Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

_ 1931: XXI. t.-c. — 189' egy évre lekötött összegek nem haladhatják meg a költségvetésben felvett, és az Országos Ipari és Keres­kedelmi Alapban lévő tartalék, valamint az alapba visszafolyó kölcsönrészletek együttes összegét. Minden oly támogatás tekintetében, amelynek teljes összege az ötvenezer pengőt meghaladja, az Országos Ipartanácsot meg kell hallgatni. Ennek a szakasznak alapján engedélyezett támo­gatásról és az Országos Ipari és Kereskedelmi Alap állásáról a kereskedelemügyi miniszter a költségvetés kapcsán évenkint az országgyűlés elé jelentést terjesz­teni köteles. A rendelkezésre álló hiteleknek fel nem használt részét az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapba kell beutalni. Az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapba utalt összegek kezelésének módját a kereskedelemügyi mi­niszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az Orszá­gos Ipartanács állandó bizottságának meghallgatása után akként állapítja meg, hogy a tartaléktőke is az ipari termelés biztosítására és növelésére használtas­sák fel. 16. §. A hazai termelés kivitelének előmozdítása érdekében a kereskedelemügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel egyetértőleg az ipari vállalatoknak kivi­teli hiteleket nyújthat, ezek javára hitelbiztosítási vagy más szükséges intézkedéseket tehet. 17. §. A kereskedelemügyi miniszter a kisiparnak és ipari szövetkezeteknek hitelnyújtással, közvetlen anyagi vagy gépsegéllyel való, és általában a kisipar fejlesztésére, termelésének előmozdítására irányuló állami támogatását az Iparosok Országos Központi Szövetkezete közreműködésével nyújtja. A kivitel előmozdítására irányuló állami támoga­tásban a kisipar és ipari szövetkezetek megfelelően részesítendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom