Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

Felperes az alperestől 1944 márciusában kapott köicsönöszszeg visszafizetését 1944 októberében, kollö időben felajánlotta, azonban a fizetést alperes nem fogadta el. A Kúria álláspontja szerint bár az alperes terbére esik a teljesítés visszautasítása, ez azonban nem járbat azzal a következménnyel, bogy a pénz elértéktelenedése folytán ennek összes hátrányát egyedül ö viselje. A jelen esetben, amikor is az alperest a neki járó köl csönösszeg ellenében nagyértékű ingóság (zongora) kiadása terhelte, a Kúria kivételesen a kölcsönt is átértékelés alá esőnek tekintette. (1/140) A nagyfokú pénzromlás idejében teljesítendő pénztartozás teljesítésére mégszabott batáridő olyan pontosan meghatározott határidőnek kell tekinteni, amelynek elmulasztása feljogosítja az ingatlan eladóját a még foganatba nem ment ügylettől való elállásra, még akkor is, ha a vevő a korábban esedékes volt, de ki nem fizetett vételárhátralékot utóbb átértékelten kínálta is fel, mert eladó a vevő mulasztása folytán őt vagylagosan megillető jogok közül szabadon választhatott. (11/345) Ertékállandósági kikötéssel biztosított, 1946. szept. 1.-én visszafizetni esedékes volt kölcsönnek 1946. július 24. napján adópengőben felajánlott visszafizetését hitelező jogszerűen utasíthatta vissza. (11/404) Alperes 1945. őszén a búza-értékben vállalt ingatlanvételár hátralékot néhány nappal a búza új ármegáUápitása előtt az utoljára hetekkel azelőtt megállapított búzaárban akarta kiegyenlíteni. A Kúria kimondja, hogy alperesnek ez az eljárása a pénz vásárlóerejében beállott nagymérvű csökkenés folytán a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellenkeznék, mert köztudomásúlag a Jtatósági ármegállapítás nem volt képes a rohamos pénzromlással lépést tartani, amit alperes nem használhatott ki a maga javára, minélfogva a Kúria az alperes által megkísérelt teljesítést követően néhány nappal megállapított új búzaár alapul vételével állapította meg az alperesi vételár hátralékot.#(II/2) Felperes az alperesnél rendelt áruk vételárát azonnal lefizette, majd később felárat fizetett és ezután alperes már részteljesítést is eszközölt. Kúria alperest, aki csak a leszállítás idejében érvényben lévő ár lefizetése ellenében akar teljesíteni, az áruk leszállítására kötelezi, mert a mondott tényállásból megállapítható, a feleknek az az ügyleti akarata, hogy a felár lefizetésével, illetőleg átvételével és az ügylet részleges telj" sítésével a vételárat határozott összegben rögzítsék és a vételárat alperes nyilván vagyonába fektette. (T/218)