A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 1. szám - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez

7 Ha tehát a zugirászat megszüntetése iránt addig, mig a napirendről levenni határozott »ügyvédi* s a másodízben beterjesztett »telekkönyvi« rendtartás törvénynyé leend: akár novelláris törvény által törvényhozási uton, akár az 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-át betű szerint végrehajtató és egyszersmind a telekkönyvi értesítések körüli eljárást megszorító rendelet kibocsátása által intézkedés nem tétetik : ugy maholnap megérjük azt, hogy legalább nálunk, kevés kivétellel, vagy csak a bonyolodottabb ügyek, vagy csak a már egyszer károsult egyének elrontott ügyei korülnek azok kezeibe, kik pedig oklevelükhöz hosszú évek fáradságos munkája után juthattak. Az előállottakat az államtitkár ur ö méltóságának magas kegyeibe ajánlom. Zagyva Lajof, mezőtúri kir. közjegyző. Irodalom. A púrbér jogi természete. Irta Kovács Gyula, jogt. kir. táblai pótbiró, akad. lev. tag. Budapest, 1880. V alias irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában. 8'1 113 1. Ara .1 forint. Timon Ákosé kétségkívül az érdem, hogy nagy feltűnést keltett munkájával, a párbérröl, e kérdés minden minutiáit, minden lehető vonatkozásait vagy legalább az azokhoz való utat megvilágította. De nem csekélyebb az érdeme abban is, hogy alkalmat nyújtott oly kritikai cáfoló dolgozatra, mint minő a címben emiitett munka. Kovács Gyulától megszoktuk, hogy a mely jogi kérdést megmarkol, addig ki sem ereszti kezéből, mig elméje éles bonckésével lehámozott róla minden feleslegest, minden esetlegest és tisztára nem práparálta a kérdés erős, állandó elvi konstrukcióját. így tett ő a párbér kérdésével is. Timon nemcsak méltó, de egyúttal, a mi ritkább, méltányló ellenfélre talált Kovácsban. Jól esik — mert irodalmi, különösen jogirodalmi vitáinkból rég eltűnt — az a nobilis elismerés, az a rokonszenves méltánylás, mely az ellenfél érdemeit nagyra tudja tartani, ha nézeteltérés létezik is a vitázok közt. Kovács, ki két sarkalatos pontban, t. i. a párbér jogi természete és annak érvényesítési fóruma tekintetében eltér Timontól, a mennviben azt \ itatja, hogy a párbér dologi teher és érvényesítése a polgári bíróságra és nem a közigazgatásra tartozik és ki ezen álláspontja védelmére jogászi dialektikája legbiztosabb lövetű fegyvereit kereste ki, — nem talál elég dicsérő szavakat ellenfele fáradhatlan kitartása miatt, a források felkutatása és kiaknázásában és a kérdés nagy államjogi és nemzetgazdászati jelentőségének megvilágításában. A mint Timonban — hogy ugy szóljunk — a kérdés historiografusát, ugy Kovácsban a kérdés jogászát látjuk. Az előbbi munkájának súlypontja azon, az utóbbiénak ezen irány felé hajlik. Ezért méltán mond hatni, hogy munkálataik egymás mellett az egész kérdést kimerítik. Akár a törvényhozásnak, akár a bíróságok ítélkezése számára, vitás kérdés teljesebben előkészítve egyhamar nem lett: mint a párbér kérdése e két férfi által, miért is nem