A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 20. szám - Mi hátráltatja a magyar igazságszolgáltatást?

158 (nagykorúakat érdeklő ügyekben) a bíróság állapította meg. Tartozik-e a biró hivatalból megkeresni a díjak behajtása iránt a közigazgatósági hatóságot? s ha igen: melyiket? egyenesen a szolgabírót? vagy talán az alispánt, ki szolga­biiájával rendelkezik ? avagy a közjegyző kérelmezze külön díjai behajtását a bírói megállapító végzés alapján ? s ha igen: hol ? a megbízó bíróságnál, az alispánnál, a gyám­hatóságnál, vagy egyenesen a szolgabirónái? bélyeges vagy bélyegmentes íven? Ez mind oly kérdés, mely a gyakorlat­ban, főkép szegényebb vidéken, a hol ritkán jut pénzéhez a közjegyző végrehajtás nélkül, folyton előfordul, mire nézve nekem legalább sajnos tapasztalataim vannak. Es ha ingók nincsenek: ismét előtérbe nyomul az előbb felvetett kérdés, t. i. az: ki kezdeményezésére rendeli el s elrendeli-e egyátalában a végrehajtást ingatlanokra a telekkönyvi hatóság ? Látni való ezekből, hogy a törvény 33. §-a felette hézagos, különböző felfogásra s egymással homlokegyenest ellenkező eljárásra fog alkalmat szolgáltatni, a minek ismét csak a közjegyző adja meg az árát, mert a törvény általános rendelkezése mellett nem egykönnyen fog díjaira szert tehetni. Annyi lesz ismét a felvilágosító, magyarázó iratváltás, fel­folyamodás, meg húza-vona, hogy a közjegyző egyszer beleun s kénytelen-kelletlen inkább elengedi díjait. Ez pedig leg­kevésbé sem alkalmas arra, hogy a közjegyző állását s megélhetését biztosítsa. Nézetem szerint ily körülmények közt nem maradna egyéb hátra, mint az általam felhozott esetekben a törvény hiányait miniszteri rendelettel pó­tolni s egyöntetű eljárást életbeléptetni, ha csak az nem tűzetik ki célul, hogy a közjegyzői intézmény hazánk nagyobb részét tevő szegényebb vidékein lehetetlenné tétessék s ön­magától megszűnjék. Szükségesnek látszik egy ily miniszteri rendelet főleg azért is, mert köztudomású dolog, hogy a vidéken a közokiratok készitése a közjegyzőnek eddig is — ugy szólva — csaknem mindenütt, másodrendű foglal kozása volt. Mi hátráltatja a magyar igazságszolgál­tatást ? (Szentgyörgyi Imre államtitkár ur figyelmébe.) Irta: MII1ÁLKOVITS ÁRPÁD, kii. jáiásbiró Uonyhádon. Alig hihető, ha azt mondom, hogy egy — a díjnokszemély­zettel együtt — 14 tagból álló 1 vidéki kis járásbíróság több mint nyolcvan számadást, lajstromot és jegyzéket köteles vagy van kényszerítve az év folyama alatt vezetni. Lesznek, a kik ez állításomat túlzásna k fogják tekinteni, ugyanazért indíttatva érzem magamat e számadásokat, lajstromokat és jegy­zékeket egyenként felsorolni. Megjegyzem, hogy az illető kir. járásbíróság telekkönyvi hatósággal is fel van ruházva. I. A járásbíróság vezetője vezeti a következőket: 1. Elnöki iktató. (Bírói ügyv. szab. 49. §.). 2. Elnöki letéti pénznapló. (Ügyv. szab. 43. 1880. március 9-éu 2,749. és 1882. július 5-én 20,773. szám alatt kelt igazságügyin, rendelet). 3. Birói letéti pénznapló. (1881. dec. 6-án 39,425. sz. igazságügyin, rendeletek.) 4. Irodai á t a 1 á n y s z á m a d á s. (1872. június 4-én 20,279. sz. igazságügyin, rend. 21. §., 1874. december 14-én 36,488. sz. a., 1875. november 9-én 31,401. sz. a. — A Magyar­országi Rendeletek Tárában hiányzó, 1879. március 10-én 4,110. sz. alatt. — A Rendeletek Tárában hiányzó, 1880. december 18-án 34,3i)l. sz. a. s 1880. december, 18-án 36,417. sz. a. kelt igazság ügym. rendeletek.) 1 A minisztérium azon intézkedése folytán, mely szerint a törvényszéki elnök által szükségelt 21,000 frt irodaátalányból 4,000 frt töröltetett, már csak 13 tagból volna szabad állanunk, mégis 14-en vagyunk. A 15-ik irgal­matlanul elbocsáttatott. 5. Bűnvádi e 1 j á r á s i átalányszámadás. (1874. március 30-án 7,626. sz. a kelt. igazságügyin, rend. 17. 