Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
76 szege szolgál alapul,.hanem a hasonló állásban álló alkalmazott járandóságainak forint összege. (11/347) A Kúria gyakorlata szerint az elértéktelenedett szolgálati járandóságokat a késedelmes munkaadók a szolgáltatás idején a kollektív szerződésben megállapított munkabéreknek megfelelő összegben tartozik kifizetni és a közkézen forgó átértékelés] táblázat e vonatkozásban nem irányadó. Ezen elv ellenére is helye lehet azonban, különösen a munkaadó feltételezett teljesítőképességére tekintettel, olyan körülményei bizonyításának, amelyek különleges esetekben kisebb mértékű átértékelést indokolnak, mint adott esetben az a körülmény, hogy alperes egész forgótökéjét — 250 wg búzát — a háború folytán elvesztette és az egyéb terhek megmaradt vagyonát is felemésztik. (117623) A munkabér jogi természete, de főként annak megállapításánál érvényesülő szociális és méltányossági elvek indokolják, hogy a bíróság a munkavállaló részére lehetőleg a teljes értékkel valorizált munkabért ítélje meg, a munkaadó. azonban nem zárható el attól, hogy olyan körülményeket bizonyítson, amelyek különleges esetekben reánézve méltányosabb átértékelést tesznek indokolttá, különösen ha aránylag magasabb kategóriába tartozó olyan alkalmazottról van szó, akinek a létfenntartását a szolgálati járandóságok esetleges kisebb mérvű átértékelése sem veszélyezteti. (11/410) e.) Ügyvédi munkadíj. Ügyvédi munkadíjaknál az állandó bírói gyakorlat szerint mindig az utolsó megállapítás idején fennálló érték az irányadó, miért is annak átértékelése jogszerű. (I/80/a.) Ügyvédi díjak összegszerű megállapítása a ténykedések utólagos értékelése alapján az ítélkezések időpontja szerint történik. (1/24) Felperes ügyvédi munkadíj igénye 1935-ben 28.922.— P volt, amit Kúria valorizáltan 15.000.— Ft-ban állapít meg. A Kúria mérlegelés tárgyává tette, különösen azt, hogy az alperes örökségének jelentős részét tevő ingatlan értéke lényegesen alatta van a hagyaték megnyíltakor volt értéknek, továbbá, hogy felperes eljárása az alperesnek kárt okozott, a felperes ellen indított perek és végrehajtások az alperes teljesítőképes ségét is hátrányosan befolyásolták és ebből folyóan fizetési késedelmét enyhítik, valamint, hogy a pénzromlás gazdasági következményeit nem lehet kizárólag az egvik félre hárítani, (1/219)
