A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 15. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

123 kitöröltetett, megszűnt, — azért a tökekamat adó most is cxisztál és fizetnem kell. Nagyon szeretném most már tudni, hogy miután e követelésem után kamat nem lett Ítélve, vájjon miként számitotta ki az adófelügyelö ur az adóalapot. Ennél azonban sokkal sérelmesebb a kir. adófelügyelö ur azon eljárása, mely szerint mintegy 12 darab peres követelés után engem, mint a jogositott felperes perbeli megbízottját terhelt meg tökekamat-adóval és mintegy három év óta fizetnem kellett a kirótt adót azért, mert több izbeni tudakozásom dacára a kivetési adatok velem nem közöltetlek mostanig, midőn kissé erélyesen követeltem az adatok kimutatását. Most már végre állításaimat igazoló írásbeli folyamodásom utján vélek megszabadulni nevezett kir. adófelügyelö ur e nyomasztó eljárásától. Sok más mizériáit felemlíthetném még a kir. adófelügyelö ur vagy bölcs helyettese viselt dolgainak, — ezúttal azonban idom nem engedi. De nem fogom elmulasztani esetröl-esetre az egyes sérelmek hangoztatását azon reményben, hogy azok beszüntetése illetékes helyről eszközöltessék. Lengyel Kristóf, iordai h. ügyvéd. Irodalom. Az általcános német büntetőtörvény. »Grundrisszu Vorlesungen über gémeines deutsches Strafr e c h t«, von Dr. August Geyer Professor der Rechte zu München. München, Th. Ackermann. I. 1884. II. 1885. I. rész. 212. II. r. 216. lap. Nálunk magvaroknál, az efféle jogi munkák — főkép a büntetőjog terén — ismeretlenek. Alaprajzát, rövid és mégis összfoglalatát tartalmazza ez a büntetőjognak; s mert nem kommentár formában van a német birodalmi büntetőtörvény itt feldolgozva, hanem az általános érvényű tudomány szempontjából, innen következik, hogy Geyer ezen könyvét ép ugy használhatjuk mi magyarok, mint a német birodalom kriminalistái. Geyer »Grundris«-sét két részre osztja a dolog természetének megfelelöleg : I. az általános, II. a különös részre. Könyvének beosztásánál azonban nem követi a törvény rendszerét. Mig ugyanis az általános része a törvénynek analóg beosztási rendszert követ a mi 13. T. K.-ünkkel; tudniillik a bevezető intézkedések után tárgyalja a büntetéseket, kísérletet, részességet s a beszámítást stb. kizáró okokat, addig Geyer munkájának első részét következőleg osztja be: a »Bevezetés«-ben ismerteti a büntetőjog fogalmát; a főbb büntetési elméleteket; a büntetés princípiumát és célját. Azután kritizálja a főbb büntetési elméleteket; majd karakterisztikus vonásokkal átsiklik a római és kánonjogon s végül behatóan foglalkozik a német büntetőjog históriájával s részletesen ismerteti az 1871. május 15-iki német birodalmi B. T. K. genezisét. Ez a tulajdonképeni bevezetés, a mi után áttér az általános részre s itt kezdődik a tételes jog tárgyalása s pedig először szól a bűncselekményekről; itt tárgyalván természetesen a kísérlet és bűnrészesség tanát is, a hol a tettesség és társtettesség tanában foglalkozik a komplett s a bűnbanda önálló általános létjoggal nem biró formáival is. Az általános tanok második részében szól a büntetésekről s pedig először tárgyalja a büntetési nemeket, azután a büntetés alkalmazását a biró által; ezen részben foglalkozik azon okokkal, melyek a büntetést kizárják. A második, vagyis a különös rész az egyes bűncselekményeket tárgyalja s itt is más beosztást követ szerző, mint a törvény. A bevezetésben helyteleniti Geyer a bűncselekmények hármas beosztását (bűntett, vétség, kihágás). Szerinte arra nézve, hogy a bűncselekmények mikép osztályoztassanak: mérvadó egyedül a jogellenes támadás tárgya lehet in abstracto. A támadás tárgya, az emberi jav csak annyiban részesül büntetőjogi védelemben, a mennyiben a »Rechtsgut« fogalma alá vonható. Ezek a javak három kategóriába oszthatók, a mint az egyest, a társadalmat vagy államot illetik ; innen van a természetes felosztása a különös résznek — Geyer szerint — mely osztályozás a következő : I. az egyes; II. a társadalom ; III. az állam javai ellen elkövetett bűncselekmények. Ez a rendszere röviden Geyer könyvének. Minden egyes fejezet pedig bevezetéskép teljes képét nyújtja az irodalom idevágó részének ; a hol nemcsak a legkiválóbb büntetőjogi források találhatók fel; de még az idézett munkák vonatkozó helyei kötet, sőt lapszám szerint is pontosan meg vannak jelölve. A littera| turai ismertetés után tárgyalja szerző minden egyes fejezetnél a | kérdés történeti részét; azután pedig a tételes jogot tudományos és praktikus szempontból; mert nem elégszik meg elméleti fejte! getéssel, hanem a Reichsgericht határozatainak kincsesházát is i fölhasználja arra, hogy a fejtegetett jogtétel velős rövidséggel kellő megvilágításban az olvasó elé állittassék. Geyer könyvét a rövidség és tartalmasság jellemzi; ép oly jól használhatja ezt a joghallgató, mint a jogtudós; mert mig az ! előbbi a rövid, világos és áttetsző meghatározásokat feltalálja itt; ; addig a jogtudós az irodalmi adatok bősége és pontossága s a I történeti rész rövid ismertetésében, úgyszintén a tartalom korrektj ségében hasznos segédeszközként használhatja Geyer »GrundI riss«-ét. Vargha Fcrencz, ^törvényszéki aljegyző Kassán. ^'"Wildetett. Agrár politikai tanulmányok. MiniI mum, hoYaestead, örökösödési jog. Irta: Pólya Jakab. Kiadva a l magy. tud. akadémia segélyével. Budapest. Az Athenaeum | könyvnyomdája. Ara 2 frt 40 kr. Ezen a mai társadalmi nagy válság közepette kétszeresen fontos könyvre, melynek egy nagy része az örökösödés és másik a végrehajtás alól kiveendő értékek elméletét tárgyazza és mely legelső magyar könyv, mely ily kimerítően tárgyalja ezeket, mielőbb visszatérünk. Vegyesek. A bélyegleletek. Százezrekre megy a száma évenként a i bélyegleleteknek s azok legnagyobb része — alaptalan. S ez annál tűrhetetlenebb, mert a bélyegcsonkitásök címén kivetett összegek igen sokszor alól maradnak az I. fokon s a szegény, írástudatlan j embernek az ellen már csak azért sem lehet felebbezni, mert i egy felebbezés circa 2 frtjába kerül. E bajok orvoslására az »Adó' és illetékügyi Kalauz« két orvosságot ajánl. A bélyegilleték kitanitása céljából egy kézikönyv kiadását és hogy a bélvegleletezés csak azoknak engedtessék még, kik a bélyegtörvényekből pénzügyi közegek előtt szakvizsgát állanak ki. E nézethez szívesen hozzájárulunk, csupán azt jegyezzük meg, hogy oly pénzügyi közegek is gyakran bízatnak meg bélyegszemlék tartásával, kik a bélyegilleték terén nem szakemberek. Reformok a budapesti törvényszéknél. A budapesti kir. törvény| szék fenyitő osztályánál Nóvák Kamill alelnök Böck János kir. ügyészJ szel egyetértve, azt a reformot téptette éleibe, hogy a törvényszéket csoportokra osztotta s mindegyik csoporthoz egy-egy ügyészt adván, a bűnügyek | gyorsabb lebonyolítását és ellenőrzését lehetővé tette. Az eddigi előadó birák számát egygyel szaporítva, 9-re egészítették ki s mindegyik mellé állandóan egy-egy ügyészt osztottak be. Minden egyes előadó biróhoz, illetőleg ügyészhez 2 — 3 vizsgálóbírót adtak, kik a megvizsgált ügyeket elintézés végett az illető csoport ügyészéhez, illetőleg előadó bírájához, vagyis elnökéhez teszik át. Ily módon mindegyik csoport egy kis törvényszéket képez, miáltal a munka arányosabb felosztása is lehetővé van téve. A csoportok a következők : I. Előadó : Papp József; ügyész : Lázár Ádám ; vizsgáló biró : Máry Gyula. II. Előadó : Brinkmann Antal; ügyész : Kálosy József; vizsgáló birák : Bizaglich Sándor, Kiss József, Baló Lajos. III. Előadó : Tholdi János ; | ügyész : Sélley Sándor ; vizsgálóbirák : Jovanovics István, Bánó József, Jámbor ! Jenő. IV. Előadó : dr. Kéri Márk ; ügyész : dr. Kramoliny Viktor ; vizsgálóJ birák : Kiss Károly, Drill Béla. V. Előadó : Zsigmondovics Mihály ; ügyész : Rakovszky István ; vizsgálóbirák : Rudnyánszky Béla báró, Cseke Kálmán, | Miltényi Géza. VI. Előadó : Mészöly Lajos ; ügyész : Bakos János ; vizsgáló | birák : Jenny Antal, Richter Antal, Saly Dezső. VII. Előadó : Naményi József ; ügyész : dr. H'eil Fausztin ; vizsgálóbirák: Verovácz Gyula, Zsemlye Imre, Reiner Géza. VIII. Előadó : Kossuthányi Géza ; ügyész : Lenk Gyula ; vizsgálóbirák: Czárán István, Benke Ferencz, Szilva Géza IX. Előadó: Tóth Ernő; ügyész: Mladoniczky Sándor; vizsgálóbirák: Fejér A. és Szundy. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindi0, kiadóhivatalunkhoz intézni. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kik az e rovat alatt nyújtott szolgálatainkat igénybe veszik, hogy kérdezősködéseiknél a feleknek ugy vezeték-, mint keresztneveit tisztán, rövidítés nélkül és olvashatóan közöljék velünk, pontosan megjelölve, hogy az ügy a Curián vagy a Táblán van-e, hogy polgári, fenyitő, fegyelmi, váltó, kereskedelmi, vagy úrbéri természetű-e és hogy mely bíróság és lehetőleg azt is, mikor és mily szám alatt terjesztette fel, hogy igy minden tévedésnek eleje vétessék. Apatin. Dr. K. L. A f. k. Vuity G. — Gyurkov D. ügyet a T. fo. j Ad fi. Oszbelt 'J. — Fuderer J. érk. 969S/86 sz. a, n. e., eld. Dáni; ad 7. Stanicskov P. — Kovcsin J. érk. 7167/86 sz. a , n. e., eld. Halmágyi ; ad 8. Csik J, — Hem K. érk. 7749 86 sz. a., n. e., eld. Piukovich ; ad 9. Ertl | F. — Hoffmann K. érk. LU76/86 sz. a., n. e., eld. Szily ; ad 10. Kohler M. — Hoffmann K. érk. 13175/86 sz. a., n. e., eld. Szily. — Baja. H. Gy.