A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 14. szám - A tagositási eljárás reformjának szüksége

112 A JOG. árverést rendelni; a minek következményéül a 192. §-nál fogva a jelzálogos hitelező könnyen elvesztheti kamatkövetelésének egy részét. És nem lehet az utóajánlat körüli kérdések másodbirósági elintézéséig a kielégítési sorrend megállapítására nézve eljárni; a mi ismét azt a következményt vonja maga után, hogy a hitelezők sokkal később jutnak követeléseikhez s az egyrészt telekkönyvi bejegyzés által részökre biztosított vagy a törvénynél fogva járó, másrészt a 4"/o letéti kamatok közötti különbözet erejéig károsodnak. Elismerem, hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 57. §-ában foglalt szabály megtartása esetén biróságaink irodai munkája nem csekély mérvben szaporodnék. De hát ez csak nem lehet ok a törvény világos és még hozzá felette czélszerű rendeletének meg n e m tartására ? Azt is elismerem, hogy ez esetben az eljáró bírónak, illetőleg a törvényszék előadójának át kellene tanulmányoznia minden felfolyamodást és megjelölnie minden iratot, mely a felfolyamodás másodbirósági elintézhetése végett a jelentéshez eredetiben vagy hivatalból hitelesített másolatban csatolandó. De erre meg a bír. ügyviteli szabályok 244. §-a által bármely felterjesztés esetében úgyis kötelezve van. Igaz, hogy alig van szabály, mely ellen biróságaink a felsőbb bírósági ügyvitel végtelen megnehezítésére annyira és annyiszor vétenének, mint A tagositási eljárás reformjának szüksége. Irta : SPORZON ERNŐ, ügyvéd és uradalmi ügyész Privigyén. Ezen lapok 9-ik számában, melyekben már annyi gyakorlati és fontos kérdés megpendítve lett, dr. Issekutz Victor ügyvéd a tagositási eljárás reformálásának szükségére vonatkozó figyelemre méltó cikket tett közé. Magam is kívánok ezen tárgyra nézve néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a tisztelt collega ur cikke egyedül az egyszerű tagositási ügyekre vonatkozik ; t. i. olyanokra, a hol csak közbirtokossági birtokrendezésről van szó. Az én észrevételeim, különösen az úrbéri viszonynál összefüggő tagositási, vagyis az úrbéri birtokszabályozási ügyeket tárgyazza. Egyetértek kartársammal abban, hogy a birtokrendezési ügyek igen lassan haladnak, mert magam is, ki mint több uradalom ügyésze, 15 év óta foglalkozom birtokrendezési ügyekkel, nagyon érzem a panasz valóságát. Azzal azonban nem érthetek egyet a tisztelt collegával, hogy a lassú ügymenetnek az oka a birói kiküldöttek által teljesítendő becslések volnának. A becslések alatt, ugy hiszem, a tisztelt collega ur az 1836. X. t.-c. 6. §-a g) pontjában foglalt dűlők. osztályozását érti, melyet az itteni (nyitrai, barsi, trencsényi törvényszékek) praxis szerint vagy a volt földesuraság, vagy közbirtokosság által egyrészt és a volt úrbéresek által másrészt választott becslők, a kiknek a bíróság elnököt nevez, szoktak teljesíteni, jegyzékbe foglalni és a bíróságnak meghitelesités végett előterjesztetni. A bíróság ezen becslési, vagy inkább osztályozási munkálatot az ó-állapotú térkép és telekkönyv meghitelesitése alkalmával felolvassa, hitelesiti és a működő mérnök által az ó-állapotú térkép és telekkönyvbe bevezetteti, tehát a becsléssel a bírónak igen csekély dolga van, legalább az itteni praxis szerint. Vannak esetek, a hol idegen becslők nem is alkalmaztatnak, hanem a volt földesuraság a volt úrbéresekkel egyetértőleg az ó-állapotú mérnöki munkálatok hitelesítése alkalmával az egész határt 1—2 év alatt osztályozza és az osztályozást papirosra tévén, azonnal a bíróság által meghitelesitteti. En tehát nem a becslésben keresem az úrbéri ügyek lassú menetének okát. Szerintem a f ő o k abban rejlik, hogy a jelenlegi eljárás sok oly csekélyebb fontosságú birói cselek vény nyel foglalkoztatja a kiküldött törvényszéki birót, a melyek a volt