Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

170 — Iparjog. — elöljáróság elnöke, alelnöke és tagja az ipartestületi széknek elnöke, alelnöke, illetőleg tagja nem lehet. A megbizatás lejártakor a szék elnöke, alelnöke és tagjai újból választhatók. Az ipartestületi szék ülései nem nyilvánosak, azokon az ipartestületnek más szerve csak az ipartestületi szék elnökének (alelnökének) meghívására képviseltetheti magát, az ilyen képviselő azonban csak az ipartestületi szék elnökének (alelnökének) kérésére, vagy hozzájárulásával szólalhat fel, szavazati joga nincs. Az ipartestületi szék működésével kapcsolatos írásos munkát az ipartestület irodai személyzete látja el. Az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás, vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket eljárásuk helytelenségére figyelmeztetni és amennyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat. Azokban az esetekben, amelyekben az egyik, vagy másik ipar munkakörének terjedelme körül merülnek fel nézeteltérések, ezeknek békés kiegyenlítése céljából az ipartestület tagjai az ipartestületi székhez fordulhatnak. Az ipartestületi szék jár el az alapszabályok és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok alapján az ipartestületi fegyelem ellen vétő tagokkal és a szolgálati fegyelem ellen vétő ipartestületi alkalmazottakkal szemben. Az ipartestületi elöljáróság megbízhatja az ipartestületi szék tagjait, hogy azokban a kihágási ügyekben, amelyekben az ipartestületet szakképviseleti jogkör illeti meg, mint szakképviselők járjanak el. 24. §. Az ipartestületi szék a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben a közvetlenség alapján tárgyal. Határozatképességéhez az elnökön (alelnökön) felül legalább két tagnak jelenléte szükséges. Ülésein csak az elnök, illetőleg az alelnök elnökölhet és az ipartestületi szék tagjain és jegyzőjén felül csak a meghívottak vehetnek részt. Az ipartestületi szék elé kerülő ügyekben az érdekeltek meghívása iránt a szék elnöke megfelelően rendelkezik. Az ipartestület tagjai az ipartestületi szék meghívásának eleget kötelesek tenni. Ha valamely meghívott fél másodszori meghívásra sem jelenik meg és elmaradását ki nem menti, az ipartestületi szék jelenléte nélkül is határozhat. A határozatokat az érdekelt felek előtt ki kell hirdetni és kívánságukra velük írásban is közölni kell. Az ipartestületi szék határozata nem akadálya annak, hogy az érdekeltek ügyüket az elbírálására illetékes hatóság elé vitessék. Az ipartestületi szék által a törvény 30. §-a második be-