Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 12.000/1933. K. M. sz. rendelet. — 211 lyezi, a határozatban megjelölt hányadrész annak a mérvnek a hányadrészét jelenti, amely mérvig a kérdéses illeték alól a törvény keretében felmentést engedélyezni lehet. Pl. ha a ha­tározat felerészben ad felmentést olyan 100.000 pengős illeték­követelés alól, amelyre nézve az állami kedvezmény címén való felmentés a törvény keretében csak 80.000 pengőnyi rész erejéig lehetséges, míg a többi 20.000 pengőnyi rész alól való felmentésre törvényes lehetőség egyáltalán nincs, akkor a fele­részben való felmentés 40.000 pengő alól való felmentést jelent. Ugyanebben az esetben az egészen való felmentés 80.000 pengő alól való felmentést jelentene. (3) Abban a kérdésben, hogy az ingatlan rendelkezésének, illetőleg a tőke hovafordításának (befektetésének) a figye­lembevételével, az illeték teljes összege alól lehet-e vagy pedig milyen részösszege alól lehet a törvény keretében felmentésnek helye, minden egyes — akár a kedvezményi idő alatt, akár azt megelőzően keletkezett — illetékkövetelés tekintetében a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter határoz, Ilyen pénzügyminiszteri határozat állapítja meg az illeték alól a törvény értelmében lehetséges felmentés mérvét különösen akkor is, ha nem a teljes üzem, hanem a vállalatnak csak bizonyos üzemága részesül kedvezményben. Az a száza­lékos arányszám ugyanis, amelyet a kereskedelemügyi minisz­ter a kedvezményekben részesíthető üzemágnak a vállalat összes üzemágaihoz való viszonyát illetően a törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében megállapít, az illetékkedvezményekre nem irányadó. Í9, §. i1} Ha a pénzügyigazgaíóság, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal az illetékkedvezményeket enge­délyező kereskedelemügyi miniszteri határozatot megkapta, minden egyes — akár a kedvezményi idő alatt, akár azt meg­előzően keletkezett —• olyan illetékkövetelésre nézve, amely alól a vállalat az engedélyezett kedvezmény címén teljes ösz­szegben vagy valamely részösszeg erejéig felmentésre tart számot, az előbbi szakaszban körülírt pénzügyminiszteri hatá­rozat iránt előterjesztést tesz, hacsak azt is már meg nem kapta. p) Az előterjesztést a kedvezményi idő előtt keletkezett ílletékkövetelésre nézve hivatalból, a kedvezményi idő alatt keletkező illetékkövetelésekre nézve pedig a vállalat kérel­mére kell megtenni. Egyúttal annak az összegnek a behajtását, amely alól a vállalat a felmentésre számot tart, hacsak a vál­lalat kívánsága nem nyilvánvalóan alaptalan, a pénzügyminisz­ter rendelkezéséig, de legfeljebb hat hónapra fel kell függesz­teni. P) A pénzügyi hatóságnak állami kedvezmény címén illetékkiszabást mellőznie vagy előírt illetéket törölnie csak pénzügyminiszteri rendelet alapján szabad, 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom