek általában se gyakorlati célja, sem pedig haszna nincsen, ha pedig ezen hitelesítés megtörtént, akkor ugyanis van annak értelme, hogy ez összhang folytonossága céljából a tkkvi bejegyzések a földadó nyilvántartási közegekkel közöltessenek, de ez esetben sincs szükség az egész tjkvi testre vonatkozó bejegyzéseknél az egyes részlet számokra. A nagyméltóságú igazságügy-minisztérium, mintha az saját resszortjának legnagyobb ellensége lenni rendeltetése volna és mintha egyedül oda iparkodnék az államszolgálat ez ágában a lehető legkevesebb munkaerővel a legtöbb akár hasznos, akár hasztalan munkát végeztetni, a jelzett, mint kiemeltem volt, mai napig egészen felesleges közlést, az igazságügyi közegekre hárítja, dacára annak hogy az 188ő. évi XXII. t.-c. 7. §-a világosan rendeli, a mint következik : »A részletes kataszteri felmérés megtörténte esetében (1875. évi VII. t.-c. 58. §. b) pontja) az eljárás hivatalból történik, az adótárgyban és birtokos személyében bekövetkezett változásokat (1875: VII. t.-c. 58. §. d) e) és h) pontjai) az illető földrészlet tulajdonosa az 1883. évi XL1V. t.-c. 100, esetleg 101. §-ában megszabott pénzbüntetés terhe alatt a d) és e) esetekben egy év a //) esetben 30 nap alatt a községi elöljáróságnál bejelenteni, ez utóbbi pedig az ennek folytán szükségessé vált nyiváutartási eljárást további 8 nap alatt a pénzügyminiszter által rendeleti uton kiadott utasítás szerint megindítani tartozik«. Ha tehát az imént szórói-szóra idézett törvény értelmében az adótárgyban és birtokos személyében bekövetkezett változásokat az illető földrészlet tulajdonosa 1—500 frtig terjedhető bírság terhe alatt az elöljáróságnál még külön bejelenteni tartozik, nem fog-e hazánk minden tkkvvezetője és tkkvi előadója, mikor az igazságügyminiszter ur e legújabb rendeletét követendi — szelíden kifejezve — meddő munkát végezni? S azon állapotban vagyunk-e, hogy igazságügyi hivatalnokaink munkahiánya felett fejünket törjük ? ! Hexner Gyula, liptó-szt.-miklósi üeyvéd. Irodalom. Az ipartörvény magyarázata. A földmívelés-, ipar- és keresk. minisztérium adatainak felhasználásával, irta : dr. B a 1 1 a g i B & 1 a, miniszt. segédfogalmazó. Budapest, 1886. Franklintársulat. Nagy 8« XVIII. és 368 11. Ara 2 frt 50 kr. A 12 év előtt létrejött ipartörvény fennállásának egész ideje alatt senki sem tartotta szükségesnek kommentárt irni; az újat, alighogy lépett hatályba, ugyanott követte egy egész sereg jobb-rosszabb magyarázat. Amaz — ismeretlen és homályba temetett törvény volt, az új törvény él és naponkint hallat magáról; amaz nem ment át az életbe és mindvégig holt betű maradt, ellenben az új törvényt végre is hajtják. A kellő tájékozás hiánya egyfelől, másrészt keleti közömbösség a közigazgatás magasabb feladatai iránt, sőt törvényismeretlenség is — fájdalom, ezek jellemvonásai közigazgatásunknak. S várhatjuk-e jogosan a szolgabirótól, viszonyaink között, hogy szakszerű avatottsággal ismerje az ipar törvénynek a figyelmesebb jogász kezei közt is gyakran összebonyolodó szálait ? E tapasztalat indította szerzőt a jelen vezérfonal es útmutató megírására, mely egyúttal eloszlatni törekszik amaz ábrándokat, méhek kod gyanánt veszik körül kézi iparosainkat, kik értelmi haladás és tőkegyűjtés helyett ipartörvények szakaszaitól s a munkaszabadság ellen irányuló kíméletlen és hiú akadékoskodástól várnak