Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

72 — Iparjog. — rendelkezés áthágásával alkalmazottjának fel nem mond és azt az érvényes felmondási idő elteltével a szolgálatból el nem bocsátja; 2, azt a vendéglőst, kávést, kávémérőt, tejivócsarnokot fenntartó iparost, korcsmárost és cukrászt, aki a vendégek kiszolgálására vagy a felirónőí tendők végzésére olyan nőt alkalmaz, akit a 2. és 4. §-okban foglalt rendelkezések értelmében alkalmazni nem szabad, vagy az 5. §-ban foglalt rendelkezés áthágásával alkalmazottjának fel nem mond és azt az érvényes felmondási idő elteltével a szolgálatból el nem bocsátja; 3. azt a vendéglőst, kávést és cukrászt, aki a 2, §. harmadik bekezdése szerint alkalmazható tizennyolc évesnél fiatalabb nőket esti nyolc órán túl foglalkoztatja. Az első bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás és pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ily kihágás miatt jogerős ítélettel már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 7. §. Jelen rendelet nem érinti a jelen rendelet megjelenését megelőzően alkotott és a kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendeleteknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a jelen rendelet 1. és 2, §-ában említett iparüzletek női személyzetének korhatára tekintetében a jelen rendeletben megállapítottaknál szigorúbb korlátozásokat állapítanak meg. 8. §. Jelen rendelet 1931. évi július hó 1. napján lép életbe. Budapesten, 1930. évi december hó 30-án. 163.717/1931. K. M. számú rendelet a szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlása tárgyában. A szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlása tárgyában az 1922: XII. t.-c. 35,, 36. és 57, §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Szabadalmakat értékesítő iparnak a törvény és a jelen rendelet szempontjából az olyan ipart kell tekinteni, amely szabadalmak (szabadalmazott találmányok) vagy azok használati engedélye adás-vevésének közvetítésével foglalkozik. 2. §. Szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlására iparengedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnyerésének a törvényben megállapított feltételein kívül igazolja, hogy megfelelő üzlethelyiséggel rendelkezik.