Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

A törvénynek mindenkor a meglevő gazdasági és társadalmi viszonyokat kell célszerűen szabályozni. Az életviszonyok erőí^ebbek, mint a jogszabályok, ezért a törvénynek kell az élethez alkalmazkodni, mert ha nem, úgy ez elemi erővel, forradalmi úton söpri el a közfelfogással ellentétes törvényeket. El lehet ezt kerülni akkor, ha az írott jogszabály eddigi tévesnek bizonyult és a közfelfogással ellentétben álló értelmezése helyébe az új, belyes értelmezés lép. Itt nagyhatású szerepe lehet a . Kúria jogegységi tanácsának, ha a törvény korszerű értelmezésével és az alakuló jogszabályok kifejlesztésével, előmozdításával siet elejét venni a jogbizonytalanságnak. Fel kell ismernie azt a magasztos feladatot, hogy forradalmi időkben elő kell segítenie a megváltozott élethez simuló új jogelvek kialakulását. A forradalom nem a barrikádharc és nem feltétlenül az erőszak romboló ereje, hanem a társadalom olyan átalakulása, mikor a gazdasági fejlődés folytán a régi uralkodó osztály kénytelen a hatalmat az pddig elnyomott osztálynak egészben Vagy részben átadni. Ez a forradalom folyik most nálunk. Ettől a csendes forradalmunktól az emberi jogok kiteljesedését várjuk. Várjuk a félelem és nélkülözéstől mentes élet megteremtését, várjuk azt a kort, amely minden embernek, aki ezt másnak is megadni kész, biztosítja a gondtalan megélhetését, betegségben ápolását, a munka jogát, de egyszersmind kötelességét is, a hozzászólás jogát, a munkafeltételekhez, a gazdasági, a politikai és kultúréíethez, amely megadja az egyenjogúságot, a személyes szabadságot és a részvétel jogát az állam és önkormányzat irányításában. A demokráciának, a szocializmusnak feladata az emberi fogók ilyen kiépítése, de azok védelme is minden támadás és minden önkény ellen. És ki legyen az, aki ezt megvalósítja, há nem a jogász! A munkásjogászok első gyűlésén állítottam fel azt a tételt, hogy az ő romlatlan jogérzetüknek, igazságszeretetüknek is szerepe lesz az új magyar jogszabályok kialakulásánál. Ezt az újjáalakító munkát, ha lehet törvényes eszközökkel törvényhozás útján, vag\v a szokások megfelelő kialakításával kell elvégezniök. Ennek a tételnek a jogirodalomban helyeslő vissz hangja támadt, mert ez a tevékenység még a formákhoz ragaszkodó jogász ellenzésével sem találkozik. Igaz ugyan, hogy a fogász a jogszabályok keletkezésénél erősen ragaszkodik a közjogi szabályok betartásához, elismeri mégis annak szükségességét, hogy az életben be nem vált jogszabályokkal szemben az életviszonyoknak megfelelő szokásjognak ki kell alakulnia. A