Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1931: XXI. t.-c. — 185 A törvényhatóságnak, illetőleg községnek a jelen§. alapján nyújtható kedvezményeket engedélyező határozatait a belügyminiszter a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg hagyja jóvá. 10* §„ Amennyiben helyi gazdasági érdekek új ipari vállalatok létesítését, vagy fennálló vállalatok lényeges kibővítését kívánatossá teszik, ezeket a törvényhatóságok és községek abban az esetben is felmenthetik a törvényhatósági és községi adók, illetőleg a község által szedett vámdíjak és egyéb helyi szolgáltatmányok alól, valamint akkor is részesíthetik pénzbeli és egyéb támogatásban, ha a jelen törvény értelmében állami kedvezményekre nincs is igényük. A törvényhatóságnak, illetőleg községnek a jelen §. alapján nyújtható kedvezményeket engedélyező határozatait a belügyminiszter a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg hagyja jóvá. 11. §. A kereskedelemügyi miniszter: a) a jelen törvény 3—7. §-aiban említett vállalatoknak építéséhez vagy megnagyobbításához szükséges építési anyagoknak, az azok felszereléséhez és berendezéséhez szükséges gépeknek, gépalkatrészeknek és berendezési tárgyaknak az államvasútakon, az államvasútak kezelésében levő helyiérdekű vasútakon és állami garanciát élvező vasútakon az önköltségi díjszabás mellett való szállítását engedélyezheti; b) a jelen törvény 1. és 2. §-ának hatálya alá tartozó, valamint mezőgazdasági, erdészeti és bányászati vállalatok részére szükséges iparvágányoknak az a) alatt említett vasútak által az önköltségek megtérítése melletti építését elrendelheti; c) az a) alatt említett vasútak tolatási költségei tekintetében az ipari vállalatok részére díjmérsékléseket engedélyezhet, esetleg ezeket a vállalatokat a tolatási költségek alól bizonyos időre teljesen felmentheti. 12. §. A 7. §-ban meghatározott esetekben a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel