Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
70 dosítja, Hogy felperest feljogosítja arra, hogy az egyik gép vételétől elálljon, másrészről az előre kifizetett összeget egészben a másik gép vételárára számolja el és arra kötelezi felperest, hogy e gép vételárából még hiányzó összeget, — a vételárnak mintegy hat százalékát — teljesen átértékelve fizesse meg az alperesnek s ezen felül viselje azt a költséget, amely esetleg azoknak a hiányoknak pótlásával merül fel, amelyek a gépben a háborús események következtében az alperes hibáján kívül keletkeztek. (11/229) A felperes kárának megtérítése iránt a fellebbezési eljárásban másodlagos kereseti kérelmet terjeszt elő arra az esetre, ha a bíróság az alperest a gazdasági lehetetlenülés megállapítása folytán teljesítésre nem kötelezné, ezt azonban a fellebbezési bíróság, mint új keresetet a Pp. 494. §-ának (2) bekezdése alapján visszautasította. Ez a döntés azonban nem helytálló, mert ha gazdasági lehetetlenülés bekövetkezett, a bíróság hivatalból rendezi a felek jogviszonyát és pedig akkor is, ha az egyik felet — esetleg a kár méltányos megosztásával — az elállásra feljogosítja. Utóbbi esetben a kereseti követelés a per során alakul át hivatalból is megbírálandó kárköveteléssé. A másodlagos kereseti kérelem tehát a Pp. 188. §. 5. pontja folytán még keresetváltoztatásnak sem tekinthető és nem minősül az új keresetnek sem. (11/647) 36. VALORIZÁCIÓ. A.) Valorizáció általában. a.) Jogalapja. Valorizáeióuéd a joghasonlatosságnál fogva, figyelembe kell venni azokat az általános szempontokat, amelyek az 1928 : XII. te. 12. #-ában vannak felsorolva. (11/301) A haszonbérleti szerződésben kikötött, de nem teljesített szolgáltatások ellenértékének megítélésére, tehát lényegileg kártérítésre irányuló perben, az átértékelés kérdésében az 1928 : XII. te. 12. §-a alkalmazandó a joghasonlatosság elvénél fogva. (11/220) Az a jogszabály, hogy a kár bekövetkeztekor volt pénzértékben térítendő meg, csak a rendes gazdasági viszonyok mellett alkalmazható; amikor azonban a pénz értéke a gazdasági viszonyok mélyreható változása folytán állandóbb jelleggel lényegesen megváltozott, ezt az általános szabályt fenntartani nem lehet, mert különben a kötelezett fél értékben kevesebbet