Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

91 szűnt szolgálati viszonya folytán a felmondási és végkielégítési járandóságok ót megilletik; nem tokinthető kifejezett joglemondásnak, hogy felperes az akkor kapott 1.000.— P-t teljes kiegyenlítésül vette fel, de egyébként is, a zsidók elleni kényszerintézkedésekkel kapcsolatos joglemondások hatóiytalanok. (Bp. tsz.) (11/315) 40. ENGEDMÉNY. A végrehajtást szenvedő „kézizálog szerződés és engedmény"-nek eímzett okirattal az általa haszonbérelt ingatlanon előálló mindenféle jövőbeli termény és egyéb hozadékot a felperessel szemben fenálló tartozása erejéig utóbbi javára „engedményezte" és feljogosította hitelezőjét, hogy a terményekkel és hozadékokkal „mindaddig, míg tartozásából bármely összeg is fennáll, mint sajátjával rendelkezhessék." Az alperes végrehajtató e foglalás feloldása iránt indított igénypert, amit Kúria elutasít azért, mert a felperes sem tulajdonjogot,. sem zálogjogot nem szerzett, mert a jövőbeli termés az elválasztásig az ingatlannak alkotó része és mint ilyen, külön dologi jognak nem lehet tárgya. De a nyilatkozat engedményezésnek sem minősülhet, mert ennek tárgija csak valamely követelés lehet, ennek fogalmi körébe pedig a földtől várt ternvésnyujtás nem sorozható; de egyébként is a vitatott engedményezés a várt szolgáltatás tartamának és terjedelmének teljes bizonytalansága és meghatározhatatlansáqa miatt érvényesen létrejöttnek nem volna tekinthető. (0. P. V. 1499/1944.)