Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

85 esik a felperes terhére, hogy az 7.945. >?o>\ J£. előtt felajánlott 200.000 P-t nem fogadta el, mert akkor a pengő vásárlóereje már olyan mértékben csökkent, hogy a 200.000 P számba sem vehető részletfizetés lett volna. Viszont felperes javára eső ténykörülmény, hogy követelésé oly munkateljesítményének az ellenértéke, melynek célzata az volt, hogy az alperes részére üzleti előnyt biztosítson. Az alperes terhére esik, hogy 1945. szept. 7.-e óta teljesítési késedelemben van. Emellet figyelembeveendő volt az is, hogy az alperes fakereskedő, aki ebben az esetben is a jutalékigény alapjául szolgáló kétszáz vagon, tehát aránylag nagyobb mennyiségű tűzifát adott el és üzlete körében másokra átháríthatja a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt. Mindezek alapján Kúria a közvetítési díjat a Magyar Nemzeti Bank általánosan használt átszámítási táblázata alapján 50%-osan valorizálta. (11/287) Kúria az alperes bűncselekményéből eredő kártérítési öszszeget 100%-osan valorizál és kimondja, hogy közömbösek az al peresnek vagyoni viszonyai, minthogy bűncselekmény által okozott kártérítésről van szó. (11/342) A Kúria kártérítési igénynek 40%-os átértékelését rendeli el, figyelemmel többek között arra, hogy alperes, bár liitbizományi vagyonának 80%-át elvesztette, mégis ma is tekintélyes vagyon és jövedelem felett rendelkezik, de a kisajátítási kártalanítási összeget nem tudta értékállóan befektetni, viszont felperes havi 960.— Ft fizetésű magántisztviselő, akinek minden vagyona az alperesi ingatlanokba eszközölt beruházásai voltak és a kártérítési összeget az elértéktelenedés ellen meg tudta volna védeni. (11/310) A Kúria dologi károk iránti kártérítési perben egy roncsokból összeállított tehergépkocsival havonta átlag 1—2 fuvart teljesítő alperessel szemben 50%-os átértékelést alkalmaz. (11/229) A valorizációs táblázat alapján 797.— Ft-nak megfelelő bál eseti pengő-járadékot a Kúria csupán 250.— Ft-ban állapítja meg, kimondván: a kártérítés összegének megállapításánál figyelembe kell venni az életszínvonal általános leszállását, az igényeknek a jelenlegi körülmények által követelt tetemes mérséklését, a jövedelmeknek jelentős csökkenését, ami bizonyára bekövetkezett volna a baleseti járadékot igénylő felperes néhai férjének jövedelme tekintetében is, és a konkrét esetben figyelembe kellett venni azt is, hogy az alperes vagyonának tekintélyes részét a háborúban elvesztette és hogy az alperesi film-