Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.400/1932. K. M. sz. rendelet. 149 nem élhet az az ipartestületi tag, aki a törvény 11. §-ának második bekezdése értelmében tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Egyébként a szavazás, a szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése az erre vonatkozó szabályok szerint történik. Az iparhatósági biztos jelenléte. 40. §. A szavazás alatt az iparhatósági biztosnak jelen kell lennie. Amennyiben az iparhatósági biztos a megjelenésben akadályozva lenne, vagy ez a tisztség nem lenne betöltve, az illetékes elsőfokú iparhatóságnak külön küldöttel kell magát a szavazásnál képviseltetnie. Az iparhatósági biztosnak, illetőleg helyettesének ügyelnie kell arra, hogy a szavazás szabályszerűen történjék. A jegyzőkönyv. 41. §. A közgyűlés és a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben a szavazatszedő bizottság, esetleg bizottságok megalakítását, a szavazás megkezdésének és lezárásának időpontját, a szavazásban résztvett tagok számát, a szavazás- menetét és eredményét fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az elnökön (alelnökön) és jegyzőn felül az iparhatósági biztosnak, vagy helyettesének is alá kell írnia. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a leadott választási lajstromokat. A szavazás eredményének felterjesztése. 42. §. Az ipartestület elnöksége a szavazás eredményéről jelentést készít. A jelentésben fel kell tüntetni: az ipartestület székhelyét; a kereskedelmi és iparkamarát, amelynek kerületéhez tartozik az ipartestület; az ipartestület tagjainak számát; a közgyűlési kiküldötti és pótkiküldötti tisztségre legtöbb szavazatot nyert egyének nevét, mindegyiknek neve mellé születésének évét, hónapját és napját, iparát, amelyet gyakorol és lakóhelyét. Az így elkészített jelentést az ipartestület elnökén (alelnökén) felül az iparhatósági biztosnak, vagy helyettesének is alá kelt írnia.