Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 107 1. a kézműves iparosok érdekeinek állandó figyelése és az érdekeiket érintő törvények és rendeletek esetleg szükséges módosítására, valamint kiegészítésére irányuló javaslatok megtétele; 2. a kézműves iparosok érdekében szükséges új törvények és rendeletek előkészítésének javaslatba hozása; 3. a kézműves iparosokat érintő törvénytervezeteknek és rendelettervezeteknek tanulmányozása és véleményezése; 4. az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására vélemény adása; 5. a kézműves iparosok gazdasági helyzetének tanulmányozása, a gazdasági helyzetük és jólétük emelésére szolgáló intézmények létesítésének kezdeményezése, közreműködése a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében; 6. közreműködés mindazon intézmények feladatainak ellátásában, amelyek tekintetében ezt törvény vagy rendelet teszi kötelsségévé; 7. az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányítása, önkormányzatuk érintése nélkül; 8. az ipartestületektől eléje terjesztett ügyek tárgyalása és az ipartestületek támogatása feladataik ellátásában; 9. a szakirodalom támogatása. Az ipartestületek országos központja az ipartestületeknek és a hatóságoknak hozzá intézett megkereséseit érdemben elintézni köteles. A kereskedelmi és iparkamaráknak a fennálló törvényeken és kormányrendeleteken alapuló működési köre érintetlenül marad. Az ipartestületek országos központjának tagjai és a tagsági díjak. 38* §. Az ipartestületek országos központjának minden ipartestület a törvénynél fogva tagja. A tagság addig tart, amíg az ipartestület működése meg nem szűnik.