hálásabb jövőt. Magánjogi eseteit. Dr. J h e r i n g Rudolf. Magyarította dr. Schwarz Gusztáv budapesti ügyvéd és egyet, magántanár. Budapest, 1886. Franklin-társulat. Ára 1 frt 20 kr. Tagadhatlanul szerzőé az érdem, hogy ö volt az első ki egy kimerítő tanulmányban (A jogi semináriumok kérdéséhez. Franklin-társulat 1884.) felhívta az érdekelt körök figyelmét az úgynevezett jogi praktikumoknak, illetve a gyakorlati jogi oktatásnak az elméleti oktatás mellett való kiváló fontosságára. Csakhamar meg is értették és csakugyan évről-évre örvendetes módon szaporodnak e praktikumok. A mü, melyet dr. Schwarz magyarítva nem csupán fordítva — bemutat, hazájában" Németországban közkézen forog és mi csak örömmel üdvözöljük, hogy a hírneves német jogásznak ismét egy müvecskéjét bírjuk anyanyelvünkbe átültetve. Beküldettek: A közjegyzőségre vonatkozó törvények (1874 : XXV., ls8 ): Ll. és 1S8 5 : VII. és az ezekre vonatkozó ministeri rendeletek ; szakszerű használatra összeállítva. Budapest, 1886. S inger és Wolfner könyvkereskedése. Kis 8" 144 11. Ára 60 kr. Kis Lexikon, egyetemes ismerettár 1'2 füzetben. Dr. Wekerle László. 10. füzet: Polypusok—Sáros-Nagy-Patak. Budapest, 1886. P alias irod. s nyomdai részvtrs. A magyar váltójog összehasonlítása Európa összes és Közép- s Dél Amerika nevezetesebb államainak váltójogával. Irta: Dr. I'av lovit! Márk ügyvéd. I. füzet. 1—30. §§. Temesvár, 18 -16. Nagy 8' 128 11. Ára 1 frt 60 kr. — E munkára még bővebben visszatérünk. Vegyesek. A védelem a Fortunában. Több izben volt már alkalmunk azon korszerű újításokról és rendszeres reformokról megemlékezni, melyek a budapesti kir. törvényszék alelnöke: Nóvák Kamii ur által életbeléptettettek és a büntető eljárás terén lassú, de folytonos javulás symptomai gyanánt jelentkeznek. Ma újból van alkalmunk ily üdvös újítást registrálhatni, mely egyfelől bizonyára példa gyanánt fog szolgálni a többi törvényszék előtt, másfelől pedig kézzelfoghatólag igazolja azt, hogy sok, igen sok reform léptethető életbe a büntetőtörvénykezés terén a legkisebb nehézség nélkül addig is, mig az új büntető eljárás embryonális állapotából kibontakozva, törvénynyé válik. Nóvák Kamii ur legújabb intézkedése a vád és védelemnek külsőleg is nyilvánuló egyenjogú sitására irányul. A budapesti törvényszéknél ugyanis mindeddig a védő ket a törvényszéktől külön rekesztették s bizonyos középhelyre, a hirlaptudósitók közé ültették. Az esküdtszéki tárgyalások alatt meg épen az ügyvédnek a vádlottal egy helyütt kellett ülnie — úgyszólván — a vádlottak padján. A május 24-iki esküdtszéki tárgyalás alkalmával történt először, hogy Nóvák Kamill elnök a védőügyvédet meghívta a bíróság mellé s neki a következő szavakkal helyet mutatott a közvádló közelében: »Minthogy a tárgyalás alkalmával a védelmet a váddal teljesen egyenjogositottnak és ekkép a törvényszék kiegészítő részének tekintem, védő urat feljogosítom a törvényszék korlátain belül az ügyész ur mellett helyet foglalhatnia Reményleni kell, hogy ezen újitás nemcsak ezen egy alkalomra szól. Az ügyvédet a vádlóval szemben mindenütt egyenrangú hely illeti meg a müveit államokban. Az új alelnök bizonyára rendszeresíteni fogja az ügyvédi helyet szemben a közvádlóval s ezáltal elveszi sok minden rossznak az élét. Egyébként az újítással végtárgyalásaink méltósága és külső folyékonysága is sokat fog nyerni.