Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

9 Csődönkivííli kényszeregyességí eljárás. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásban a vagyonfelügyelőt és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egyletet az 1410—1926. M, E. számú rendelet 48. és 56. §-ai értelmében megillető díjat és költséget nem az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az előnyös kielégítésre jogosult és a hányadrészes hitelezők követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló egész vagyon alapján, hanem csupán a hányadrészes hitelezők kielégítésére szolgáló tiszta vagyoni fedezet, az úgynevezett szabad vagyon alapulvétele mellett kell megállapítani. (50. sz. jogegységi döntvény. 1932. évi március hó 16-án.) 850/1931. M. E. számú rendelet a csődönkívüli kényszeregyességí eljárásban az egyességi ajánlatra és az értékesítésre vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a csődönkívüli kényszeregyességí eljárásról szóló 1410/1926. M. E. számú rendelet kiegészítéseként a csődönkívüli kényszeregyességről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1916: V. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: /. Kényszeregyességí eljárás az adós vagyonának értékesítés végett igénybevételével. 1. §. Kereskedő vagy iparos csődönkívüli kényszeregyességí eljárás megindítása iránt beadott kérvényében vagy az el-