Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 93 Az ipartestületi elnök, alelnökök és elől járósági tagok (póttagok) megválasztásáról nyolc nap alatt jelentést kell tenni a felügyelő hatóságnak. A választást a felügyelő hatóság megsemmisíti, ha az a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközik, 19. §, Az elöljáróságot az ipartestületi elnök (alelnök) hívja meg; ugyancsak ő elnököl az elöljáróságí üléseken. Az elöljáróság intézi az ipartestületnek mindazokat az ügyeit, amelyeknek intézése nincsen a közgyűlésnek, a külön bizottságoknak, szakosztályoknak, az ipartestületi széknek, avagy az elnöknek (alelnöknek) fenntartva. Az elöljáróság határoz az ipartestület tisztviselőinek és altisztjeinek alkalmazása és elbocsátása tárgyában. Az elöljáróságnak bármely határozata vagy intézkedése ellen az azzal meg nem elégedő érdekelt fél tizenöt nap alatt élőszóval vagy írásban a felügyelő hatósághoz (34. §, 2. és 3. bekezdés) fordulhat, amely elsőfokon határoz. Az ipartestület képviselete. 20. §. Az ipartestületet, mint jogi személyt, a törvényes működési körének korlátai között felmerülő jogcselekmények tekintetében — ideértve jogügyletek kötését is — a bíróságokkal, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az ipartestület elnöke és jegyzője, akadályoztatásuk esetén az elöljáróság által erre kijelölt alelnök és előljárósági tag képviseli. E minőségük igazolására, amennyiben az igazolás szükségessé válik, bárminő jogügyletnél elégséges a felügyelő hatóság tanúsítványa. Az ipartestület bevételeit csak a törvényben megállapított feladataínak ellátásával egybekötött kiadások fedezésére fordíthatja. A tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzésé-