A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 21. szám - A büntető eljárás kézikönyve. [könyvismertetés] 2. r.

A JÜG. 171 nevében, a ki azt tanitá : »arról ismerik meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek.« »Es a társadalmak világi elemeinek nem volt elég erkölcsi erejük, hogy a hyerarchieo-theocraticus világnézlet eme kinövéseit, helyesebb fogalmak alkotása és érvényesítése által ellensúlyozhatták volna* . . A világtörténelmi nagy események, — a nyugot-római birodalom feloszlása, a népvándorlás, a muhamedanismus hóditó fellépése, Nagy Károly birodalmának feloszlása, a keresztes had­járatok, a pápai hatalom elleni küzdelmek zavarai stb. egy folyton forrongó nyers tömeggé változtatták Európa délnyugati részét, a melynek alakulásai tulajdonképen csak külszeruek — mondhatni erőműviek voltak. Miközben, mintegy a Gondviselés jótéte­ményeképen kínálkoztak, a keresztény vallásnak ama dogmatisalt tana', melyeket a világi uralomra s hatalomra törekvő egyház, ekkor már teljesen céljaihoz idomított. Minden hatalomnak istentől való származtatása, a fokozatos alárendeltség rendje, a föltétlen megalázódás a tekintély előtt, a vak engedelmesség a fölebbvalók irányában, mind utánzott prototypek lettek, a világi társadalmi rend alakításánál. S maguk ama világi uralkodók is, a kik századokon át ernyedetlenül küzdöttek az egyházi hatalom — a pápaság ­fenhatósága és terjeszkedése ellen: alattvalóikkal szemben ugyan­ezen elveket alkalmazták« . . (399. 1.) Ez elvek befolyása alatt alakult illetőleg módosult a világi társadalmak büntető jogi fel­fogása is ; a mely módosulásokat szerző, Német- és Franciaországra nézve, tüzetesen is előad (104 —4.S0. 1.), kifejtvén, miként kísérletté meg a germán elein Németországban a X—XIII. században, az ősi nemzeti jogi elvek visszaállítását, de sikertelenül, s miként szorította ki aztán a XIV—XVJ. században azokat ugy itt, mint még előbb Franciaországban, a rohamosan megerősödő királyság alatt a kánon jogból merített ama felfogás, a mely a jogsér­téseket, egy mindenekfölött a b s t r a k t közérdek szempont­jából tekintette és határozta meg; a mely azokat, tisztán hiva­talból (ex merő officio) kutatta, ühlözte és mások elrettentésére, rendkívül súlyos büntetésekkel torolta meg; e közben, az úgyneve­zett anyagi igazság elérésére törekvő bizonyítási rendszert alkalmazta; a legfőbb bizonyítéknak az önheismerést-, s ennek elérésére a kinzó vallatást, jogos eszköznek tartotta; a titkos s írásbeli eljárást behozta; a végérvényesen döntő hatalmat k ö z­pontosította, s mindezekhez képest a polgárok befolyását a vádemelés- és Ítélkezés tekintetében, — továbbá a nyilvánosságot, szóbeliséget, valamint a meggyőződésnek, formákhoz nem kötött szabad alakulását, teljesen kiszorította. Különösen érdekes — és szerzőnek kiváló gondjaiban is részesül — ez átalakulás Franciaországban, a hol a királyság ugyanazon taktikát követte, hatalma kiterjesztésére s megszilárdí­tására, mint az egyház. S az előttünk fekvő II. füzet, éppen azon mozzanatig terjed, a hol megállapíttatik, hogy a kinzó vallatás, a XVI. században, mindenütt és mindenki irányában, épp oly elfoga­dott intézménye volt a bűnvádi eljárásnak, mint a kutató nyomozás s a titkos és Írásbeli tárgyalás Ennyit az eddig megjelent két füzet ismertetéséül. S véleményünket most már igen röviden elmondhatjuk: nem létezett eddig magyar szakmunka, mely oly önálló és beható tudományos búvárlaton, oly nagymérvű olvasottságon, oly souve­rain módon az egész óriási anyagot kritikailag uraló és feldolgozó tájékozottságon és otthonosságon alapulva, egyúttal pedig a tudós fáradságának arany gyümölcseit oly élvezetes módon nyújtaná a szakközönségnek, mint jelen munka. Fekete tanulmányát nem kell mély gondolkodás és fejtörés árán megismerni; irálya oly könnyed, átlátszó és vonzó, a tárgy maga oly mesterileg van kezelve, hogy az olvasmány élvezetté, szórakozássá válik. A munka tehát hivatva lesz szakirodalmunkban első helyet elfoglalni — és azt annál nagyobb apodicticitással mondhatjuk, mert szerző minél közelebb jut kitűzött feladatához, annál biztosabb alapra lép, annál könnyebb azon vezérszempontok alapján haladnia, melye­ken munkája felépült és melyeket fentebb, sajnálatunkra, csak igen kivonatosan és hézagosan ismertethettünk. Bibliopliilus. Vegyesek. Ignzságiigynuniszteri körrendelet az új közjegyzői törvény tekintetében. (I2,**!. sz) A kir. közjegyzőkről szóló 1884: évi XXXV. törvénycikket módosító és kiegészítő 18S6 : VII. t.-c. folyó évi április 7-én hatályban lépvén, a kir. bíróságokat a következők iránt utasítom : I. A 3 ). §. szerint mindazon ügyekben, a melyek a kir. biróságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a biróságok által közjegyzőre lévén bízandó, a biróságok előtt folyamatban levő összes örökösödési ügyek, a melyekben tárgyalási határidő még kitűzve nincs, az illető kir. közjegyzö­| nek haladék nélkül kiadandók. Ezen, a fenti törvényszakasz és jelen ren­deletem alapján átadott örökösödési ügyekről az átadó és az átvevő köz­' jegyzo által aláirándó jegyzék készítendő el, mely a következő rovatokból i áll : a) folyó szám, bj bírósági ügyszám, c) a tárgy rövid kivonata, d) a közjegyző s székhelyének neve, a kinek kiadatott, e) észrevételek. II. A | mennyiben a hitbizományi ügyekben követendő eljárást szabályozó 1-69. évi | április 7-ki itteni rendeletnek 3., 5. és 19. §-ai értelmében leltározás szük­sége merült fel és ez iránt kiküldetés nem történt, vagy az illető kiküldött I birói tag működését még nem kezdte meg, a 35. íj. alapján a leltározá­eszközlésével az illető kir. közjegyző bízandó meg. III. Ha valamely csőd­tömegnek zár alá vételét a csődtörvény 11^ § a alapján a birwság, vagy leltározását a 114. §. alapján a csődbiztos elrendelte s ennek foganatosítása végett, az ügy fontossága miatt nem kir. végrehajtó, hanem birói tag küldendő — vagy küldetett ki, de ez működését a jelen rendeletem vételéig nem kezdte meg, annak teljesítése, a 35. §. második bekezdésében említett esetek kivételével, az illető kir. közjegyzőre bízandó. IV. Mindazon végre­hajtási cselekmények teljesítése, melyek foganatosítása végett az 18">1 : LX. t.-c. 19. és 154. ij ai alapján birói tag küldetett ki, de a kiküldött eddig működését nem kezdte meg, azonnal az illető kir. közjegyzőre bízandó. Ez alkalomból figyelmeztetem a biróságokat, hogy az 1808 : VII t.-c. | 36. §-a által a végrehajtási törvény 19. és 154. §-ai részben módosíttatván, | végrehajtási cselekmény teljesítésével birói tag többé nem bizható meg, ha. csak azon járásbíróság székhelyén, a melynek területén a végrehajtási j cselekmény teljesítendő, közjegyző alkalmazva nincs. A végrehajtási cselek­mények teljesité^ének közjegyzőre bízásánál a bíróságoktól elvárom, hogy a fontosabb esetekben és olyképen veszik a közjegyzők közbenjárását igénybe, nehogy a bírósági végrehajtók jövedelme ok nélkül csonkittassék és tőlük esetleg a megélhetési mód elvonassék. V. A kir. közjegyzőktől a 37. >. alapján netalán érkező megkeresések mindenkor pontosan és lehető gyor sasággal teljesitendők. VI. Ha valamely kir közjegyző a nyert megbízás teljesítésében késedelmet tanusit, vagy ellene a .