Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.40011932. K. M. sz. rendelet. 167 tagok) megválasztásáról nyolc nap alatt jelentést kell tenni a felügyelő hatóságnak. A választást a felügyelő hatóság megsemmisíti, ha az a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközik. Az ipartestületi elöljáróság feladatai. 17. §. Az elöljáróságot az ipartestületi elnök (alelnök) lehetőleg havonta ülésre hívja meg; ugyancsak ő elnököl ar előljárósági üléseken. Az elöljáróság intézi az ipartestületnek mindazokat az ügyeit, amelyeknek intézése nincsen a közgyűlésnek, a külön bizottságoknak, szakosztályoknak, az ipartestületi széknek, avagy az elnöknek (alelnöknek) fenntartva. Az elnökkel (alelnökkel) együtt felügyel az ügyvitelre, a havi jelentéseket, valamint a levelezést és a havi pénztári kimutatást megvizsgálja. A tisztviselők kötelességszegéséből esetleg származó hátrányokat lehetőleg meg kell előznie. Súlyos visszaélés esetében az ipartestületi szék javaslatára a jegyzőt, illetőleg a pénztárnokot a legközelebbi közgyűlésig felfüggeszti és helyettesítésük iránt rendelkezik. Előkészíti a közgyűlés által tárgyalandó ügyeket. Az előző évi ügyvitelről jelentést terjeszt a közgyűlés elé. Ennek az évi jelentésnek egy-egy példányát meg kell küldeni a felügyelő hatóságnak, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának. Az elöljáróság határoz az ipartestület tisztviselőinek és altisztjeinek alkalmazása és elbocsátása tárgyában. Az elöljáróságnak bármely határozata vagy intézkedése ellen az azzal meg nem elégedő érdekelt fél tizenöt nap alatt élőszóval vagy írásban a felügyelő hatósághoz fordulhat, amely elsőfokon határoz. 18. §. Az előljárósági ülés határozatképes, ha az elnököt (alelnököt) s beszámítva, legalább a tagok fele jelen van. Az elöljáróság ülésein az ipartestület jegyzője is jelen van. Az elöljáróság üléseire tanácskozási joggal meghívhatja a számvizsgáló bizottság tagjait, a szakosztályok elnökeit, a pénztárost és az ügyészt, (Megjegyzés: Azoknál az ipartestületeknél, amelyeknél elölj árósági megbízottak működnek, még a következő rendelkezést kell felvenni: „Ezeken felül szükség esetén az előljárósági megbízottakat is meg kell hívni"). Az elöljáróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség estében az elnök (alelnök) dönt. Az olyan kérdéseknek megbeszélésében és a kérdések feletti szavazásban, amelyek valamely előljárósági tagnak személyi, vagy gazdasági érdekeit érintik, az illető tag nem vehet részt. Az előljárósági ülésekről rövid jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben az elöljáróság minden határozatát fel kell venni.