Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog II. kötetéhez. A „kereskedelmi melléktörvények”-hez és a „váltótörvény”-hez (Budapest, 1933)

80 — Tőzsdei szokások. — megjelölt helyen fekszik és amennyiben hajóban lévő árú kerül bemutatásra, csak olyant, amelyre nézve a 29. §. 1—6. pontjaiban felsorolt feltételek is fennforognak. Ha a szállítónál a kiutaló jegyek szétosztását követő hétköznap délutáni 5 órájáig olyan átvevő jelentkezik, aki az ugyanazon hajórakományból kielégítendő összes kiutalójeggyel, avagy a rakománynak legalább is olyan részére vonatkozó kiutaló jegyekkel rendelkezik, amely részt a hajózási vállalat a 29. §. 5. pontjában foglalt feltételek mellett továbbfuvarozni hajlandó, — a rakományt, illetőleg annak a 32. §. 1. bekezdésében meghatározott részét a szállító, az átvevő írásban közölt kívánatára, hajórakomány gyanánt köteles átadni. A 32. '§. utolsó bekezdését ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. 34. §. Ha a leszámolóiroda által egy hajóból kötésenkénti átvételre kiutalt árú egy része a 33. §. 1. bekezdése, illetőleg a 33. §. 2. bekezdése értelmében hajórakomány gyanánt, másik része pedig kötésenként kerül átadásra, a kötésenként átadásra kerülő árú tekintetében az Általános Határozatok 81. §. szerinti teíljesítési nap, a hajórakomány gyanánt átadásra kerülő árú tekintetében azonban az ezen napot követő hétköznap a teljesítés napja és pedig akkor is, ha ez a nap már a szállítási hónapot követő hónapra esik. Amennyiben az Általános Határozatok 81. §-a szerinti teljesítési nap esős nap (Általános Határozatok 27. §. 3. bekezdés), avagy ha ezen a napon a munkát más elemi akadály gátolja, — az előző bekezdés akként módosul, hogy a hajórakomány gyanánt átadásra kerülő árú tekintetében az Általános Határozatok 81. %-a. szerinti teljesítési nap utáni első munkanapot követő hétköznap a teljesítés napja. 35. §. Ha az árúnak egyetlen átvevője, avagy a kötésenként átadandó árú átvevőinek mennyiség szerinti többsége legkésőbb a teljesítési napot megelőző nap délelőtti 10 órájáig a hajónak a 28. §. a) pontjában megjelölt tárházak valamelyikéhez való átállítását kéri, a szálllító a hajót a kijelölt tárházhoz átállítani, ilyen kérelem hiányában pedig azt a hajót, amelyből az árú kötésenként kerül átadásra, saját választása szerint és saját költségére fenti tárházak valamelyikéhez állítani köteles.