\\. §. alapján panasz emeltetik, ugy hogy az ezen szakaszban előirt eljárást kellene alkalmazni, erről egyidejűleg hozzám jelentés teendő. VII. A jelen rendeletem II. III. és IV. pontjai alapján adandó birói megbízásokról az I. pontban előirt jegyzékkel hasonszerü jegyzékek készítendők és mind eme négy jegyzék egy példánya a bíróságnál megtartandó. Kelt Kudapesten, 1886. évi április hó 16-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Csendőrnek borravalói elfogadni tilos. Eg) székes vári ügyvéti közbenjárásával a mult év július havának végén egy birtokbahelyezés foganatosíttatott, még pétiig a végrehajtást szen­vedett fél erőszakossága folytán rendőri assistentiával. Az e célra kirendelt két csendőr napestig ott fáradozott a hivatalos actusnál; sem ételt, sem italt nem fogadtak el s csak este, mikor functiójuk megszűnt, fogadtak el 1 frt borravalót. A mult hét végén az i'íletÖ ügyvéd a posta utján 50 krt kapott a székesfehérvári csendőrparancsnokságtól a következő levél kíséretében: Mult évi július hó 27-én Balaton-Szent-György községben Bene József ellen foganatosított végrehajtás alkalmával Tekintetességed által a segélyre kirendelt Mező Sáudor csendőr és Sali Imre honvédből állott járőrnek adott 1 frtnyi jutalomból a Sali Imre honvédtől bevett 50 krnyi részt idemellékelten Tekintetességednek azon értesítéssel küldöm vissza, hogy a csendőrnek kötelességszerű szolgálatért semmiféle jutalmat elfogadni nem szabad. Mező Sándor csendőr időközben a testülettől elbocsáttatván, ezért tőle az 50 krnyi másik rész bevehető nem volt. Curiai és táblai értesítések. Alsó-Lendva- K. J. Ad 1. Krámár J. és társai — Hozián J. és neje ügy a C.-án még n. e. ; ad 2. és 3 Az 514/Sb" sz. ügy (Hobor J. — Tompos L.-né) és a 627t>/'6 s.z (Rosenzweig II. — Horváth) még n. e. ; ad 4-. Szép F. — Molnár ügyet a T. márc. 30-án rend. ; ad 5. Marics A. -— Matkó Gy. és t. érk. 6134/86 sz. a., n. e., eld. Kozáry. — Apáti 11. Dl*. W. L. Ad 1. Linder J. — Berecz K. érk. 6987/86 sz. a , n. e , eld. Cimponeriu ; ad 2. Stano A. — Wény M. ügy még n. j. fel; ad 3. l'iry M. — Pump V.-né érk. 13173/86 sz. a., n. e., eld. Stancsek ; ad 1. Ertl J. kir. kincstár érk. 1703/'86 sz. a., n. e., eld Wencel ; ad 5. Marsch K kir. kincstár érk. 14207/86 sz. a., n. e., eld. Hűvös. A többiről jövő számban. Arad. Dl". P. L. A f. k. Cziszteczky E. és t. — Kelecsénvi F. ügyet a a C. f. hó 18-án hh. — Dr. S. P. Ad 6. S. M. - P. R. érk! 2951/&6 sz a, n. e., eld. Oswald ; ad 8. S. J. — II J. a T.-hoz érk. 19773/S6 sz. a., n. e., eld. Dáni; ad 9. özv. L. J.-né — D. I. érk. 14121/86 sz. a., n. e. eld. Lipthay; ad 10. W. C. — Zs. A. érk. I9i93/S6sz. a., n. e., eld'. Illya­sevits; ad 11. W. és H. — Fr. H. érk. 2911/86 sz. a., n. e., eld. Zub­riczky. VI. A. — Szt. érk. 15114/86 sz. a., n. e., eld. Trux. A többiről jövő számban. — Békés. I. K. Jövő számban. — Beregszász. R. Q. A f. k. Steuer J. és tsai — Munkács város ügyét a C. f. hó 14-én mv. Brassó. Dr. W. I. Ueer Jós. b. ügye a C.-hoz érk. 3668/86 sz. a., n. e., eld. Osztrovszky — Büd-Szt.-Mihály. F. I. Üzv. Zichermann L-né — Pollák M. és tsai ügy f. hó 17-én a C.-hoz felérkezvén, 3U30/86 sz. a. Jankovitsnak osztatott ki. — Csorna. É. J. Ad 5. Pölöskei G. — özv.Csonka P.-né érk. 110 16/ÍS6. sz. a., n. e., eld. Vég; ad 6. Király J. Élő J. ügyet a T. 11012/86 sz. a. ápr. 7-én mv. ; ad 7. Szalay M. és tsai — ör. Giczi J. érk. 17986/86 sz. a., n. e., eld. Végh ; ad 8. Lendvay T. — Kokas F. érk. 17981/86 sz. a., n. e., eld. Raics; Slauder E. — Ka'ufmann

Next

/
Oldalképek
Tartalom