lehetünk nekik eléggé hálásak. Kovács munkája különben következő három fejezetből áll: azon bírálatból, melyben Timon könyve Kovács által részesittetett a »Magyar Igazságügyben« ; továbbá feleletből, Timon válaszára és végre »a párbér a curia előtt« című fejezetből. Ez ismertetést azzal zárhatjuk be, hogy a párbér jogi természetének megismerésére Timon mellett Kovács könyve mint kiegészitő egyaránt nélkülözhetlen. S. M. A szerb polgári perrendtartás és csődrendtartás. Der serbische Civilprocess nebst Concursordnung.) Irta: dr. L i e tmayer Viktor, gráci fő törvényszéki bíró. Bécs, 1885. Manzféle udvari könyvkereskedés. Nagy 8° XX. és 292 11. Szerző, a ki már mult évben ugyané kiadásban egy szerb büntető eljárást tett közt', valódi szolgálatot tesz jelen munka közrebocsátásával a magyar-osztrák jogászvilág azon részének, mely Szerbia jogsegélyét igénybe venni kénytelen. Nem csekély munkával járhatott ezen perrendtartás összeállítása, mert a szerb törvények és rendeletek tára 40 kötetből áll, melyek mind szerb nyelven és cyrill betűkkel vannak nyomatva. A munka hasznavehetőségét és kelendőségét emeli még a függelékben közétett 1881. évi május 6-ról kelt, az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt kötött kölcsönös jogsegély iránti szerződés, melynek egyik előfeltételét épen a szerb perrendtartás alapos ismerete képezi. Elég kimondanunk, hogy a munka az egész szerb perrendtartást és végrehajtási eljárást könnyen áttekinthető rendszeres alakban ismerteti, hogy annak közhasznú volta a magyar ügyvédek és birák előtt is azonnal beigazolva legyen. Az ár nincs kitéve. /• Vegyesek. Ki az okosabb ? Tárgyalás folyik a x-i kerületi járá>biró j előtt, a ki már albiró korában is bizonyos hírnévre tett szert azon mániája által, hogy a peres feleket rendszerint, laktak légyen azok akár Kamcsatkában, akár pedig Ujseelandban, pénzbírság és a törvényes következmények terhe mellett maga elé idézte, jóllehet azok jelenléte a per sorsára és az ügy érdemének elbírálására legkisebb befolyással sem bír. Peres felek előterjesztik előadni valóikat, ugy felperes, mint alperes személyesen jelentek meg a tárgyalásra. Az óra mutatója 11-et mutat. B i r ó: Administrativ teendőim sürgős elintézést szükségelvén, ezennel a tárgyalást elhalasztom . . . Felperes (kunyoráló hangon): Ezer bocsánat, biró ur, én ezen ügy tárgyalására már harmadízben érkeztem T . . . bői, az utazás és itt időzés sok pénzembe kerül, legyen tehát oly szives : az ügyet még ma letárgyalni.' Biró (indulatosan) : Ha még egy szót mer szólani, a z o n n a 1 megbírságolom! Felperes (majdnem sírva): De kérem, inkább elállók a hivatkozott tanutói, csak kapjak ma ítéletet! Biró (dühösen): Ha még egy szót szól, azonnal letartóztatom!! Szolga ! . .. Szolga (oda megy a bíróhoz és valamit a fülébe sug. A | biró elpirul és a másik szobába távozik. A függöny legördül.) Ki az okosabb ? —i —s. A. budapesti kir. itélö-1 ábla tanácsainak összeállítása az 188fi-ik évre. Polgári tanácsok: I. Tanácselnök: Dr. Barta Béla. Birák: Dáni Nándor, Csoók Bálint, Sánta Gábor, Travnik Antal, Dr. Raics Milos, Hűvös Károly, Fiuk Ádám, Trux Hugó, Sey Andor, Fodor Géza, Szmrecsányi Jenő, Horváth Kálmán. Tanácsjegyzők : Bossányi István, Bekény Béla, Fehér Ármin. II. Tanácselnök: Raisz Szilárd. Birák: Németh Lajos, Dr: Stephanides Henrik, Kozáry Kálmán, Halmágyi Sándor, Dr. Despinits Péter, Jekelfalusy Andor, Klhnko István, Asztalos Aha, Kubicza Ödön, Ilyasevics Jenő, Dr. Tatity Milutin, Végh János. Tanácsjegyzök : Stojkovits Tivadar, Már József, Baráth Zoltán. III. Tanácselnök : Tót h Elek. Birák : Vorösmarty Béla, Németh János, Szeremley Lajos, Bosits Gábor, Vaszilievics Vazul, Dr. Kiszely Tibor, Szabó László, Ádám András, \ ági Mór, Dr. Bene Kálmán, Dr. Mayer Gyula. Tanácsjegyzök: Dr. Jancsó György, Regner Lajos, Goldstein Izidor. IV. Tanácselnök : R á t h György. Birák : Szloboda János, Papanek Sándor, Bláskovich István, Oeffner Ferencz, Puky Gyuia, Thierry Alajos, Vrana Ede, Bernáth Elemér, Horváth Jenő, Mezey Albert, Havass Károly, Egri Kálmán. Tanácsjegyzők : Gregorovich Lajos, Kozmutza Péter, Hilian Jenő. V. Tanácselnök: Berczelly Jenő. Birák: Orosz Antal, Hlaváts István, Dr. Emmer Kornél, Fényes Miklós, Dr. Horváth Dezső, Dr. Marianescu Áthánáz, Dr. Bernáth Géza, Vavrik Antal, Gottl Ágoston. Dr. Imling Konrád, Dr. Kováts Gyula Tanácsjegyzők : Dr. Moder Tibor, Ráth Zsigmond, Dr. Balogh Jenő. VI. Tanácselnök : —. Birák : Agoras/tó Miklós. Riilley Ede, Lipthai Kornél, Knorr Alajos, Guda Györgv, Cimponeriu Áthánáz, Dr. Wenczel Tivadar, Dr. Szabó János, Farkas Géza, Zsembery Kálmán. Tanácsjegyzök: Dr. Horváth János, Gindelt Jenő. VII. (Polgári és úrbéri) Tanácselnök : —. Birák : Csörghe László, Balásovich Zsigmond, Keresztbzegliv Lajos, Szerdahelyi Károly, Véber Ottó, Szily Antal, Sztancsek János, Dr. Uhlyárik Gedeon, Piukovits Ödön. Tanácsjegyzők: Német János, Olsavszky Lajos, Rikli Endre. Büntető tanácsok: I. Alelnök: Dr. Vajkay Károly. Birák : Kállay Adolf, Vecsey Sándor, Popovits Jenő, Dr. Neuberger Ignác, Mutsó Mihály, Madaras Lipót, Széli Farkas, Zoltán Géza, Balogh Rároly. Hieronymi Béla. Tanácsjegyzök : Ifj. Makk József, Dr. Istvánftv Lajos, Dr. Bonyhády János. II. Tanácselnök: Horváth Döme. Birák: Takabfalvay Gyula, Sélley Sándor, Ballegh József, Frenreisz István, Ormay Károly, Párvy Iván, Bibó István, Válkay Bertalan, Berlogia Ábrahám, Simon Géza. Tanácsjegyzök: Szent-Iványi Zoltán, Horváth Ferencz, Abay Leo. III. Tanácselnök: Sárkány József. Birák: Wlád Alajos, Závody Albin, Rimelv i Antal, Nóvák Imre, Marceglia Antal, Nádasky Márk., Steer Ferencz, Gergev Károly, Barcza Gábor, Nedeczky Ödön, Szent-Imrey Jenő. Tanácsjegyzők: Marsó Géza, Dr. Haáz Béla, Mészáros Tivadar. IV. Tanácselnök: Németh János. Birák : Lázár Mihály, Rosemberszky Antal, Kun Sándor, Theofanovits Sándor, Vágfalvy László, Bolváry Gellért, Braidschweer József, Malatinszky Lajos, Fay Antal, Csider László, Péterffy Domokos. Tanácsiegyzök : Polgár Pál, Horváth Bódog, Dr. Küttel Sámuel. V. Tanácselnök : Beöthy Zsig-