Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

178 — Iparjog. — kivetését az 1934. évre halaszthatják, az 1933. évre vonatkozóan pedig eddigi tagsági díjaikat tarthatják fenn és ezeket állíthatják be az 1933. évre vonatkozó költségvetésükbe. A felvételi dij. 7. Mihelyt az ipartestület közgyűlése az új tagsági díjakat megállapította és határozata jogerőre emelkedett, a felvételi díjat, amelynek összege a törvény 10. §-ának első bekezdése szerint a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő, az új tagsági díjak figyelembevételével kell megszabni. Szenvedő választói jog. 8. A törvény 11. §-ának az a rendelkezése, amely a szenvedő választói jogot egyebek között valamely képesítéshez kötött iparnak az ipartestület működésének területén legalább három év óta való gyakorlásához köti, az ipartestületi szakosztályokban betöltésre kerülő tisztségekre is vonatkozik. Azt az iparost azonban, aki az ipartestület működésének területén legalább három év óta gyakorolt iparán kívül tevékenységét más iparra is kiterjesztette s ennek következtében az erre az újabb iparára fennálló szakosztálynak is tagjává válik, ebben a szakosztályban akkor is megilleti a szenvedő választói jog, ha újabb iparát három év óta még nem gyakorolja. A törvény hatálybalépése előtt megalakult önkormányzati szervek. 9. A törvény hatálybalépése előtt megalakult önkormányzati szervek tagjai (az elöljáróság, a bizottságok stb. tagjai) tisztüket annak az időnek leteltéig, amelyre választásuk szól, megtartják. Amennyiben a törvény hatálybalépése előtt megalakult valamely önkormányzati szerv tagjainak, vagy azok egy részének megbízatása lejárt és helyükre az új alapszabályok megalkotása előtt kell új tagokat választani, a választás módja és a megbízatás tartama tekintetében, ha eziránt a törvény nem rendelkezik, a régi alapszabályok rendelkezései irányadók.