Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
120 — Iparjog. — tek taglétszámának alsó határát az 1884. évi ipartörvényben megállapított száz taggal szemben, kétszáz tagban állapítja meg. Ezt a követélményt azonban a törvény nem kívánja egészen mereven érvényesíteni ós ezért lehetővé teszi, hogy a kereskedelemügyi miniszter az elsőfokú iparhatóság előterjesztésére, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után, kétszáznál kevesebb tagu ipartestület alakítását is megengedhesse, ha az ipartestület fenntartásához szükséges anyagi eszközöket biztosítottaknak látja. Budapest székesfőváros területén jövőben is iparágak, vagy iparcsoportok szerint kell az ipartestületeket alakítani. Ezen szakmaszerinti ipartestületek taglétszámának alsó határát a szakasz harmadik bekezdése az 1884. évi ipartörvénnyel megegyezően száz tagban állapítja meg, azzal a továbbmenő korlátozással, hogy száznál kevesebb tagu ipartestület létesítésének megengedésére nem nyújt lehetőséget. Ezeknél az ipartestületeknél a kötelékükből való kiválás alapjául a törvény rendelkezései szerint kizárólag csak áthidalhatatlan gazdasági érdekellentétek szolgálhatnak, amelyek tartósan megzavarják a testület kebelén belül a szembenálló érdekcsoportok nyugodt együttműködését. Ilyen érdekellentét lehet például az, amely esetleg a munkát kiadó és a munkát vállaló (bedolgozó) csoportok között a munka díjazása tekintetében keletkezik. Nem gazdasági természetű okok, aminők például az ipari képesítés fokozatai, avagy társadailmi, felekezeti, vagy világnézeti különbségek, a kiválás alapjául nem szolgálhatnak. Meglévő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása és működésük területének megváltoztatása. 3. §. A törvény 3. §-a az ipartestületi hálózat kiépítésével kapcsolatosan a hatálybalépése előtt alakult ipartestületeket teljes védelemben részesíti, olyképen rendelkezvén, hogy ezeknek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet. Ezen túl azonban a védelem nem megy, nevezetesen a fennálló ipartestületek működése területének megváltoztatását, akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változ-