Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog II. kötetéhez. A „kereskedelmi melléktörvények”-hez és a „váltótörvény”-hez (Budapest, 1933)

36 — Karteltörvény. — a m. kir, közgazdasági miniszter utasítása alapján előterjesztett kérelmére rendbüntetésül pénzbírsággal kell büntetni azt: 1. aki az 1. §. alá eső megállapodás vagy határozat bemutatását a törvény ellenére igazolatlanul elmulasztja; 2. aki a 6. §. 1. pontja alapján hozzáintézett felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, vagy a tett intézkedés foganatosítását akadályozza; 3. indítványra vagy hivatalból is azt, aki annak ellenére, hogy a 7. §. 1—3. pontja alapján pénzbírsággal sújtották, végrehajt oly határozatot vagy megállapodást, amelynek végrehajtásától a Kartelbíróság eltiltotta, vagy a Kartelbíróság által eltiltott tevékenységet folytat, vagy ily magatartást tovább tanúsít. Mind a jelen §. alapján, mind a 7. és a 10. §. alapján alkalmazható pénzbírság kiszabásában figyelembe kell venni a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni haszon nagyságát, és a pénzbírságra ítéltnek vagyoni viszonyait; a pénzbírság összege egyéb korlátozás alá nem esik. A pénzbírsággal sújtottak és az alakulat egyetemlegesen felelősek. Ha a 2. vagy a 3. pont alapján valaki ellen már ismételten szabtak ki pénzbírságot, a m. kir. közgazdasági miniszter indítványára, vagy újabb közérdekű perben a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság indítványára a kereskedéstől vagy az iparűzéstől végképen vagy határozott időtartamra eltiltást is ki lehet mondani. 15. §. Amennyiben bírság kiszabását nem a közérdekű perben kérik, a bírság kiszabására irányuló eljárásra a kereskedelmi vétségek esetében követendő eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A 14. §. 1. és 2. pontja esetében a kir. törvényszék, 3. pontja és utolsó bekezdése esetében pedig a Kartelbíróság jár el. A m. kir. igazságügyminiszter az esetleg szüksé-