A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 12. szám - Beszámítási képességgel nem biró egyén ki a B.T.K. 84. §-a alapján javitó-intézetbe küldetik, bűnösnek mondandó-e ki az itéletben vagy felmentendő?

A JOG. 95 Az igazságszolgáltatásról talán jobb lenne hallgatni! Ez nálunk drágább, mint a patika, mert onnan pénzért kapható a vények orvossága. Itt az igazság még soká érik arra, hogy bevehetővé váljék ! Én, ki 35 év óta vagyok igazságügyi pályán, keserű tapasztalatokból okulva mondom, hogy igazságszolgáltatásunk a gyakorlatban hátrafelé megyén, szalad... még nem állapodott meg ! A kézbesítői, végrehajtói rendszer, bagatell bíráskodás, közjegyzői intézmény elég alkalmas arra, hogy az ügyvédi állapotot tarthatlanná tegye, de hogy az igazságszolgáltatás gyorsításához alkalmazni szükséges »betüszedők« legtöbb része proletárokká avattassék: ezt oly lejtőnek tartom, mely az igazságot kereső fél mögött magára a jól őrzött (?) államra is veszélylyel jár. Mi itt az állami igazságszolgáltatásért busásán meghozzuk az áldozatot, megfizetjük nemcsak a birói kar, hanem minden tisztviselőinek — a minisztertől le a díjnokig — kitartását, fizetjük ezt a bélyegekben. Ugy hogy árendába, haszonnal értékesíthető lenne az igazságügy ! A Lajtántúl az igazságszolgáltatás olcsóbb és gyorsabb. Olt 36—20 kros bélyegek a mi 50—20 kros bélyegeinknek felelnek meg. Itt van eset reá, hogy birói Ítélettel cl 1 á tandó érett ügy, e g y-k ét évet vár, mig elintéztetik! És ekkor is várhat aztán a boldog feltámadásig, mig a szélnek eresztett díjnokoktól a fél, saját költségén — ha lehet — kimásoltatgathatja az őt illető határozatot! Báthory Sándor, debreemi ügyvéd. Sérelmek.* A székesfehérvári járásbíróság bajai. Ezen becses lapoknak »Sérelmek« rovatában gyakran olvastam, hogy e rovat alatt előadott sérelmek orvoslást találtak. Egyedül ez indított arra, hogy a székesfehérvári járásbíróságról elmondjak egyet-mást, a mi ma csak panaszra ad okot, később azonban, a mennyiben a baj nem orvosoltatnék, mindenesetre súlyos és káros következményű lehet. Evek óta hangzik már a székesfehérvári járásbíróságról, hogy csekély a munkaereje, bíráink mindannyian szorgalmas, tehetséges emberek, de egy fokon túl a szorgalom s tehetség a munkahalmazzal szemben tehetetlen. A baj nem valami nagy voli, itt-ott fordult csak elő, hogy egy-egy sommás vagy kisebb polpári ügy kelleténél hoszszabb időre elhúzódott, mindezl egy jegyzőnek a iárásbirósághoz való kinevezésével elhárítani, gyógyítani lehetett volna. Midőn így a jegyző kinevezését vártuk, képzelhető keserű meglepetésünk: a helyett, hogy kaptunk volna jegyzőt, az amúgy is a munkát alig győző bíráink egyikét áthelyezték, a nélkül, hogy helyébe más neveztetett volna ki. Volt egy járásbiránk — 38 éve hivatalban — végezve az adminisztratív teendőket, tárgyalta a hagyatéki ügyeket s a sommás ügyeknek talán egytized részét, volt három aljárásbiránk, az egyik teljesen elfoglalva a bűnügyekkel, a másik a kisebb polgári ügyek kell s a sommás ügyek egy csekély részével, mig a harmadik példányképe a bíráknak — végezte a sommás ügyeket, az összes végrehajtási stb. megkereséseket. Hasztalan volt a járásbiró előterjesztése, hasztalan személyes megjelenése az igazságügyér előtt: az egyik aljárásbirót a kisebb polgári ügyekkel foglalkozót áttették Moórra. Néhány héttel ezelőtt történt ez S ma már ott állunk, hogy a decemberben beadott kereskedelmi sommás ügyek tárgyalására május hó valamelyik napja lesz kitűzve, február és március hónapokban beadott keresetek pedig még csak a szünidők után fognak elintéztetni, a végrehajtási megkeresések heteken át elintézetlenül hevernek, a tárgyalások száma egy bírónál 20—21, szóval mindenben jelentkeznek előjelei azon állapotnak, melyet később azután orvosolni nehezen lehet, melynél veszítenek a felek s károsodik az állam. Nem találhatok az eljárásra jelzőt, hacsak az oly gyakran használt ázsiai állapotot nem használom ; a miniszter, hogy közvetlenül megtakarítson néhány száz forintot, okoz — eltekintve az államnak közvetve okozott kártól — az amúgy is sajnos állapotban levő kereskedőinknek ezrekre s ezrekre menő kárt. Annak, ki hivatva van e bajon segíteni, nem kell részleteznem, hogy a lassú eljárás nem egyedüli baj akkor, midőn a bíró munkával van túlterhelve, nem kell külön felemlítenem, hogy * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. I ilyenkor a munka selejtes: az előadottakból ne higyjen el nékem egy szót sem, hanem most vizsgáltassa meg a székesfehérvári járásbíróságot és cselekedjék a vizsgálat eredménye szerint. Egy székesfehérvári ügyvéd. Irodalom. A m. kir. bíróság-ok szervezete és területi beosztása alatt dr. Lázár Elek igazságügyminiszteri fogalmazó és R e i n e r Ignácz igazságügyminiszteri segédfogalmazó által hivatalos adatok alapján közétett mű, mely e napokban hagyta el a sajtót, áttekinthetően esoportositja az ország törvényszékeit és járásbíróságait, kiemelésévei a telekkönyvi hatóságok, úgyszintén a bánya-, sajtóés pénzügyi bíróságoknak. Igen célszerű azon táblázat, mely I kimutatja, hogy az egyes járásbíróságok melyik törvényszékhez, I telekkönyvi hatósághoz, közjegyzői és ügyvédi kamarához, közí jegyzői székhelyhez és kir. adóhivatalhoz tartoznak. Gonddal I vannak összeállítva e műben az ország helységei egyfelől járásbiróságonkintjbi-sásfelől a törvénykezési beosztásra való utalással betűrendben. Az egész mű adatainak pontossága és helyes elrendezésénél fogva különösen ajánlható. Kapható a szerzőknél 1 írt 80 kron. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 188 j-ik évi működésére vonatkozó jelentésből kivonatosan az alábbiakat közöljük, és csak sajnálatunkat fejezhetjük ki, hogy ezen minden irányban kitűnő jelentést helyszűke miatt egész terjedelmében nem közölhetjük. A) A folyó ügyeket illetőleg: 1883. évi január 1-től december 31-ig bezárólag elintézésre várt 2,009 ügydarab ; elintéztetett 2,'h 6, hátralékban j maradt 3 ügydarab Felvételre jelentkezett 47 ügyvéd ; a felvétel megtagadtatott 7-nek, kitöröltetett rendes uton 46 és fegyelmi vétség miatt 1 ügyvéd, ' együttesen tehát 47; e szerint az ügyvédek létszáma 188). évvégével 767-re rúgott. Zúgirászat miatt a kamara ügyésze 1 esetben emelt panaszt az illetékes bíróság előtt. 188.