Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

158 — Iparjog. — A felvételi és tagsági dijak. 4, §. Az ipartestület kötelékébe való felvételért a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni. A felvételi díj ... . pengő. Az önkéntes tagul belépő gyárosok felvételi díja .... pengő. A felvételi díj a tagság egész tartamára szól. A felvételi díjat az iparos legkésőbb iparűzése megkezdésének napján, a gyáros legkésőbb tagul felvételének napján egy összegben köteles fizetni. Amennyiben az iparos halála után az általa gyakorolt ipart életben maradt házastársa gyakorolja, vagy az elhalt iparos után maradt törvényes, törvényesített, vagy örökbefogadott kiskorú gyermekek vagy unokák javára gyakorolják, ezek az ipartestület kötelékébe való felvételért felvételi díjat fizetni nem kötelesek. Az ipartestületi tagok tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díjak négy (esetleg több) fokozatosan emelkedő díjtételben a következők: I. díjtétel évi pengő, II. díjtétel évi pengő, III. díjtétel évi pengő, IV. díjtétel évi pengő, (Megjegyzés: Legalább négy díjtételt feltétlenül meg kell állapítani, de az ipartestület négynél több díjtételt is megállapíthat). Az önkéntes tagul belépő gyárosok tagsági díja évi . . . . pengő. (Megjegyzés: A törvény 10. §-a szerint az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén előírt általános kereseti adó alapjának vagy az ott folytatott képesítéshez kötött iparuk jövedelemezőségének és az abban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított díjtételek közül a megfelelő alá sorozni és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évrőlévre a tagsági díjat kivetni. A tagsági díjak kivetésére ezek szerint több lehetőség forog fenn. Ezek a lehetőségek a következők: /. lehetőség: Az ipartestület a kereseti adó alapját fogadja el a tagsági díjak kivetésének alapjául. Ebben az esetben az alapszabályokba a következő rendelkezést lehet felvenni: „Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén előírt általános kereseti adó alapjának alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított díjtételek közül a megfelelő alá sorozni olyképpen, hogy azokat, akiknek kereseti adóalapjuk 50 pengőt meg nem halad, az I., azokat, akiknek kereseti adóalapjuk 50 pengőn felül van, de 100 pengőt meg nem halad, a II., azokat, akiknek kereseti adóalapjuk 100