Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

_ 1931: XXI. t.-c. — 189' egy évre lekötött összegek nem haladhatják meg a költségvetésben felvett, és az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapban lévő tartalék, valamint az alapba visszafolyó kölcsönrészletek együttes összegét. Minden oly támogatás tekintetében, amelynek teljes összege az ötvenezer pengőt meghaladja, az Országos Ipartanácsot meg kell hallgatni. Ennek a szakasznak alapján engedélyezett támogatásról és az Országos Ipari és Kereskedelmi Alap állásáról a kereskedelemügyi miniszter a költségvetés kapcsán évenkint az országgyűlés elé jelentést terjeszteni köteles. A rendelkezésre álló hiteleknek fel nem használt részét az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapba kell beutalni. Az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapba utalt összegek kezelésének módját a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az Országos Ipartanács állandó bizottságának meghallgatása után akként állapítja meg, hogy a tartaléktőke is az ipari termelés biztosítására és növelésére használtassák fel. 16. §. A hazai termelés kivitelének előmozdítása érdekében a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az ipari vállalatoknak kiviteli hiteleket nyújthat, ezek javára hitelbiztosítási vagy más szükséges intézkedéseket tehet. 17. §. A kereskedelemügyi miniszter a kisiparnak és ipari szövetkezeteknek hitelnyújtással, közvetlen anyagi vagy gépsegéllyel való, és általában a kisipar fejlesztésére, termelésének előmozdítására irányuló állami támogatását az Iparosok Országos Központi Szövetkezete közreműködésével nyújtja. A kivitel előmozdítására irányuló állami támogatásban a kisipar és ipari szövetkezetek megfelelően részesítendők.