-ben felvételre jelentkezett 1G9 ügyvédjelölt; a felvétel megtagadtatott 37-nek; kitöröltetett !(7, az ügyvédjelöltek létszáma 188 év végével 1,216-ra rúgott, tehát 3")-el több maradt bejegyezve, mint 1884-lien. lij A fegyelmi ügyeket illetőleg: Fegyelmi panasz 7(5 ügyvéd ellen érkezett 90, tehát 42-vel kevesebb, mint a mult évben és pedig magánféhöl 72, biróság vagy kir. ügyészségtől 9, hivatalból a kamara ügyésze által emel tetett 6, más hatóságtól érkezett 3 panasz. Az elintézett 8') panasz közül 53-ra nézve lettek a panaszlott ügyvédek igazoló nyilatkozatra felhíva, Hí2-re nézve pedig nyilatkozattételre fel nem hivattak. Fegyelmi vizsgálat 17 lett elrendelve, tehát 6-tal kevesebb, mint a mult évben. Végtárgyalás összesen 13 tartatott. Az ügyvédrendtartás 105-ik §-a alapján az ügyvédséggyakorlatának felfüggesztése ez évben egy esetben sem lett elrendelve. Összegezvén már most az ügyforgalmi főbb adatokat : a kamarához 1885 ben összesen ü,730 beadvány érkezett. 18:4í. év végével az ügyvédek léts zárna 767, az ügyvédjelölteké pedig 1,216 volt. stb. A jogszolgáltatás terén az elmúlt évben újból azt tapasztaltuk, hogy az igazságügy állami életünknek még mindig mostoha gyermeke, stb. A lefolyt esztendőben a tortura oly szomorú eseteiről tesznek tanúságot a kir. Curia ítéletei, melyek a középkor kínvallatásának 1 gsötétebb korszakára emlékeztetnek. Maga a kir. Curia kérte volt fel a miniszter ur figyelmét a közbiztonsági közegek által országszerte elkövetett embertelen kínzásokra és tudva van, hogy emiatt a fővárosi rendőrség ellen is ismételten emeltettek panaszok. Felkérjük a miniszter ur figyelmét ezen panaszok orvoslására, mely nézetünk szerint nem állhat másban, mint abban, hogy a közbiztonsági közegek elbocsáttatás és súlyos fegyelmi büntetés terhe alatt eltiltandók attól, hogy a bűntett eltörölhető nyomainak megőrzésén felül a gyanúsítottak vallatásával foglalkozzanak, nem tartozván már ez a közbiztonsági közegek, hanem a bíróságok hatáskörébe. Hasonlag felkérjük a miniszter ur figyelmét arra is, hogy tapasztalataink szerint nem bizonyult célszerűnek, sőt egyenest veszedelmesnek az ellenőrzés azon teljes hiánya, melylyel fiatal aljegyzők bűnügyi vizsgálatokat önállóan vezetnek, stb. Meghivás abuclapesti ügyvédi kamara által 1886. évi március ! hó 25-én délelőtti 1U órakor Budapesten a kamara helyiségeiben (VII. kerepesij át, y. sz.) tartandó rendes évi közgyűlésre. — Napirend: 1. Az 1885. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztármaradvány feletti rendelkezés. 3. A költség előirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása és ezzel kapcsolatban 4. A tisztviselők és kezelő-személyzet évi fizetésének megállapítása. 5. A j segélyezés ügyére vonatkozó választmányi előterjesztés. Kelt Budapesten, 1886. március 15-én. Hodossy Imre s. k., elnök. Curiai és táblai értesítések. Dr. S. 1. Kempfner A. — Jónász I. ügyet a T. hh. — AlsóLeadva. K. J. A f. k. Bratkovics F. — Kovács J. ügyet a C. hh. — Apalili Dr. K. L. A f k. Dellin F. és neje. — Antunovits J. ügyet a T. hh. — Arad. A. E. A f. k. 50703/85 sz. ügyet a T. hh. — L. L Ad 1. Docupil M. b. ügyet a C. hh.; ad 2. Dancs N. b. ügye még n. j. a T.-hoz —