A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 15. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

58 A JOG. mint jelen esetben történt, maga a biztosított által, tartozásának I fedezetéül elzálogosittatott s azt a zálogtartó nem saját, hanem a i biztositott nevében birlalja. Minthogy pedig maga felperes sem vonja kétségbe, hogy az igényelt életbiztosítási bárcát mindaddig, mig a biztositott élt, illetőleg mig azt a tisztviselők egyleténél fenállott tartozásának fedezetére el nem zálogositotta, kizárólag maga birta, ezen elismert körülmények mellett tehát meg kellett állapítani, hogy az igényelt biztosítási kötvény a biztosítottnak hagyatékában találtatott s ekként hagyatéki vagyont képez s mint ilyenre, az örökhagyónak adósságai miatt a végrehajtás jogszerűen vezettethetett s ez okból a keresetileg kért zár alóli feloldásnak helyt adni nem lehetett. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A kényszeregyesség helybenhagyása a csődbíróság által az alapon meg nem tagadható, hogy közadós nem magának a hitelezőnek, hanem az egyezség létrehozása körül teljesített fáradozások ! meghatalmazásául egy harmadik személynek igért egy bizonyos '• pénzösszeget fizetni. Azon körülmény, ho^y közadós a kényszeregyezségi tárgyaláson nem jelent meg, a felhozott körülmények beismerésének nem tekinthető. (Cs. t. 217. §. 2. p.) A budapesti kir. keresk. és váltdtörvényszék: Eibenschütz Sándor utódai közadós cég elleni csődügyben 51. csődnaplószám alatt benyújtott s a hitelezők többsége által a f. évi november 3., 4. és 5-én megtartott tárgyalás alkalmával elfogadott egyezség csődbiróságilag jóvá nem hagyatik. Jóllehet ugyanis az egyezségi eljárás megindítására s az egyezség megkötésére vonatkozó törvényes szabályok megtartattak s az egyezségbe törvénybe ütköző intézkedések fel nem vétettek, az egyezséget ellenző hitelezők részéről dr. Friedmann Kálmán meghatalmazotti minősége ellen tett kifogás pedig figyelembe nem jöhet, mivel az általa becsatolt meghatalmazások a polg. perts. 167. §-a b pontjának megfelelőleg vannak kiállítva s a mennyiben azok Budapesten keltezvék, az aláírások hitelesítésének szüksége fen nem forog; habár továbbá dr. Schmidt Titusz ügyvéd részéről emelt azon tiltakozás, mely szerint Gebr. Passavant és Kari Xehuta hitelezők, kik követeléseiket nevezett ügyvéd képviseletében jelentették be, jelenleg dr. Friedman Kálmán meghatalmazott által jogérvényesen nem szavazhattak, birói figyelmen kivül volt hagyandó, mivel a tárgyalási jegyzőkönyhöz 257- és 267. alatt becsatolt, perrendszerüleg kiállított meghatalmazások, melyeknek az illető hitelezőktől származása nem vonatott kétségbe, későbbi keletűek és egyenesen a kényszeregyezség mellett beadandó szavazatra szólanak, tehát arra jogosítanak is. Jóllehet továbbá Szabadhegyi László ügyvéd által tett azon kifogás, hogy a bécsi »Creditoren - Verein« tagjai követeléseik 50°/o-a erejéig kötöttek egyezséget, ezen egyezségi hányadnak egy — illetőleg két részletét már tényleg fel is vették, elvetendő volt, mert kifogásoló beismerte, hogy ezen hitelezők még a csőd elrendelése előtt s nem a közadóssal, hanem egy harmadik személyivel egyezkedtek, az egyezségi részletek megkapására vonatkozó s nevezettek képviselője által valótlannak nyilvánított állítás pedig sem az 53"/. alatti magánlevélből, sem a nem is a közadóstól származó 55. és 56-/- alattiakból ki nem tűnik. Habár a dr. Szohner Lajos ügyvéd által az egyezség ellen felhozott azon érv, hogy a közadós által eskü alatt 198,892 forint 42 krnyi csődvagyonnal szemben csak mintegy 182—185,000 forintnyi tartozás ismertetett el és hogy ekként a tényleges vagyon a tartozásokat meghaladván, a hitelezők a csőd folytatása esetére | 40%-nál nagyobb hányadot annyival inkább remélhetnek, mivel tömeggondnok előterjesztése szerint az eddigelé eladott 15,000 frt értékű áruk után 20,870 forint 75 kr. folyt be, miből következik, I hogy a még el nem adott árúk az előirányzottnál nagyobb érté- I ket képviselnek, — figyelmen kivül volt hagyandó, mivel a csődleltár csak 127,642 frt 06 krnyi tényleges vagyont mutat ki, melylyel a bejelentett és felszámoláskor elismert követeléseknek sokkal nagyobb összege áll szemben; és mert a dr. Brachfeld Lajos választmányi tag által tett azon magyarázó észrevétel, hogy az eddig eladottak a meglevő árúk legjavát képezték s hogy a 15,000 frt azoknak nem beszerzési, hanem sokkal alacsonyabb becsárát képezték, senki részéről kétségbe nem vonatott, minél fogva oly körülmény, melyből a csőd folytatása esetén a tömeggondnok és a csődválasztmány által előirányzottnál nagyobb hányad volna remélhető s melyből e szerint alaposan következtethető volna, hogy a 40%-ra ajánlott egyezség a hitelezők érdekeivel ellenkeznék, fen nem forog. Habár továbbá dr. Misner Ignác ügyvéd azon kifogása, hogy az egyezségnél megkívántató erkölcsi és anyagi biztosíték jelen esetben nem létezik, szintén elvetendő volt, mert azon állítása, hogy dr. Friedmann Kálmán ügyvéd, a ki jelenleg az egyezség elfogadása mellett szavazó hitelezők túlnyomó részét képviselte, már a csőd folyamában nevezetesen a felfedező eskü kivételére első izben kitűzve volt határnapon a közadós meghatalmazottaként járt el, megcáfoltatik az említett alkalommal felvett f. évi 31,039. számú jegyzőkönyv tartalmával; mert továbbá nevezett ügyvéd a f. évi 56,450. sz. jegyzőkönyvhöz becsatolt szabályszerű ^ meghatalmazások tanúságaként az egyezség létrehozatala körül lépéseket tenni a megbízó hitelezők nevében jogosítva volt, az pedig, hogy ^ ezt a közadós nevében és megbízottjaként tette volna, nem igazoltatott. Noha azon kifogás, hogy Eibenschütz Sándor kezes a ^ tárgyaláson meg nem jelent és az egyezségi ajánlatban igért szóbeli nyilatkozattal kezesi kötelezettségét meg nem erősítette, megcáfoltatik az 58-/. alatt becsatolt meghatalmazással s azzal, hogy nevezett kezes a kívánt nyilatkozatot, mely egyébiránt az ajánlattal szemben nem lényeges", törvényes képviselője által megtette ; azon további kifogások pedig, hogy a biztosítéki váltók azonnal előterjesztendők és hogy kezes aláírása az egyezségi ajánlaton közjegyzőileg hitelesítendő lett volna, mint törvényben nem gyökerezők elvetendők voltak. Végül habár Szabadhegyi L. ügyvéd azon ellenvetése, hogy közadós ellen bűnvizsgálat van folyamatban, tekintve, hogy a cs. t. 200. §-a 2. pontjában említett eset fenforgása nem is állíttatott, az egyezség létrejöttét nem akadályozhatná, oly büntetendő cselekmény pedig, melynél fogva az iratok a büntető bírósághoz átteendők lennének, fenn nem forogván, dr. Weinek József ügyvédnek ez irányban előterjesztett kérelme teljesíthető nem volt. Habár továbbá a megjelent szavazatképes hitelezők kétharmada, az összes szavazatképes hitelezők bejelentett követeléseinek négyötöd része erejéig az egyezséget elfogadta : — mind a mellett az egyezségnek csődbirósági jóváhagyása megtagadandó, mert a Gebrüder Albert hitelező cég részéről 577. alatt becsatolt levél tartalmából az tűnik ki, hogy nem csupán a levél irója YVinterberg és Guttmaun cég, mely a csődhitelezők közt nem szerepel, hanem a címzett Gebrüder Albert hitelező cég is a közadóssal 6070-ra és pedig oly módon kötött egyezséget, hogy az egyezségi hányadból 20% utóbb nevezett hitelező részére tényleg készpénzben letétetett. Tekintve, hogy ezen levélben foglalt tényállás valóságát Gebrüder Albert hitelező az által, hogy ezen 577. alattit maga csatolta be, közadós pedig bárha ezen okirat épen az ő általa beadott kényszeregyezségi javaslat elfogadása és jóváhagyása ellen és az ő tiltott cselekményének megállapítása végett hozatott fel, az által hogy a f. évi 54- csődnapló számú végzéssel történt szabályszerű megidéztetése dacára, a kényszeregyezségi tárgyalásra meg nem jelent, beismerte, következőleg azon okirat tartalma a közadós irányában valónak tartandó s ezzel szemben dr. Friedmann Kálmánnak, mint több hitelező képviselőjének tagadása birói figyelembe nem jöhet, a felhozott okirat tartalmából alaposan következtethető, hogy közadós, az egyezség létrehozatala végett, egyes hitelezőinek kedvezőbb feltételeket biztositott; már pedig ily esetben a kényszeregyezség jóváhagyása, a cs. t. 217. §-a 2. pontja értelmében megtagadandó. (1885. nov. 9-én 56,450. szám a.) A budapesti kir. itélő tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a hitelezők többsége által az 1885. november 3., 4. és 5-én megtartott tárgyalás alkalmával elfogadott egyezséget csődbiróságilag jóváhagyja s azt jelen végzés jogerőre emelkedése után egyezség alakjában kiadatni rendeli. Indokok: A hitelezők többsége által elfogadott kényszeregyezség jóváhagyását a csődtörvény 217. §. 2. pontja alapján megtagadni nem lehet, mert a tárgyalás alkalmával nem merültek fel oly körülmények, melyekből alaposan következtetni lehetne, hogy közadós az egyezség létrehozása végett egyes hitelezőknek kedvezőbb feltételeket biztositott vagy csalárdul járt volna el. Ugyanis az 567. alatti levél, mely nem a közadóstól, hanem Thein S.-től származik, csak azt bizonyítja, hogy nevezett Thein S. nem magának a hitelezőnek, hanem az egyezség létrehozása körül teljesített fáradozások megjutalmazásáúl egy harmadik személynek igért egy bizonyos pénzösszeget fizetni; az 557. és 577. alatti levelek pedig harmadik személyektől származván, közadós ellen bizonyítékot nem képeznek s különösen, az