Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

24 —• Csődönkivüli kényszeregyességi eljárás. — Az OHE-nek, az OHE fiókjaiként eljáró védegyleteknek, valamint a kamarakerületi szerveknek ügyészei, társaik, vagy az alkalmazásúikban álló ügyvédek a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás során csak oly hitelezők képviseletével foglalkozhatnak, akik az OHE fiókjaiként, vagy tagjaiként működő védegyletek és hasonló alakulások tagjai. 10. §, Az OHE, valamint fiókjai és kamarakerületi szervei ügyvitelének, személyzeti ügyeinek és a részükre járó költség törvényszerű felhasználásának ellenőrzése, e szervek működésében szükséges egyszerűsítések keresztülvitele, valamint az ügyvitel olcsóbbá tételére szükséges intézkedések foganatosítása céljából — az 1410/1926. M. E. számú rendelet 25. §-ának 5. bekezdésében említett főfelügyeleti jog érintése nélkül — a m. !cír. igazságügyminiszter, a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve, miniszteri biztost rendel ki és közelebbi teendőit és jogviszonyait szükség esetében részletesen szabályozza. 11. §. Ennek a rendeletnek a bírósági jogi megbízottak jegyzékének összeállítására vonatkozó rendelkezései a jelen rendelet kihirdetésének napján, egyéb rendelkezései pedig az 1932. évi szeptember hó 1. napján lépnek hatályba. Budapest, 1932. évi július hó 12. napján. 6.350/1931. M. E. számú rendelet a csődönkivüli kényszeregyesség eljárásról szóló 1.410/1926. M. E. sz, rendelet alapján a Pénzintézeti Központ részéről megkísérelt egyességre vonatkozó rendelkezések újabbi módosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a csődönkívüli kényszeregyességről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1916: V. t.-c. 1, §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1.410/1926. M. E. számú rendelet 38. és 39. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó olyan bejegyzett cég bíróságon kívüli egyesbégének megkísérlésére is, amely nem pénzintézet s pénzintézet érdekkörébe nem is tartozik, úgyszintén az olyan nyilvános