1880. decem­ber 19-én 36,366. sz. a. kelt a Rend. Tárában hiányzó jgazságügym. rend.) 6. Rabtartási átalányszámadás. (1872. június 22-én, 11,216. sz. a. kelt — úgynevezett Börtönháztartási szabályrendelet 09. §, 1880. évi. dec. 19. 36,366. sz. a. kelt igazságügyin, rend. 1. ö pont.) 7. Leltár, az év alatt hozzájött szerelvényt>kröl, mint tör­vények, rendeletek, hírlapok, új szerelvények. (Lásd a 4. pont alatt hivatkozott első rendelet 20. §-ának első bekezdését.) 8. Anyagszerszámadás, az év alatt érkezett és elfogyasztott, az irodai szükségletek második osztályába tartozó szerek és anyagokról. Klkészithetéséhez egy külön jegyzék szük­séges, melybe az év alatt esetről esetre mindenki belejegyzi mii fogyaszt. (Lásd a negyedik pont alatt hivatkozott első rend. 20. §. második, bek.) 9. Mutatókönyv az őrizetbe veendő végrende­letek és más fontos okiratokról. (Ügyv. szabályzat 190. §.) 10. Fogházukat és elzárásbüntetésüket (jövedéki ügyekben, kihágási ügyekben csak ugy, ha közigazg. fogház nincs) kiálló foglyok jegyzéke, a foglyok nyilvántartásához, élelmezési utalványaik napontai kiállithatásához. 11. Jövedéki kihágás miatt a pénzügyi törvényszék által elitélt s a járásbíróság fogházában elzárás büntetésüket kiült foglyok jegyzéke. (Lásd a hatodik pont alatti Börcönházt. szab. 83. §., az úgynevezett J. kimutatás.) 12. Jövedéki kihágás miatt a pénzügyi törvényszék által elitélt s a járásbíróság fogházában elzárásbüntetésüket kiülő azon foglyok jegyzéke, kiktől a rabtartási költség nem lévén behajtható, az negyedévenkint előirt jegyzék mellett az illetékes pénzügyigazgatóságtól a jövedéki bírságalapból bekivá­nandó s kettős jegyzék mellett az adóhivatalhoz szállítandó. (1877 jun. 6-án 31,963. és 1878. nov. 26-án 65,454. sz. a. kelt pénzügyin, rendeletek.) 13. A bíróság által a közjegyző akadályoztatása esetében helyette végzett teendőkért befolyt összegek j e g y z é k e, mely év végével az illetékes pénzügyigazgatóságnak megküldendő. A dijak esetről-esetre az adóhivatalba szállitandók. (1876. évi jan. 1 1 én 1,082. sz. a. kelt igazságügyin, rend.) 14. A birósági személyzet nyilvántartása a betegség általi akadályoztatás és szabadságolásokról. (Elkerülhet­lenné teszi az igazságügyminiszter 1875. évi december 28-án 38,625. sz. a. kelt úgynevezett Csemegi-féle a »Rendeletek Tárá«-ban hiányzó — terjedelmes rendeletének II. pontja által előirt évi kimutatás.) Ezenkívül a járásbíróság vezetője, ha birói funkciókat végez, vezeti a II. alatti összes könyveket és jegyzékeket. Az igazság ételekében meg kell jegyeznünk, hogy a 1—14. alattiakat a főnök mással is vezettetheti, de mindenkor saját felelősségére s az ügyviteli szabályrendelet 48. §-ában körül­irt korlátozással. Az 1 —14. alattiakon felül van még két könyvecske, egyik az irodai, másik a rabtartási átalányszámadás terhére az év folyama alatt apránként eszközölt bevásárlások, úgymint tinta, spárgí), lythngraphiai géphez való szerek, világítási anyagok stb.-röl. II. A birák. 15. Tárgyalási napló polg. (sommás, kereskedelmi, telekkönyvi és büntető ügyekben. (Ügyv. sz. 249. §.) 16. Tárgyalási napló kisebb polgári ügyekben. (1878. február 4-én kelt bel- és igazságügyminiszteri rend. 16. §.) 17. Előadói könyv. (Ügyv. szab. 123. §.) 18. Elintézett ügydarabok jegyzéke. (Ügyviteli szab. 258. §,) 19. A bejelentett általános meghatalmazottak és zugirászattól eltiltott egyének j e g y z é k e, melyet a biró ugyan nem köteles, de miután feje nem káptalan, kénytelen ve­zetni, a mennyiben azok nevei vele tudomásvétel végett ren­desen közölve lesznek s az irodában róluk előirt jegyzék nem vezettetik. 20. Per- és hagyaték jegyzék, a végelintézett ilynemű ügyekről, különösen elnöki vizsgálatokhoz s az év végén a statisz­tikai adatok összeállításához szerkesztve. (Ügyviteli szab. 69. §.) 21. Vizsgálat alatt álló vagy elitélt védkötelesek jegyzéke, melyekből év végén egy kimutatás szerkesztendő s

Next

/
Oldalképek
Tartalom