Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.40011932. K. M. sz. rendelet. 153 teti nevét, átadja a jelzéssel ellátott szavazó lapot, a szavazó lap elhelyezésére rendelt jelzéssel ellátott levélborítékot és a szavazó lap kitöltésénél használandó iront. A közgyűlési kiküldött a szavazólap kitöltése céljából kellőképpen elkülönített asztalhoz megy, a szavazólapot kitölti, a borítékba teszi, leragasztja és átadja a választás vezetőjének, aki a lezárt borítékot jelenlétében a választási urnába helyezi. 48. §. A választás vezetője, mihelyt az alakuló közgyűlésen megjelent kiküldöttek leadták szavazataikat, vagy mihelyt a megjelentek túlnyomó része nem jelentkezik, a szavazást lezárja. Az érvénytelen szavazólapok. 49. §. Érvénytelenek azok a szavazólapok: 1. amelyek nem a jelzéssel ellátott borítékba helyeztettek; 2. amelyekről megállapítást nyer, hogy nem a választás vezetőjétől valók; 3. amelyekből nem állapítható meg, hogy a szavazat kinek a nevére szól; 4. amelyeket megjegyzés vagy fenntartás kisér. A választás eredményének megállapítása. 50. §. A választás vezetője a borítékokat és szavazólapokat a borítékok felbontásának sorrendjében megfelelően számozza. Megállapítja az érvénytelen és az érvényes szavazatokat és összegezi a szavazatok eredményét. A választásról jegyzőkönyvet vesz fel, ebben feltünteti az érvényteleneknek nyilvánított szavazatokat, érvénytelenítésük okát és a szavazás eredményét. Ezt követően a szavazás eredményét kihirdeti, a jegyzőkönyvet a szavazólapok és borítékok csatolásával lezárja és megőrzés végett a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti. A választások ellen az érdekeltek tizenöt napon belül a kereskedelemügyi miniszterhez fordulhatnak, aki végérvényesen határoz. A következő választási ciklusra szóló választások. 51. §. Az első hat éves ciklust követő ciklusra szóló választásokat oly időben kell foganatosítani, hogy az új alakuló