Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 12.00011933. K. M. sz. rendelet. — 219 az az időpont, amikor a vállalat a kohótelepnek, illetve tartozékainak az alapozási munkálatait befejezte és azt a bányahatóság igazolja. (3) A bányászati vállalatok iparvágányaira nézve az üzem megkezdésének napja az az időpont, amikor a vasút építése megkezdődik és a bányavállalat a kutatásból kitermelt ásványra a bányakapitányságtól a bányatörvény 20, §-a szerinti értékesítési engedélyt elnyerte. 33. §. (*) Az üzembehelyezés napja az üzem megkezdésének előzőkben körülírt napjától eltérően az a nap, amidőn a törvény 3., illetve 4, §-ának alapján kedvezményekért folyamodó vállalat forgalombahozatal céljára alkalmas cikkeket előállítva első berendezésének és szokásos munkaidejének alapul vétele mellett napi termelésének 25%-át már elérte. Háziipari vállalatoknál azt az időpontot kell mértékadónak venni, amidőn az illető vállalat részére kötelezőleg megállapított háziiparosok létszámának legalább 25%-át képes már a vállalat foglalkoztatni, A kedvezményekben részesíthető kisipari szövetkezetek üzembehelyezésének időpontja az az időpont, amidőn azok közös számlára kezdenek termelni. (2) Az üzembehelyezés napja a kohóvállalatokra nézve az az időpont, amikor az olvasztóból az első készfémet, mint nyersterméket lecsapolják. (3) A bányászati vállalatok iparvágányaira nézve az üzembehelyezés napja az az időpont, amikor a vasút a szállítást megkezdi és a bányavállalat az eszközölt ásvány feltárására jogérvényes adományozást nyert. 34. §. Közhasználatú villamos művekre nézve az üzem megkezdése és az üzembehelyezés napjának meghatározása tekintetében a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931: XVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadandó rendelet fog rendelkezni. 35. §. i1) A törvény 6. §-a szempontjából a kedvezményezheíőség feltételei beállanak: a) midőn a vállalat, melybe pénzügyi helyzetének megjavítása céljából újabb lényeges forgótőkét fektettek, a kérdéses tőke feletti korlátlan rendelkezési jogot megszerezte; b) az ország külkereskedelmi mérlegének javításával kapcsolatos jogcímre alapított kérelem esetében, midőn a vállalat által külföldre szállított árucikkek a határt átlépték; cj ha a vállalat az ország külkereskedelmi mérlegének megjavításához az által járul hozzá, hogy termelése révén külföldi árubehozatal vált feleslegessé, midőn a kérdéses vállalat terméke piacra kerül. (2) A törvény 7. §-ának alapján engedélyezett kedvezmények szempontjából a kedvezményezhetőség feltételei akkor állanak be, midőn a kedvezményezés alapjául szolgáló több-, jobb' vagy olcsóbb termelési már megkezdődött.