Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

180 — Iparjog. — törvénycikkbe foglalt ipartörvény és az ezt módosító 1922, évi XII. törvénycikk hatálya alá tartoznak, b) energiatermelő és elosztó vállalatokra, c) háziipari vállalatokra, d) kohászati vállalatokra és ezek segédüzemeire. /. fejezet. A törvényben megállapított kedvezmények adományozásának teltételei. 2. %. Ennek a törvénynek 8—11. §-aiban részletezett kedvezményekben — amennyiben a 3—7. fokban meghatározott feltételeknek megfelelnek — részesíthetők: a) azok a vállalatok, amelyek legalább 30 lóerő mechanikai munkaszükséglet mellett 20 munkásnál többet foglalkoztatnak, vagy amelyeknél a vegyi folyamatok lebonyolítására használt berendezés, a termelés tömegszerűsége és a tőkebefektetés mértéke gyári jelleget állapít meg; b) közhasználatú energiatermelő és elosztó vállalatok; c) legalább 50 háziiparost rendszeresen foglalkoztató vállalatok; d) kisipari szövetkezetek. 3- %. A jelen törvény 8—11. §-aiban részletezett kedvezményekben részesíthetők a 2. §. a), c) és d) pontjában körülírt újonnan alakuló, vagy a 2. §. a) pontjában meghatározott mechanikai munkaszükségletet és munkáslétszámot időközben elérő vállalatok, ha olyan cikkeket gyártanak, amelyeket eddig hazánkban vagy egyáltalában nem, vagy nem olyan mértékben állítottak elő, hogy a fogyasztás jelentékenyebb részét fedeznék. Abban az esetben, ha valamely cikkben a hazai ipar termelése a fogyasztás 70 %-át már fedezi, illetőleg, ha a termelés ez alatt marad is, de feltehető, hogy az új vállalat alapításával, az ipari termelés a fogyasztást teljesen fedezni fogja, az ilyen cikknek előállításával foglalkozó vállalatok csak az Országos