cs. kir. úrbéri törvényszékek fennállásakor az 1853 ik évi március 2-án kelt nyiltparancs és az 1856-ik február 2-án kelt utasítás szerint a cs. kir. járási hivatalok hatáskörébe tartoztak, nevezetesen : a segédadatok összegyűjtése, ezekhez tartozott a működő mérnök bevezetése, az úrbéri lajstromokból végrehajtási jelentésekből és egyéb segédadatokból az úrbér behozatala idejebeli állapot kipuhatolása, az úrbéri telkek összeírása, azonosítása (identificatió), az irtványok, foglalások, maradékföldek miségének, mennyiségének és jogi természetének puhatolása és csak midőn ezen segédadatok iránt az előnyomozások megtörténtek, az ó-állapotú térkép és telekkönyv elkészült és a birtokszabályozási ügy annyira megérett, vagyis a segédadatok összegyűjtettek, vette kezdetét az úrbéri törvényszék, illetve annak kiküldötte ténykedése, mely a fenforgó kérdések iránti barátságos egyezség megkisértésével kezdődött. Az úrbéri eljárás nagy része tehát nem a törvényszék, hanem a járási szolgabiróság hatásköréhez tartozván, az ügyek a törvényszéknél sokkal gyorsabb elintézést nyertek. Mert ha a fenforgó kérdésekre a felek között barátságos megállapodás létre nem jött, az érdemleges kiviteli kereset teljesen felszerelve nyújtatott be a bírósághoz és a per gyorsan lefolyhatott. A jelenlegi az 1871: LIII. t.-c. VIII. fejezetében szabályozott birtokrendezési eljárás szerintellenben a segédadatok összegyűjtése a megbizott törvényszéki tag eljárásához tartozván, az majdnem lehetetlen, hogy mindazon segédadatokat, melyek egy úrbéri rendezési ügy felszereléséhez szükségesek, egy kiküldetés alkalmával összegyűjtse. Mert ha csak az úrbér behozatala idejébőli állapotot, a telkek mennyiségét, azonosítását, az úrbéri faizás és úrbéri viszonszolgálatokat, a különböző categoriájú az 1871. LIV. t.-c. szerinti vissza vagy vissza nem váltható irtványokat, a foglalásokat, censualis stb. földek mennyiségét és jogi természetét akarná pontosan meghatározni, már is 1 — 2 hetet kellene egy-egy községben tartózkodnia. Már pedig azt tenni nem lehet, mert egy-egy előadásnál rendszerint több úrbéri ügy lévén beosztva és a helyszíni tárgyalásokra csak is a nyári napok lévén alkalmasak, annak az a következménye, hogy egy úrbéri ügyben csakis a segédadatok összegyűjtése több éven á t történik, mi által a birtokszabályozási ügy évekre elhúzódik, vagy pedig a segédadatok hiányosan lévén összeállítva, per esetén az elsőbirósági ítéletek a felsőbb bíróságok által feloldatnak és újabbi nyomozások és kiigazítások rendeltetnek el, a mi hasonlóan a perek elhúzását vonja maga után. Befolyással van ezen késedelmes eljárásra azon körülmény is, hogy a legtöbb uradalomban az úrbéri behozatal idejére, de a későbbi időkre vonatkozó adatok teljesen hiányoznak, nincsenek úrbéri összeírások, nincsen az úrbéri faizás és legeltetés szabályozva, ugy hogy mindezek megalapítása mindannyi peres kérdést képez. Különös nehézséget képez az irtványoktól járó szolgálmányok megállapítása, miután erre vonatkozólag majdnem mindenütt hiányoznak az adatok és minthogy a felvidéki községekben az irtványok nagy mennyiségben találtatnak és azoktól részint 8-ad, 10-ed vagy készpénzbeli és kézi munka, részint semmi sem szolgáltatott — ezen szolgálmányok egymástóli elkülönítése és megalapítása legyőzhetlen akadályt okoz az ügy gyors lebonyolításának, miért is sok községben az úrbéri állomány törvényes mértékén felül találtató földek mind maradék földeknek vétetnek és az egyes községekre óriási megváltási összegek nehezednek, holott voltaképen a maradék földeknek canonisált földek leginkább irtványok és ha ilyeneknek állapíttatnának meg, azokból a szolgálmányok mértéke szerint csak is csekély része esvén el, a községek a nagy váltságösszegek alól fel volnának mentve, de minthogy azok sem birnak semmiféle adattal és védekezni nem tudnak, sok