Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

118 — Iparjog. — tületek országos központja bármely szervének oly határozatát vagy intézkedését, amely a hatályban lévő törvényi rendelkezésekkel, a központ céljával, az iparosság érdekeivel ellenkezik, mind felszólalás esetében, mind hivatalból megsemmisítheti és a köz­pont illető szervét újabb határozatnak záros határ­időn belül leendő hozatalára utasíthatja. 56. §. Az ipartestületek országos központja párt­politikai működést nem fejthet ki, pártpolitikai moz­galmakban nem vehet részt, közgyűlésein, választ­mányi ülésein pártpolitikai kérdések tárgyalását meg nem engedheti. III. Fejezet. Vegyes rendelkezések. 57. §. Az 1884. évi XVII. t.-c. alapján alakult ipartestületek alapszabályaik és egyéb szabályaik he­lyébe a törvény életbelépésétől számított egy év alatt a törvény rendelkezéseinek megfelelő új alapszabá­lyokat és szabályzatokat kötelesek alkotni. Az új ipartestületek megalakítására, továbbá az 1884. évi XVII. t.-c. alapján létesült ipartestületek átszervezésére vagy feloszlatására az eljárást, figye­lemmel e törvény rendelkezéseire, a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos köz­pontjának meghallgatása után a kereskedelemügyi mi­niszter rendelettel állapítja meg. 58. §. E törvény életbelépésével az 1884. évi XVII. t.-c. 122—126., 128—139., 141., 144—148. és 176. §-ai hatályukat vesztik. 59. §. Az 1884. évi XVII. t.-c. alapján az ipartes­tületekre vonatkozóan kiadott miniszteri rendeletek­nek mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen tör­vény rendelkezéseível ellentétben nincsenek, mindad­dig hatályban maradnak, amíg eltérő újabb rendelke­zés következtében hatályukat nem vesztik. 60. §. E törvény életbelépésének napját a keres­kedelemügyi miniszter állapítja meg. E törvényt a kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom