A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 11. szám - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. 7. r.

JOGESETEK TÁRA FELSÖBIRÓSÁGÍ HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 11. számához. Budapest, 1886. március 14-en. Köztörvényi ügyekben. Okszerű következtetés alapján részbizonyiték állíttatván elő, a bizonyító félnek ítélendő a póteskii. Törvénytelen gyermektartási perekben a járásbíróságnak a/ atyaság tekintetében is határozni kell. A kisvárdai járásbíróság (1884. szeptember 1. 3220.) (Krabovszky Guidó ügyvéd által képviselt Sz. Emma felperesnek Sz. László alperes ellen atyaság elismerése és gyermektartási díj iránti perében.) Az atyaság elismerése iránti kereset illetékességének hivatalból beszállításával tartozik alperes Sz. László felperes Sz. Emmának az 18S1. évi augusztus 16-án született »Erzsébet« nevü leánya tartása és neveltetési költsége fedezésére ennek születésétől 10 éves koráig bezárólag havonként előlegezendő 5 frtot fizetni; fel peres »Erzsébet<' nevű házasságon kivül nemzett leányának 12 éves korát megelőzőleg elhalálozása esetére alperes fenti kötelezettsége a neveltetési és tartási díjak további fizetése tekintetében megszűnik, felperes kereseti követelése többi részével elutasittatik. indokok : Az atyaság elismerése iránti keresetre nézve, a biróság azért mondta ki magát az e részben kitanított alperesi belenyugvás daeára hivatalból illetéktelennek, mert az atyaság elismerése iránti kereset külön ügybirósághoz — a kir. tvszék hatáskörébe tartozik és mert az 1881 : LIX. t.-c. 13. §. b) pontja egyedül az igények iránti kereshetőséget utalja a sommás bírósághoz. Az 1881. évi augusztus 16-án házasságon kivül nemzett felperes »Erzsébet" nevü leánya neveltetési és tartási díja alperes terhére azért volt feltétlen megállapítandó, mert alperes maga elismerte, hogy felperessel a nemzés idejében szerelmi viszonyban volt és mert alperes ezen részbeni beismerése kiegészítéséül a hit alatt kihallgatott B. János, G. Eerenc és K. Sándor egybehangzólag beigazolták, hogy alperes előttük felpereshez! benső viszonyát és arra, hogy az 1881. évi augusztas 16án felperes által szült Erzsébet nevíí leány tőle származott s hogy szülei belenyugvása esetére felperest nőül is venné, beismerte és végül, mert T. István tanú vallomása szerint a községben is a felperes Erzsébet nevíí leányát alperestől származottnak tartják. Mindezek összehatásánál fogva a született, alperes íiltal nemzésére vonatkozólag felkínált fő és pótesküt mellőzni és a felperes társadalmi állásából folyó igények és a helyi viszonyoknak is méltatásával a havonkénti 5 forint tartási és neveltetési díjban alperest és pétiig a gyermek születésétől, mint esedékessé lett időtől, ennek joggal feltehető munka- és így keresetképessége beállta 12 éves koráig bezárólag, a tarthatás és neveltetés céljának megfelelőleg előlegezendő részletekben és mint pervesztest a ptr. 25. §-a alapján a felmerült per- és bélyegköltségek és tanudíjak megfizetésében is elmarasztalni kellett. A gyerek időközi elhalálozása esetére a kötelezettség megszűnvén, a megítélt havi járandóság ezutáni fizetése beállítandó volt. A kereseti követelés többi része mint törvényes jogcím nélküli megítélhető nem volt. A budapesti kir. ítélő tábla (1884. december 15. 47,548.): Az első biróság Ítélete felperes által nem neheztelt részében érintetlenül hagyatik, alperes által felebbezett részében azonban megváltoztátik és azon esetre, ha alperes jelen Ítélet jogerőre emelkedése napjától számított Iá nap alatt a főeskü letételére késznek nyilatkozik s azt a kitűzendő határidőben arra nézve leteszi: »hogy 1881. augusztus hó 15. napjától visszafelé számított 6—10 hónap alatti idő alatt felperesnővel nemileg nem közösült*, ezen esetben felperes keresetével elutasittatik és a perköltség kölcsönösen megszüntettetik, ellenesetben, vagyis ha alperes a törvényes határidő alatt a főeskü letételére késznek nem nyilatkozik, vagy a jelentkezése folytán kitűzendő határidőben a fent szövegezett foesküt le nem teszi: köteleztetik alperes mint felperes Erzsébet nevü leánya apja tartása és neveltetése címén ennek születése, vagyis 1881. aug. Iliik napjától annak 12 éves koráig bezárólag havonként 5 frtot és pedig a kereset beadása napjáig lejárt havi ré^z leteket egyszerre, az ezutániakat. pedig havonkénti részletekben felperesnek megfizetni. Azon esetre azonban, ha felperesnek 1881. évi augusztus 16-ik napján született Erzsébet leánya 12-ik évét elérte előtt meghalna, alperes a havonkénti 5 frt tartási és neveltetési járulék fizetése alól féloldalik. Indokok: Azon perdöntő körülmény igazolására, hogy alperes felperesnővel az 1881. évi augusztus h>'> 16-án Erzsébet nevü leány születése előtt 6—10 hónap előtti időben nemileg nem közösült, tekintettel arra, hogy a kihallgatott tanuk vallomásai idevonatkozólag bizonyítékot nem nyújtanak, alperesnek felperes részéről megkínált és általa elfogadott, a döntő ténykörülményt magában foglaló föesküt megítélni és annak le, vagy le nem tételétől alperes fizetési kötelezettségét függővé tenni kellett. A in. kir. Curia (1886. február 10. 6,56i.í.i: Mindkét alsó biróság ítélete megváltoztatik s ha felperes jelen Ítélet kézbesít után 15 nap alatt pótesküjére folyamodik s azt a kitűzött határnapon le is teszi, arra, hogy az 1881. évi október 16-tól 188l. február 16-ig- terjedő időközben, alperessel neuvleg közösült alperes az 1881. év augusztus hó 16-án született Erzsébet nevü gyermek természetes atyjának bíróilag kimondatik s tartozik alperes a gyermek születésétől számítva annak 12 éves kora betöltéséig havonkmt 5 frt gyermektartási díjat és pedig az eddig lejártat egy összegben, az ezután lejárandót pedig minden hónap 16-ik napjáig felperesnek megfizetni. Az esetben azonban, ha felperes az esküt le nem tenné, ugy tekintetik, mintha nem bizonyított volna s keresetével elutasittatváu, tartozik 10 frt perköltség • alperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: alperes maga beismeri, hogy 1871. október 16-ig- felperessel szerelmi viszonyban állott, majd ismét 1880. október 16-án a katonaságtól hazajővén, hon tartózkodott; hozzájárul ebez, hogjp a kihallgatott tanuk vallják, hogy alperes járatos volt felpereshez és hogy felperesnek más férfiúval viszonya lett volna, arról init sem tudnak és hogy ezt alperes a per során maga sem állítja, annál kevésbé bizonyítja, sőt a két egyes tanú azt is vallja, hogv alpercs előttük az atyaságot és szerelmi viszonyt beismerte; végre tekintettel arra, hogy a felek közt ily viszony föntállása alatt a gyermek megszületett, mindezen bebizonyult ténykörülményekből vont okszerű következtetés alapján a ptkv. 155. §. értelmében legalább is a részbizonyiték azon kereseti állításra nézve, hogy a gyermek fogamzása ideje alatt alperes felperessel nemileg közösült, helyreállítottnak lévén tekintendő, annak kiegészítésére felperesnek pótesküt megítélni s a per eldöntését ettől feltételezni kellett. Végül megjegyeztetik, hogy ámbár felperes az atyaság kérdésében az első biróság ítéletét nem fóllebbezte, az eskü letétele esetében azt mégis megállapítani kellett, mert a gyermek tartására alperes egyedül természetes atyai minőségében kötelezhető s mert az atyasági perekben a gyermek érdekét is figvelembe venni kellett. A. járásbiró ügyében az általa vezetett járásbíróság más bírói tagja érdekeltnek tekintendő. (H. Manó kir. járásbiró, mint dr. Rimanóczy Ferencz ügwéd által képviselt felperesnek, J. József gépész, mint Kulcsár fános ügyvéd által védelmezett alperes ellen 300 frt kötbér és 498 frt 48 kr. s járulékai iránti perében a kaposvári kir. járásbíróság előtt.) A m. kir. Curia (1886. februárius ll. 7,727. az. a.) Tekintve, hogy alperesnek azon cselekménye folytán, mert felperes beleegyezése és akarata nélkül önhatalmúlag vitette el felperes udvarából a közös szerzemény egy részét és a nélkül, hogy kiadásait : a szerződés értelmébeni előlegezést kiegyenlítette volná, támasztatta felperes jelen keresményét s egyszersmind a szerződés megszegése miatt alperest a megállapított kötbérben is elmarasztalni kérte,