Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 45011930. M. E. sz. rendelet. — 2iJ közgyűlés a Pénzintézeti Központ közreműködésével foganatosítandó felszámolást kimondja, a halasztás a 919/1917. M. E. számú rendelet 7. §-ának 3. bekezdése, illetőleg a 3.080/1928. M. E. számú rendelet értelmében tovább folyik, ellenkező esetben azonban, vagyis ha a közgyűlés a Pénzintézeti Központ közbejöttével foganatosítandó felszámolást nem mondja ki, vagy a felszámolás kimondása tárgyában bármi okból nem határoz, a halasztás a közgyűlésre a meghívóban kijelölt nappal megszűnik. A közgyűlési meghívó közzétételével egyidejűleg a cégjegyzékbe be kell jegyezni, hogy a pénzintézet javára az ebben a rendeletben meghatározott halasztás (moratórium) áll fenn. A közgyűlési meghívónak bírósági közzététele egyébként nem érinti a pénzintézet alapszabályainak a közgyűlési meghívó közzétételének módozataira vonatkozó rendelkezéseit. L. a 94011932. M. E. sz. rendelet 1. §-át alább. 2. §. A közgyűlést megelőző halasztás ideje alatt a pénzintézet a Pénzintézeti Központ állandó ellenőrzése alatt áll, amely az ellenőrzést a bírósághoz bejelentett megbízottja utján gyakorolja. A bejelentett személynek e minőségben végbevitt tényei és e minőségben elkövetett mulasztásai a Pénzintézeti Központ tényeiként és mulasztásaiként tesznek számot. A közgyűlést megelőző halasztás ideje alatt a pénzintézet csakis a Pénzintézeti Központtól kiküldött ellenőr hozzájárulásával köthet jogügyletet, tehet jognyilatkozatot, teljesíthet kötelezettséget, fogadhat el teljesítést. Az ellenőr hozzájárulása nélkül a pénzintézet által kötött jogügylet vagy az általa tett jognyilatkozat érvénytelen, a pénzintézet részéről tett teljesítés semmis és visszakövetelhető, a pénzintézet részére tett teljesítés pedig az adós kötelezettségét csak abban az esetben szünteti meg, ha a teljesített fizetés az ellenőrnek átadatott vagy egyébként a felszámolás céljára befolyt. 3. §. A Pénzintézeti Központ a közgyűlés határozatát vagy azt, hogy a közgyűlés a felszámolás tárgyában nem határozott a bíróságnak köteles bejelenteni. A bíróság ehhez képest, ha a közgyűlés a felszámolást kimondta, a 919/1917. M. E. számú rendelet 5. §-a értelmében jár el, ha pedig a közgyűlés a felszámolást nem mondta ki, vagy a felszámolás tárgyában nem