Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

138 — Iparjog. — A munkaügyi bizottság munkakörét és eljárását a törvény 26. §-a szerint az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az ipartestületi békéltető bizottság. 24, §, A törvény 27. §-ával kapcsolatosan, amely az ipartestületi békéltető bizottságok megalakítását szabályozza, a következőkre kell utalni. A munkaügyi bíráskodást ezidőszerint a 25.900/1925. számú igazságügyminiszteri rendelettel hatályában — némi módosításokkal — fenntartott 9.180/1920. M, E. számú rendelet szabályozza. E rendelet 1. §-a a munkaügyi bíráskodás körébe vonja egyebek között mindazokat a pereket, amelyek az ipari munkaadó és a vele magánjogi szerződés alapján szolgálati jogviszonyban álló iparossegéd és tanonc közt, úgyszintén az ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló ipari munkavállalók között a szolgálati szerződésből merülnek fel, ideértve a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából és a szolgálati viszony időelőtti megszűnéséből keletkező, valamint a munka tárgyain, vagy eszközein okozott kár megtérítése iránt indított pereket is. Ugyancsak az első szakasz rendelkezik az iránt is, hogy a munkaügyi bíráskodás a kir. járásbíróságnak, mint munkaügyi bíróságnak hatáskörébe tartozik, még pedig a 25.900/1925. számú igazságügyminiszteri rendelet 2. §-a értelmében a pertárgy értékére tekintet nélkül. A 9.180/1920. M. E. számú rendelet 7. §-a fakultatív értelemben fenntartja a munkaügyi bíráskodás alá eső perekben az ipartestületi békéltető bizottságnak hatáskörét. A 9.180/1920. M. E. számú rendelet megszűntette az előzetes közigazgatási eljárás kötelező voltát, amidőn lehetővé tette a felek részére azt, hogy ügyüket az előzetes eljárás mellőzésével közvetlenül is a rendes bíróság, mint munkaügyi bíróság elé vihessék. A rendelet 7. §-a meg is szorította az előzetes közigazgatási eljárás körét, amennyiben csak azok az iparosok, akik valamely ipartestületnek tagjai, úgyszintén az ezeknél alkalmazott segédek és tanoncok vihetik az 1. §. alá eső követeléseiket az ipartestület békéltető bizottsága elé és ők is csak addig, amíg egyikük a követelés tárgyában a keresetet a