Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

4 — Csődtörvény. — nincs. A megbízás adását a lajstromokban fel kell jegyezni és a megbízást nyert ügyvéd csak akkor kerülhet ismét sorra, ha az alaplajstromból már mindenki megbízáshoz jutott. Előbb is kirendelhető azonban ismételten az, akinek egy vagy több megbízásból származó keresete a 2000 pengőt nem érte el. A lajstromokból kihagyott ügyvéd kirendelésének csak rendkívüli kivételes esetben, fontos okból, különösen akkor lehet helye, ha a tisztség ellátása különleges szakképzettséget vagy hosszas gyakorlati tapasztalatokat kíván és az irányadó alaplajstromokba felvettek ezekkel nem rendelkeznek vagy ha a lajstromba a kirendelő bíróság területén lakó ügyvéd felvéve nincsen. Csődtömeggondnokul kirendelésnek nem akadálya az, hogy az ügyvéd ugyanabban a fizetésképtelenségi ügyben, mint vagyonfelügyelő működött. A jelen bekezdésben felsorolt esetekben sem lehet azonban kirendelni azt az ügyvédet, akivel szemben a 2. §. a), b) és c) pontjában megjelölt kizáró okok valamelyike áll fenn. ad 100, §. A csődtömeggondnok azokban a perekben, melyekben a tömeghez tartozó vagyon tekintetében az 1881: XVII. t.-c. 100. §-a értelmében képviselői jogkörben eljár, vagy eljárt, a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csődtömeggel szemben való megállapítását nem kérheti, hanem az ilyen költségek és díjak megállapítása is a csődbíróság (Cst. 103. §.) hatáskörébe tartozik. (46. sz. jogegységi döntvény. 1931. évi december hó 12-én.) 5600/1930. I. M. sz. rendelet az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönt felvevő vállalat ellen irányuló végrehajtás, zárlat és biztosítási intézkedések tárgyában. V. Csőd, kényszerfelszámolás és csődönkívüli kényszeregyességí eljárás esetére szóló szabályok. 41. §. A végrehajtásnak az ipari jelzálogadós ellen e rendelet értelmében való elrendelése vagy folytatása nem érinti azokat a szabályokat, amelyek az adós elleni csőd megnyitására és az adósnak arra a kötelességére vonatkoznak, hogy a